MotoszkaDaniel blogja

MotoszkaDaniel•  2018. március 27. 21:56

Ny Sz: M. É. - nyolcadik rész; Felhők Alatt

Elromlik az idő, ahogy közölve is lett velünk a JENNY yachton. Tanulok, mert a borús idő ellenére valamit kezdeni kívánok magammal. délután. Olyan jó aludni pedig. Ha meg lehetne tenni, egész nap élnék vele. Nemeter Balázst tárcsázom négy órányi matematika tantárggyal való foglalkozás után. 

Hozzáérve mondom neki, a rossz idő dacára a másik filmet is tekintsük meg s még valamit meg kívánok cselekedni. Átölel és mennyem kapujánál matat. Nézek pár pillanatnyit: vagy most vagy este. Választás elé állítom. Az előbbivel él. Esik az eső végig. 

Felhők az égen ameddig csak a szem ellát, ez fogad minket az utcán. Bármikor lezúdulhat újra. Hátha szerencsénk lesz. Pattanás a cangára és Boglárka kisasszony az ereszeket keresi probléma esetén. 


Kedvenc kis Tüzes hátúm megvan. Nyergébe ugrom. Balázsra nézek és várok. Erre nem számít. Velem lovagolni? Nem... A sarki menyéttel vagy nyesttel.Azt nem mondom meg neki, mi az úticél: majd meglátja. Szép és ügyes lovam pilótája dobog végig a városon. Ez itt a város tábla, adjunk neki!

"Erről azért szólhattál volna!" jegyzi meg Balázs

"Mert akkor is velem tartasz?" intézem felé a válaszkérdést.

csak mosolyával reagál.

Átmegyünk Szeremlén. A töltést látogatom meg, de nem végig. Az nagyon hosszú lenne és bármikor eshet. Így is szemetel a csapadék. Nagyon tetszik a vidék. Ez a vadító, szép töltés. Persze, hogy napsütéssel együtt lenne teljes az élményünk. Hát én Balázst visszafelé nem kímélem és ugyanúgy hol vágta, hol ügetés, hol séta. 

A Szeremle és Újmohács közötti rész kátyúival egy adott útszakaszon borzalmas. Kerülgeti őket Tüzes Hátú. Jöjjön a pihenő. Utána úgyis haza és kutyám következik soron. Az eső is rázendíthet ennél jobban. Cukor a lovacskának, simogatás és paskolás. Balázs kérdezi, honnan szedtem ezt a nevet? Rávágom, üljön majd be szobájában vagy valahol valakivel az APACS vagy TŰZJÁRÓ című filmekre. Az segíthet a válaszok megtalálásában. Vissza erre a csodálatos lóra és fel kell venni VIHARt. 

Tüzes Hátú örül, hogy megismerheti Balázst. Barátságosan nyühögő nyihaha és perdítem is pórázra a kutyát.

Kerékpárjaink is megúszták eső nélkül. 


Hát Balázs nincs elszállva a SHE IS ALL THAT filmtől. Nem érdekel, megnézi velem. Ha már remek ötlettel kitalálta, hogy póráz nélkül kedvére ugrándozhat náluk VIHAR. 

Az eső, villámmal együtt borult felhőink mellé persze; hogy megjön. Már miért is ne? 

Most tényleg osztálytársamnál alszom. A fellegektől úgy elálmosodunk. Reggel térünk csak magunkhoz. Azértis rossz idő van. Még mindig.

MotoszkaDaniel•  2018. március 27. 21:54

Nyári Szünet: Második Évad - hét óra hét perc

Nyolc órára a városban vagyok. Polák Boglárka nézelődik. Találkozom a "nyolcadikos" fiúval. Micsoda véletlen. Elmegyünk beszélgetni hozzá. Valami Music Box félét vezetnek a szülei. Csókcsatába keveredem vele. Aztán úgy hozza az élet, hogy egy igencsak szép lakásba kísér be. Iszogatom vele, de nem sokat. Csók követ csókot és bizony kipróbálom vele az ágyat. Nagyon jólesik így korán reggel. Egy félemberöltőnyit csókolózom vele, aztán ki a nyílt utcára. Úgyis találkozom vele még.

Éppenhogy hazaesem, amikor Balázs telefonál. Ha tudok, fáradjak már le a partra. A töltéshez, aminek tetején kerékpárút is van. Azt mondja, nem tart sokáig. Ő is látja, mindjárt itt az eső. Viharfelhők gyülekezője fejünk felett. Elmondja, a kapuslánnyal csőrözött már reggel óta itt a fűben és ezúttal nem engedte neki a nemi közösülést. 
Rákérdez, én meg vissza. Pár óránk van csak. A fűzfa takarásában jó lesz.Elnézést kér, hogy így rögtön reggel. Reméli, nem probléma. Finom illatot érez rajtam. Meglepi, hogy az imént döntöttek ágynak. Az ágak takarásában fülembe mondja, én neki szintén: SZERETLEK!


Égdörgés, sötétül felettünk a mennyezet. Koromfekete festmény kísér haza. Balázs is szedi a lábát, mint szorgalmas kis nyulambulam a cipőit. Boglárka ellógta és eldugta júliust. Szép napok voltak ezek. Cseppecske csurran kezemre és villám sújt le a közelemben, itt valahol. 
Szerintem kerékpár nélkül én és Balázs elázunk, mint zivatarban a szép veréb. Bő egy hónap pótvizsgáig, most már csak ismételek. Zeng ám odakint az égi háború. Nem baj, jó sokáig nyomom a tanulást. Nem tudom, meddig. Akkor nézek rá az órára, amikor végzek. Étkezni megyek csak le. Apáék is nézik ebéd alatt, mekkora csinnadratta ez. Elég jól haladok az Űrgammákkal is. Tulajdonképpen pár nap és befejezés. Jó régóta tanulok már; dehát istenem: sok időt aki eltölt szabad vízen és még csónakázás is.
Kora estére megy csak el ez a furcsa lila fekete színekben vagy milyenben pompázó felhősereg. Hét-nyolc körül jelzek ősöknek, hol vagyok és lehet; Ott is alszom.


Beenged az úr. Hogy ne legyen probléma a hormonokkal, Balázs csillapítja őket. Jöjjön a Gyűjtő című film. Nem, most azért inkább mozi után pihenek. Jó lesz a kis ágyam. Egy nap alatt két fantasztikus férfitól is háromszor. Pihenjél, Boglárka. Rád villámlik meg dörög még a dunyhában, de: jön érted az álom.

MotoszkaDaniel•  2018. március 27. 21:34

Ny Sz Vol 2. 6. A Nagy Pandúron: Nemeter Balázzsal

Nem kelek ma korán 9 óra. Jó lesz az. Na jó, igaz. Ágyban tanultam és olvasgattam is. Balázs telefonál valamennyivel 8, 9 óra után. Van-e kedvem vele lenni a Kamarás Dunán? Csak vele! Hát persze! Igen. 10 óráig megsétáltatom VIHAR-t. Augusztus felé megyünk, még mindig magasan jár a nap. 


Leérek biciklivel a partra.A vízipólócsapat távozóban. Most érhettek a nagy mérkőzés végére. Pokrócon Balázs cirógatja Barbarát. Odamegyek és leülök melléjük. Elvégre ő hívott. Barátságos mosollyal elválnak és búcsúznak. Engem szájpuszikkal és mély csókkal üdvözöl Barbara jelenlétében. Barbarát várja a Halászpartnál a barátja; Balázs pedig mutatja, útra készen a csónak. Beszállunk. Rögtön fürdőruha van rajtam. Van nálam azért másik öltözék is. Evezni kezd Balázs, én megkérdezem tőle: érdekel a válasz. Nem befolyásolja ez a barátságunkat és az se, ha többszöri alkalmat emleget. Határozott igennel felel a szemembe. Barbara lefeküdt vele többször is. Átlagban háromszor tart igényt erre tőle a lány minden héten. Előttem feküdt le vele? Kérdezem tőle szomorúan és kezdve lesütve szemeimet. Megrázza a fejét és mondja nekem: Nem! nem-nem. Mosoly arcomra vissza, szemkontaktus és Balázzsal és KÖSZÖNÖM! Kidobja a súlyt. Most engem cirógat annyi percig ameddig én gondolom. Elmondja még, ő úgy tudja: csak akkor tart erre igényt a kapuslány és egyben kivitelezhető is; ha a barátja később jön vagy esetleg nem ér rá. A találkozó előtt stb. 


Megköszönöm őszinteségét és szembeülök vele. Nagyon szépen evez Balázs. Hagyom, hogy arra vigyen: amerre szeretne. Azért jelzem neki, a Nagy Pandúrnál valahol kössünk ki. Nézzünk erdőt. Megkérdezem tőle, van-e kedve velem az erdőben hozzá? Ahhoz? kérdezi. Bólogatok. Hozza is a pokrócot. 

Sétálunk. Látok egy szabad pihenőhelyet. Madárcsicsergés és levelek zizzenése járr körül minket. Pokrócot leteríti nekünk és újabb alkalom. Isteni. 

Átmegyünk a régi, de praktikus fahídon vadnézőbe és természetjárásra. 

Jó, csendes a táj. El tudok gondolkodni. Kérdésére megint mondom neki: éppenhogy, de Boglárka át fog menni szerintem a pótvizsgán.

Fürdőssel és napozással kívánom még ezt a napot tölteni. Balázs kiköt. Találkozik vízipólós ismerősökkel. Lekezel a fiúkkal és csevegnek. Észreveszek valamit a homokban és Balázsnak viszem megköszöni. A tutajozás során elhagyott bicskája, rajta nevével és születési idejéve. 

Boglárka megy csobbanni. Régen volt már napozás. Hát azt teszem. Balázs sem rest. Megtesszük ezt vagy hatszor. Ugyanolyan frankó nap ez, mint nyár elején, amikor volt szerencsém a kapuslány Polák Barbarát megismerni.

Kiköt a pilótám. Csónak lakatra zár. Hát ahogyan nézem magam, barnulás halad egészen rendesen. Kicsit elfekszem barátommal a fűben ezen a szép pokrócon. Cirógat a nap meg Ő is.

Milyen jó lenne kimenni még a Türr István kilátóba. Csinálunk egymásról fényképeket. Ide már rendes ruhára váltom fürdő dresszemet. kettős színben lobogó bajai zászlóhoz puszi passzol. Ölelés és csók színezze ezt tónusra.


Nemeter úrral hozzá kerekezve szeretném még megnézni a Gyűjtő vagy a Csaj nem jár egyedül c. filmet. Közbe vágok, mert látom, hogy hezitál. Inkább szívesen megkapna engem újra? De akkor legközelebb tényleg filmet néz velem. Rendben van. Bólogat. Szóba hozza. Milyen finom a bőröm a naptól és a víztől. Elmosolyodom. Ezt szándékosan időzítette, mármint a kérdést akkorra, amikor a csúcsra juttat engem? vihánvol egyet. Csókkal zárom az estét. Búcsú és vár az ágyam.


Otthon anyáéknak mondom, hogy igaz: egész nap nem voltam otthon, de kora reggel tanultam. Nevetnek: tudják, mert látták a gyakorlófüzetet. Szobámba fel. Pár óra és hallom, ahogyan közeleg az eső. Semmit sem kívánok se olvasni, se nézni. Csak becsukom a szemem és pihenek. Pizsama is hamarosan jöhet. 

MotoszkaDaniel•  2018. március 27. 21:32

Ny. Sz. Második évad - ötödik rész: Habok habjain

Habok habjain




Nem fáj semmim. Pihenten ébredek. Egész héten kutyasétáltatás és tanulás. Habár tudom, elképzelhet: Fantasztikus kirándulás vár rám. Felöltözöm Én, szép és csinos kedves, valamint humoros Polák Boglárka. Jajj tényleg. Most augusztus közeledik. Na mindegy. A napozást és fürdést sem kívánom elhanyagolni. És Tüzes Hátú is sorra kerül. Ha tetszik ha nem viszont, most VIHAR van soron.


Ki a játszótérre. Elengedem a kutyát, hadd mozogjon. Úgyis vissza talál hozzám. Nézem kis kedvencemet, mennyire önfeledten keresgél és élvezi a szabad környezetét itt ezen a játszótéren. Benelek Barnabás, a nyolcadikból megismert fiú foglal helyet mellettem. Mögülem kerül elő. persze előtte megkérdezi, leülhet-e? Persze, hogy leülhet! Beszélgetni kezdünk. Megkérdezi, van-e kedvem csókolózni. Utána nem tudom hogyan, de tényleg csókba keveredünk és JÓ! Valamelyikünk lekapja a másikat. Nagy tempó nélkül és élvezem. Kicsit lejjebb húzza cipzáromat. Bátorságot merítek és mélyre váltok vele csókban, ugyan milyen... Arra térek magamhoz, a másik padon a múltkori pár kézenfogva. Barnabás megsimítja arcomat és ajkával búcsúzóul ajkaimat még, hogy : ne haragudjak mennie kell. várja a barátnője. Azt se tudom, milyen nap van, de hadd menjen. Persze. Kislányt talál meg aki testesedik vagy nő ez már? Annyira különfélék a női méretek. Látja a lány és fiú is , hogy felszabadult egy hely. Hát oda jönnek. 

"Ne haragudj. Szia. Emlékszel ránk ugye?"

"Hogyne! Sziasztok persze! jól vagytok?"

"Köszönjük szépen, igen! Barátnőm van itt múltkorról és érdeklődik, hogy csókolózhat-e veled?...legalább egy kicsit. A kutyáddal játszik most"

"... de nem vagyok se leszbikus, se biszex. Ha ezt megérti, megcsókolhat."

"Neeeem-nem. Nem-nem-nem. Nem lesz ebből probléma."

Odajön a lány, az ifjú pár mosolyog és beszél VIHARhoz plusz símogatják, amíg én félundorral ugyan; de aranyos icike-picike hölgyemény igényeit kielégítem :) Még azt is megengedem neki (pedig nem lenne szabad), hogy simogassa a mellemet. Én az övével nem teszem ezt.

Három óra letelt, leteszem magam pár percre otthon. Vihar nagyon jól érzi magát. Pihenten teszem az ólba. Csont, víz. Eszik és és boldogan liheg rám. Kérdő tekintete fogad, hogy mit tettem!? Lelkiismeretfurdalást érez helyettem. Tudom, mire gondol. Megsimogatom és beszélek hozzá. A mező, rét összes szikrája cikázik VIHAR kutyám szemeiben. Gazdit várja, mi erről a véleménye. Kikapcsolódás volt az első fele Barnabással. A másikat illetően pedig nem ingott meg személyiségem. Leszbikus és biszeksz sem vagyok. A Balázst szeretem. Habár még nem fordult komolyra kapcsolatom vele. Megnyugtató kutyaviselkedéssel jelzi, megbízik Boglárka gazdiban. 

Felmegyek szobámba. Na, alakul ez Boglárka. Barnulsz. Alakod meg. Ne panaszkodj! 


Csengetnek hamarosan. Balázs az. Éppenhogy lehuppantam ágyamba a vegyes tartalmú csókcsatákból fellélegezni. Csak szeretném kicsit becsukni a szemem :) Balázs üdvözöl. Most lenne a hajótúra. Megyek szívesen, persze! Kicsit össze szedem magam és mehet a menet. Csak fel kell bányásszam magamat az ágyról. Óvatosan csókolgat Balázs, míg ez nem sikerül. Elmosolyodom. Azt mondja, itt még úgyse volt, jöhet kis pásztorkodás? Utána a hajón úgyse tudunk. Semmit se kell levegyek. Nagyon szépen letudjuk a letudnivalót. nem sietünk. Végig egymás szemén gondolatunk. Szempilláink kísérik. Nagy csók zárja részéről kellemes pihenésünket. Anya s Apa a rakománnyal segítenek. Mehet a menyet.

"Most nem kell kislányom attól féljél, hogy elsodorna a tutaj. Egy ilyen szép hajóúton." mosoly masírozik rajtam. Apa mindig ilyen volt.

"Boglárka jó utat és sok szépet lássál. Minket úgy tájékoztattak, egész napos lesz. 12-13 óra körül járunk."


Ezúttal nincsen díszkíséret. Igaza van a kvartett egyik nőtagjának. Elég ha lent a szép nyaralóháznál bevárnak. Szép és jó idő van. Elvileg két nap múlva esik az eső. Az a helyzet, hogy: igen. Indulásra készen várakozik ránk Polák Barbara és udvarlója Csák Máté, illetve Peresekné Polák Piroska & férje Peresek László. Megpróbálok velük indulás előtt beszélgetni, mi van velük. Piroska azt mondja, megvárják most amíg stabilizálódik helyzetük és akkor elvileg éveken belül gyereket is szeretnének. Meghallja a témát Laci és odajőve barátságosan hozzáteszi: "Az a helyzet, hogy e képzés keretében mi Budapesten ismerkedtünk össze, de Piri nem ott szeretne élni. Én ezért nem kívánom elhagyni őt, hiszen megesküdtünk. Tehát én fogok alkalmazkodni hozzá. Baján vagy környékén telepszünk majd le. Valahogyan megszokom, hogy itt nem az a nyüzsgés van. Legalább a természetben leszek :)"

Felszállunk, bepakolunk. Sült a nyárson szalonna kenyérrel. El lehet azt tenni útra is. Paradicsom, paprika is akad. 

Hajrá, nekünk menet! Komótosan indítja a motort Piroska és araszolunk a holtágból. Nem veri fel csendjét. Hadd úszkáljanak a halak. Közeledik a nyílt víz. Balra kezdjük. Fordul a kormány és nyomja a hajtóművet. De szép hangja van! és hasítjuk is már a vizet. Laci most megy ki, csak nézte, Piri mindent jól csinál-e. Szájpuszival jutalmazza a hibátlan vezérlést majd kijön a vizet nézni. 

Így, hajóval nem mentünk még a Türr István híd alatt. Ezt is át kell élni. Vén Dunába pillantás be. 

Mohácsig a természet minden szépsége köszönt ránk. Szél simogatja JENNY-t a habok között. Sehol egy zátony. Erdőségek, kőhányások, horgászok, csónakokban családok fiataok, illetve fiatal párok, akik szemünk elé tárulnak.

Csendőrkanyar, mint valami szép filmben és "óra" indul. Kérdezem Piritől: meddig megyünk? A válasz: végig az egész magyar szakaszon, de sehol sem állunk meg; hogy a végére érjünk. Nekik is vissza kell érniük egyenlőre Budapestre. Akkor ez azt jelenti, hogy fel a fővárosba, onnan ők visszahoznak minket a Halászlé fővárosába. Ők pedig estére, maximum éjjelre kikötnek Budapesten. Pontosan. Ez a menetrend! Bólogat, Piri.

Kimegyek a korláthoz. Hullám alattunk, víz előttünk. És a suhanó táj káprázata. Szent László híd. Na innen már mindenkinek ismeretlen a környék. Paks. Szárnyashajó megy mezsgyéjén és tart országhatárunk felé. Következő vendégünk szemből egy német utasszállító. Az ablakra nézek Pirire és Lacira. A többiek is ezt cselekszik. 

"Kis hullámlovaglás, fiatalok. Semmi pánik! :-)"

Én ehhez nem értek, oldalról kezdi meg az átkelést a hullámokon. Hát kb. ugrat rajtuk. Kapaszkodom, a többieket nincs módom figyelni, mit tesznek. Félelmetes és egyszerre fantasztikus is! Kikiabál Piri és Laci: Ugye, milyen izgalmas? :-) Ezt át kell élni!"

Dunaújváros, az iparváros, Dunavecsét érjük el. A főváros: Budapest. Megérkezünk. Itt aztán van hajóforgalom. Egy vizitpercnyi hunyásra lehorgonyzás. Eszünk-iszunk. Van szépsége ennek az Aquincum-nak is. Én ezt meg nem számolom, mennyi időt töltünk itt. Olyan gyors. Díszkanyarral fordulás és habok szárnyán haza. Egyben eszünk mindent és jól is lakom. Jégrkrém jár még hozzá. Jön velünk ugyan egy utasszállító, de lehagyjuk. Hullámait viszont meg kell tiszteljük, mert kiindulópontunkhoz előbb érkezett :) Egy függőágyszerűség található e hajón. A fiúvendége azaz a társaságunkból nem élnek vele. Bari és én azért igen, hiszen hosszú az út. 

Alisca!!! Na látod, Bogi. Ez elkerülte figyelmedet odafelé. Most nem! Jó kis nap ez. Azt se tudom/tudjuk, hogyan köszönjük ezt meg. Folytatással válunk el. 

Meghallgatjuk Piri és Laci szavait. nemrégen jelentették. Jó, hogy már ma éjjelre a fővárosba érkeznek vissza a "ladikkal". Türelmetlen a front és reggelre eléri az országot. 

Elsuhan mellettünk minden szépségében a JENNY yacht. Integetünk. 


Mi sietünk haza. Ha reggelre itt az eső, legyen tető a fejünk fölött. Kalandos kirándulás megannyi élményével búcsúzik ettől a naptól. Fantörpikusan gazdag élményekkel vár mindannyiunkat az ágya.


MotoszkaDaniel•  2018. március 27. 21:28

Nyári Szünet V. II. Negyedik rész-A sziget foglyai

Mivel nem tudom, milyen nap vár rám, délelőtt lezavarom a kutyasétáltatást és tanulok is. Milyen jól teszem. Mintha jövőbe látnék. Nem hétkor. Hatkor sem keltem. Ahogyan szoktam. 8-9 óra magassága. Még most is jónak érzem az eredményeimet. VIHAR kutyikám nagyon élvezte a sétát.

A kapun jövök be vele. Megy a kutyaólba és már az ajtón megyek be, amikor Balázs csenget. Apa nyit ajtót. Bejönnek és mondja apa, mi a helyzet. Most menjünk kirándulni a múltkori a helyre, mert el fog romlani az időjárás. Na kérem, akkor menjünk. Sereget össze szedjük. Enikő nélkül vagyunk. Négyen megyünk. A másik kettő tag Barbara és udvarlója. Már nem kell neki a kavarótárs a vízilabdás csapatból? Fogják egymás kezét. Hm.


Kerékpárok nyerge visz minket. Barna, szép kettő szintes házhoz érünk. Innen, Méhészfokról kívánunk áttutajozni a Veránkára. Áradás nem várható. Tényleg. Mennyire izgalmas lenne. Megnézem a holtágat, ahova lépcsőn lehet lejutni. Balázséké. Háááát piszok szép és hosszú. 

Kérdezem Balázstól: Biztos, hogy ez jó ötlet? Ezzel ki a nyílt vízre? Ő is látja, hogy kezdetlegesen összetákolt, de szeretné kipróbálni. Azzal érvel, most kell megpróbálni a Dunázás eme szép módját, mert jön a rossz idő. 


Hát akkor fel a kalandra. Sok mindent nem viszünk, mert ezúttal nem motor a hajtómű. Evezőlapátok körözése ami juttat minket közelebb ls közelebb úticélunkhoz. Hát jó nehezen, de átérünk. 

Sült hal az étek, mert kérem szépen Balázs nekiáll horgászni. Olyan szerencséje van: ki is fog nem király, de egészen szép példányokat. Nem mindenki szálkaválogató mester. Azért a gyengébb képességűek is igyekeznek fogyasztani ezt az igazán ízletes étket :) Még uborka is van hozzá. Igaz ínyencség számunkra még túrós rétes; mert valaki még olyat is hozott. 

Nálam tanulnivaló és könyv, de nem a Kőszívű Ember Fiai. Megnézem e bérelhető házikót. Igazán szép. Balázs addig megmutatja Barbara és udvarlója számára a Rezétet. Nem ismeri annyira, mint Én. Vállalja viszont a vadvilág ismeretei tükrében a megmérettetést.

Ballag lefelé napocskánk, mint a jó katona az Angyalbőrben sorozatban.

Visszaérünk. Ők a vadvilág vizslatásából, én pedig a vadászház körbejárásából. Mind a kettő "brancs" jól érezte magát. Van viszont probléma. Tutajunk, mely ide áthozott minket: most sehol. Ellazulhattak a tartó kötelékek. Elkezdjük keresni, de semmi. Apró kötélfoszlány. Mondja Balázs, kiengedhettek a tartókötelek. Istenem, most mmit csináljunk, nézünk össze négyen. Ez egy folyam és mégiscsak: nem mindegyikünk tud úszni plusz "rakománnyal" vagyunk. Kupaktanács kuporodik össze, most mi lészen helyes cselekedet? Hogyan jutunk haza? 

Barbara és a fiú eltűnnek a fák között. Azt mondják, hogy ötletelni. Hátha találnak valamit. 

Balázs kérdőn néz rám. 

" 'Szeretnéd'? " Nyújtom neki a kezem.

"Csak ha van kedved hozzá, Boglárka. Igen, 'szeretném' "

"Menjünk, Balázs. Legalább az alatt is agyalunk, mit csináljunk."

A gyönyörű bérelhető vadászlak előterében találkozunk. Pár óra és hideg lesz. Meleg ruhánk sem nagyon van. Amink van, magunkra terítjük. Eluralkodik rajtunk a pánik . Nem fázom még. Hoztam melegítőt. Biztos, ami biztos. Jöjjön kis csókcsata. Humorunk jó. Habár mindannyian tudjuk, az semmilyen hőt nem termel. A semminél viszont többet ér. 

Járkálunk fel - alá, mint toporgó reménykedő kisgyermek a gyönyörűszép karácsonyfa vagy a húsvéti nyulambulam fészek előtt. A hajók fel-alán közlekednek. Szép hangjuk van ahogyan megy testük a vízen. Világítás is be részükről, mert besötétedett. Egyszercsak Barbika barátnőnk indul meg a part felé. 

"Ez talán Ő?" Kicsoda? tesszük fel a kérdést. Kisebb hajó tűnik fel a folyással megegyező irányban. Akkora, mint egy halászhajó kb. Zseb vagy vadászlámpát kap elő. Hát erre kíváncsiak vagyunk. Odasétálunk. Ez meg mi lesz? Mi az, amit nem tudunk? Próbálja megvilágítani oldalát. A jóég rakja valahová. Nincsen itt Enikő a távcsövével. Barbinak kellene, mert nem látja a feliratot a hajón, melyre fényjelzéseket adott le. Az viszont közben kurjongatja kürtét és megindul felénk a parthoz. Balázs mondja, hogy az egy smárolás során Enikő adta neki és a táskámba csúsztatta. Kezemben közben a kukker és nézem, amit kellene. Semmi. Ott köt ki ez a "remény", ahol állunk immáron összepakolva. Most már látjuk, mi van az oldalára írva: JENNY. Létra oldalán le, de aranyos kis fehér lépcső is akad. Egy férfi fogad minket. 
" Ezt a jelet nem sokan tudják. Látom, bajba kerültetek. Gyertek! Valaki bár benneteket  a kapitányi kormánynál." 

Nem vacogunk, de fázunk. Huhhh, de jó befáradni valahova. Az úr félcinikusan vigyorgó hölgy felé vezet minket. 

Barbarára néz felelősségrevonó mosollyal "Sosem nő be a fejed lágya, húgom?"

"Te itt? Végülis nem ma láttalak. Kikérem magamnak, nővérem! :) Barátom van nem is olyan régóta."

"Na, legalább az első olyan változás, aminek értelme is van. Kavaró és dugógépmester :)"

Bemutatkozik nekünk. Peresekné Polák Piroska kapitány. Aki pedig segített minket fel, a férje. Ez a hajó Piroskáé. Egy hetes hajóúton vannak. Nemrég tette le a hajóvezetői vizsgát. Most közlekedhet először egyedül. Ez a saját hajója. Férjével együtt végzik tanulmányaikat még ha a végén is vannak már. Felügyeletül pedig természetesen férje működik közre a kormányzás és egyéb események esetén. Peres Pongráccal is lekezelünk. Megkérdezi, mivel szolgálhat. A hajón ugyanis minden van. Elvacsorázgatunk velük, utána csak egy kitevést kérnénk szépen majd felajánlásuk ellenében egy kör megtevése keretében kicsit le a Duna folyamunkon. 

Azért Piroska kérdésére a segélykérő jelzés rádión való leadását elfogadjuk, nehogy aggódjanak értünk. Hát még ilyenkor a nap lemente után is van hangulata a Dunának, erdőnek és a vadonnak. 


Kapunk pár szuvenírt és azért Piroska, férjével személyesen is el szeretne kerékpározni velünk a szülői házakhoz. Az ajándékokat Balázs nyaralójában helyezzük el

Kérdezik is ilyen kései időpontokban. Hova tudtak Piroska és férje felszállni a bicikliken? Mutatjuk, van némelyiken csomagtartó és azon utaztak. Jajj tényleg. Kap a fejéhez némely szülő. Elmúlt már az az idő némelyiküknél, amikor még így közlekedtek! :D

Több ilyen tutaj túra mostanában nincsen. Piroska és férje mennek tovább. Jenny viszi őket habok habján a Dunán. Egy névjegyet ad és ha hamarosan kanyarodnak vissza, esetleg egy gyors körre elvisz minket a Dunán teljes magyarországi hosszában. Hát ebbe apa biztos, hogy belemegy! De tutajt így mégegyszer. Majd ha piros pontyok potyognak az égből.  

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom