Övegh Zoltán

A rázkódó mellek éjszakája? Igen, lehet akár (így is nevezni). Királyos Beáta érkezik erősíteni a csapatot, Ő elvált édesanya három lánygyermekkel. Egy fia most eleve van és egy gyermekkel terhes.

Egyenlőre fel van költözve Budapesten belül Pestre. Óbudáról telefonálnak neki (ki a fene használ 2023 - ban vezetékest? Mert az csörög. De a munkáltató használhat ilyet. Meg bármelyik másik hivatalos szerv). Na, vegyük fel. Ki az? A héten van kedve megjelennie Yózsa József igazgató úrnál? Azt nem mondja meg, (hogy) milyen munkakörre. Oukéj, akkor lehet szépen átruccanni Óbudára? Nem, ott csak lakik József. Aztán úgy néz ki, mégiscsak lesz belőle egy Óbuda (csak az más célból).

Igazán jó idő. Több, mint jó idő van így Szeptemberben. Ezen a héten kell befáradni. Na, nem most rögtön. Igaz, ruhapróbát lehet addig tartani.

Nikolett Sasfalván (Niké városrészen) érzékien smárol már jónéhány perce (mondhatni lenge öltözékben) egy ágyon elfekve s amíg ez a valaki elmegy pisilni, telefont kell felvennie (,mert) árulja a lakást (ha úgy tetszik, hajlékot). Most Őt megdugják, aztán telefonokat bonyolít le, eztán telefonál Beátának. Hogy lehet, hogy van számára egy ideális ingatlan (aránylag jó helyen). Most elmegy Nikolett egy másik férfihoz a fővárosban (még mindig Pesten vagyunk), akinek meg az agyát bírja. Lefekszik vele, aztán értekezés jön ingatlanokról (hogy most hogy állnak?). 

Nikolett készen van, buszra ül most (rázkódó mellekkel száll fel. Úgy emlékszik, nem hagyta lazára a pántot). A vénasszonyok nyara időjárásban nagyrészt szabadon elhelyezkedő melleit lefényképezi úgy, hogy a mosolya is látszódjon s ezt elküldi. Annak a férfinak, akivel többek között smárolni szokott. Most betakarja magát kicsi ásítás keretében, összevonja karjait fonásra (s amíg hazaér Nikévárosba behunyja a szemét).

Eljön a nap és Királyos Beáta kivágott blúzt választ. Ringó mellekkel indul Yózsa Józsefhez befont karjaiban miután hívta Őt vezetékesről. József igazgatóhelyettesi munkakört ajánl fel neki és ilyent még nem csinált, de megpróbálja Beáta.

Bemegy lekezelni a kollégákkal, hogy mától igazgatóhelyettes is van. Azt nézi, itt többségében mindenki kitett mellekkel (viseltetve) közlekedik? Még Anita is, igaz Ő finomabban s még a ruhafelelős Ágnes is azért váltott a kacérságra.

Oukéj. Azért megmutatja, hogy mit tud. Besegít a többieknek. Hogy micsodát? Így van, Ő is erősíti a csapatot. Beül az asztal mögé műsort vezetni pár nap erejéig. Valaha csinált ilyet, sokat!

A pulóvert leveszi. Nyáridzsekit választ, hogy (könnyen kilegyenek) könnyen kitehetőek legyenek a mellei, egy aránylag rendesen kivágott fehér /s egészen szép és csinos női póló alá (nem sokra van innen a melltartó)/. Nézi a közeget. Na, a fülére is jön az információ. Nemcsak a szemére van hagyatkozva, tisztán és érthetően hallja a csajokat. Hú a befont kart talán bevállalja. Rendben, próbálja majd (hogy lenyűgözze a megrendelő céget). A behajolást (röhögve' meg) csinálja, pedig azt nem is javasolták neki. De éppen eszébe is juthat és eszébe is jutott.

A jövő héten már kezdi a munkát. Most egyenlőre tárcsáz egy komát. Nem a legjóképűbb férfi, de jó arc. Megfekteti Őt ez  koma. Úgy nagyjából hatszor e napok (hétvége jön) alatt. Telefonál vezetékesről a hétvége folyamán Józsefnek, hogy összeülhet - e a többiekkel csiszolódásra (valahova egy ivóba vagy valahol?) Hamarosan jönnek majd a gyerekei is kicsit a napokban s mielőtt velük tölt időt, szeretné a többieket munkahely szempontjából megismerni. Kicsodát mi érdekel? Mit kell tudni róla? Ilyenek.

(Moduly negyedik fejezet. Második évad)

Újabb látogatás e partra új élményekkel és új képért. Ugyanazt a fát s környékét választja a test. Ugye, milyen kellemes ez a homok? Ez a nap elúszik, a fénykép azonban marad. Egy terméskő komolyságával igyekszik a test maradandót nyújtani. Hogyan is volt a múltkor? Akkor legyen ezúttal ugyanúgy! A lányoknak gyakoribb kelléke ide felülre a nyaklánc. Ha én múlt alkalommal engedtem, most is mehet a hajolás mindkét oldalról s nincs takarás ruhával. Dísznek magam elé a farmerdzseki meg esetleg valamilyen kardigán, hiszen alig szeptember van. Még így sem lehet panasz, mert látszik a kosár fodorja s ez áttetsző trikó alatt maga az, mi fedi a nő lényegi erélyét.

Mondja Lajos, mit csináltam múltkor. Akkor legyek csak igazságos. Minden marad, ez nem szexvetkőzés. Hanem bájos lenge fényképek. Azt mondják a fiúk, ez így jó lesz s akkor: viszont elfekszem, ahol van kedvem s igazuk van. Könyökölést is csináltam a múlt alkalommal. Ennél jobban nem hajolok be, de közelebb hajolhatok a készülékhez.

Jajj, már megint elfelejtettem. Hát az átlátszó - féle pántot úgyis látni fogják. Jó volt visszatérni újra ide szeptember elején. Még néhány kép, utána veszem vissza az őszi dzsekit. Indul a motor s magamra terítve ezen ízléses kabátfélét indulhatunk, előtte még e mutatós dekoltázs illatát felhasználva csábítok és már zajlik a bodor a vízen. Amikor az ajakra csók lóg. Ő az a koma, aki szerint kellett még ide pár fénykép idénre zárásként. De nem Ő fényképezett, Én meg nem érem be egy csókmenettel. Mindjárt érkezünk a híd alá hazafelé menet. Hallani, ahogyan a szél beközlekedik a pillérek alá s az ajkak tapadásával is hamarosan végez a vágy. Most más ölel és mást a száj üregén belül, ízlel apró picikét. Aztán körbe jár, egy kört a nyelv. Még mindig isteni a szél vándorlása két part között, amikor: közeledik a part és akár érdemes megnézni a képeket.

Itt az ideje, hogy valahol valaki tiszta vizet öntsön valakivel a pohárba? A pohár tisztán távozik, a víz nem biztos. A szél viszont, állandó homokjával a parton. Szóval, ez újra az a part. Ugyanazon résszel s szünet a fényképezés alatt, ám utána lapátolás haza. Vége a bulinak s ez lehet egy határvonal. Mindig gyönyörű a part az örökké folyó folyójával. De egyvalamit van, amit el kell fogadnia néha a nézelődőnek a levegőbe meredve. Az, akit celluloidra rögzítenek illetve az ajak simításával s odanyomásával megtisztelnek. Nem biztos, hogy az övé is, miután lement a nap vagy éppen kalandos a ház. E gondolatok keringenek a fejben ama léhűtő részéről, aki csókot ad a fényképalanynak. Nem is egyet, azonban Ő mást nem kap s viszont érintést sem az ajakra. Ha ezt elfogadja, jöhetnek a gombkattanások s Szabina már áll is egyik szexis alakból a másikba. Minden megcsinál, de a fényképésznek be kell tartania egy határt! Úgy néz ki, hogy: ez okay és így akkor Szabina már kezd is hajolásba, hogy jobban be lehessen látni a barátságosan bájos s csábító fekete trikó alá illetve bal oldalra a kezével simítja a mellkasát. Azért, amit ott a melltartó tart.

Ez itt a Duna part, Én pedig a fényképész vagyok. De érdekel itt valakit egy rajzoló? A fényképező úr már készülődik és nem arra, hogy Én kiszálljak a vízpartra. Szabina megfordul immáron képre készen és csak a nyári trikóját kell felvennie. Meghullámzik a part és kattannak a gombok. Ússzanak arrébb a kíváncsi szemek, mert: a pántokat csak az látja, aki árnyéktalan árnyékban képes átlátni az árnyékon. Aki pedig ezt meglátja, látja Szabina mosolyát e fa előtt az ágak alatt. A fényképet készítő látja e trikó felett a vidáman mosolygó dekoltázst, ahogy fürdenek a melltartó kosarában? Akkor jó, mert ez esetben fújja a hajad a szél. Az a fuvallat, mely eddig is itt volt s még valamit látsz a zárt mosoly alatt. Igen, ez egy haspóló.

Én bemelegedtem minden porcikámmal és porcikámba. Szünet s e pázsiton a kutya hadd futkározzon meg igyon. A borulás a fák mögé szorul, a mosolyunk meg tágra mordul a délután sétabotos nyitányában. Kérdezi, milyen rajtam az új ruhadarab?

Eddig jó és a kis kedvenc hogy érzi magát? A kérdés után fussunk egy kört, de vegyük be lépteinkkel a ligetet s ezek bizony néhol táborhelyek. Jókedv libben fel ökörnyállal meg pitypanghajjal, a barátnőm lejjebb vedlik a ligeten beljebb haladva valamint ez már a vége. Csak nem napozni akar?

Kozogunk, kocogás tovább. A fellegek visszatérnek, de előttünk mennek el délnek. Átfutunk Julyval a hídon. A kiskutyus fárad.

Ami azt illeti July is. Az eldugott részeknél fordulás is vissza, mert ez nem csónak túra. Csak szaladgálva felüdülés, a mellkas ringatózó párbeszéde a természetben. Egy óra ilyenkor vagy kettő bőven elég a természettel s bizony fordulnak vissza a felhők, a mi talpaink a kutyussal meg célba veszik a hidat.

Az már a félút bő fele innen a zsilip környékétől, a fránya bárányokat hagyják élni a foszlányok. A gomolygás arrébb megy, sajnos jön egy másik, de mi már felértünk Julyval meg kutyikával a második hídra. Az pedig majdhogynem már az otthon. Fáradt, de boldog a kiskutya a loholásunkat látva.

Otthon vagyunk, a kulcsot fordítom el. July lengére vetkőzik, mielőtt a kedvenccel hazamenne. Mutatom neki a rajtam lévő terméket magazinból, ha szeretne sportmelltartót. Ez pedig immáron az eső a szemünk előtt, ami elered és erre felül előttünk a kutya s ez dörgés. A kutya megszimatolja az ajtót odasettenkedve. Mennie kell July-nak, mielőtt leszakadna az eső lába után a nyaka. Ilyenkor tavasszal az időjárás már készül fel a nyári viszonyokra. Ez itt azonban egyenlőre a tavasz és a második után a harmadik száraz dörgés közeledése.