Övegh Zoltán

/Egy pánt az nem tart meg dombot, de kettő az hegyet. A dombság az takarásban, a hegység férfiszót vár. Az árnyék a dekoltázshoz szól hűsölésért, ha sok a gönc vagy éppen kevés rétegben néz napért illetve szórt fényért (a dekoltázs). Talán így néz ki egy reggel egy Nő számára, mikor is első pillantását végzi s öltözésért veti magára a göncöket. Az ősz is tud meglepetést okozni, ha a vénasszony megrázza még a parlagfüvet és nem kell dekoltázst zárva burkolózni. Van aki még télen sem rest bemutatót tartani azt illetően, hogy éppen milyen a ruhagyűjteménye az utcai viselet alatt. A női bájosság mozgás'a határtalan, csak a szoba kényelmes melege szab néki határt. A hatás'ért félretol't dekoltázs a férfitekintethez szól, hogy legeljen a finom terep'en. A lakórész kellemes melege az objektív lencséjében teljesedik ki. Természetes mellékhatás megjelenése villan szóért, ha az árnyék beszéde a szemhez némán szólni kíván/

Auguszta ajtójának nyitása. Egyszer jár't nála a postás hatkor, másik 'kézbesítő' nyolckor. Egy meg becsúszott tízkor új levélhordóként. Termékeny a termés, rám körülbelül nincsen szükség. A szó nincs befejezve a mondattal, mikor is: üljek le. Az ágyon a tárgyaknak legyen meg a mértani közepe (vagy éppen terepe?) az ajkak hangárjának záródását megelőzve. (Ezt nem Én kapom, hanem egy számomra ismeretlen valaki. Ekkorát az Én ajkamnak nem szállít le a folytatás. A száj pusziját igen) Még várakozzam, mert a szobaajtó kulcsra nem zár. De a szárny behajtódik kilincs billentésre. Ő a negyedik hírvivő? Én biztos, hogy jókor jöttem?

Elnézés kérés s lehet megközelíteni a dologtalan ágyat (ez érintetlen). [Heléna hajnala pötyög nekem, hogy kettő kan lemondta s így négy alkalom az enyém. Pont a csúcsra érkezvén épp öleljük egymást (ekkor) Augusztával]

Helénához érkezve meg a talpam, jelzés. Ajtó nyílik. Csevely meg körbe beszélés. Új fehérneműje van s szép! Most tovább ráér (azért írta azt, hogy négy. Éjjel még a két kan megdugta, a mait lemondták. Még azt s mondja, szerinte az egyik szerelmes belé. Ő azonban nem érez iránta semmit). Délre igyekszem a barátomhoz. Nem túlzásba vitt öltözködés ez, azért van rajta ruha. Puszi nem is jár nekem? (Nekem nem kell az orkán mélye. Ja, hogy ez kicsi tornádó? Az is jó. Augusztával ezt ne lehet megcsinálni, legalábbis nem így. Erősebb a személyisége. Fehérneműt azt lehet nézni rajta) Azért így mennyire kellemesebb már, hogy nem vagyok időhöz kötve.

Se a szeme se a szája nem siettet. A negyedik előtt vagyunk. Kérdezek, hogy engem fogadna - e? Persze! (meglepi a kérdés, de nem utasít el) Azt mondom neki, hogy akkor kezdetnek kavarjunk egyet. Magyarul, ha neki most kényelmes: jöhetne a negyedik. Még nincs éjfél, csak közeledik (közlekedik a csillagokon). Ne siessek s akkor benne van. Elalszom véletlenül (kora reggel van, Heléna ébren). Kérdezi, nekem most jó - e? Ő kívánja. Aladár már lát is munkához, ugyanúgy: finoman. Suttogva is beszéljen hozzám az ágyban, a nap is alig kelt fel még (az éjszakás ágyából). Ráfigyelek most még félkábán is. Magamnál vagyok, csak korán van. Ha a kukorékolással egybeesik a csúcs elérése, Én fejre állok. Hoppá! Jelzés Helénának. Egy férfi érdeklődik a múltkori kettőből, hogy kedveli Őt s van - e szabad időpont (szerintem: Ő az, aki szerelmes belé)? Megvan! A válasz megírása után a gyönyörű Heléna ezen alkalom során ötödjére is megdugva, a csúcsra szállítva. Bizony, be kell valljam. Vele jobb a szex, mint Augusztával. Basszus, akkor cserébe nem kéne öleléssel lesmárolni?

Auguszta minden héten 'fekve meg van tárcsázva' (izzik is a vonal minden telibe ment hívás alkalmával. Forró a drót, ha a ceruza érinti a bemélyedéseket a számok egyre csak növekvő; mennyiségében). Hogy azon belül milyen gyakorisággal, az a heverő rugalmas rugózásának a sarkos'an sóhaj'os dallam'ára tartozik. Az elfoglaltság tartalmas ára, hogy: (átöltözve magát kényelembe) foglalkozik vele a tekintet s ajak cselekvő művelete. A gyermek délutánig az óvoda elfoglaltságát élvezi. Ha nem élek vissza a bizalommal, finoman (!): de gyeplőzzem be Őt (a nem sietős ügetésben az ízléssel befűszerezett kényelmességben) az ágyban s szép ez a bútorpéldány a nappaliban. Nem tapiztam, szóval: érdemben lássak 'munkához'. A gyermek apja (kitől elvált) esténként (az alkalomadtán) dolgoz'za meg Őt. (Most lehet Őt simogatni, ahol csak kívánom) Ez most tetszik, kötetlenül lehet vele csevegni. /Ott is nyúkálok rajta, de nem az történik állandóan. Ha nem rendeli másképp, délelőttönként érdekel a dolog? És akkor utána lehet sörözés meg csevely/

Helénához tartva hallani bentről, lépés befelé s várakozás (nem sok). Üljek le mellé az ágyra, négyen járultak az Ő tisztelete elé s annyiszor is kellett újravetni azt, hogy ismételten baldachinossá váljon. Néz rám, ne szontyolodjak el. Az osztrák virslit vitessem csak oda egy emelettel feljebb (adjon liftet? Nem viccel nekem Heléna. Segít, ha kell. Neeem, köszönöm. Nem szükségeltetik egyenlőre. Egyedül is odatalál a 'hímzett gally'. Azért történik e kérdés felvetése, mert: nem sietem el s azt hitte: valami baj van. Nem, nincs!/ Szotyizik nekem közben valamit szotyolázva a napjáról? Mi volt Vele ma? Nem érti a helyzetet s néz bele a tekintetembe. Azért gondolom, hogy lefoglalásért elterelem most e 'gyakorló vágta' során Heléna gondolatait (Én nem szoktam megbotlani mostanában a 'ceruzázás' során). S ekkor a nyelvével mesélésbe kezd: Van, hogy hallgatom ezt és van, hogy a szemébe nézek: Kilenc előtt nem, fogad semmilyen mukit (azért egy Nő is szeret maga lenni). (Hú, de elképesztően kényelmességben puha ez az ágy) Nem volt Velem egyenes s azt vetíti Nekem előre: Nem úgy lenne igazságos, ha inkább személyemre korlátozná le az alkalmakat? - Beszéljünk, nyugodtan - Azért feküdt be e négy alkalomnak, mert felmérést tartott a teljesítményükhöz. Mellen hökkent (engem), hogy előttem már egy qvartett feladatot tart'ott nála (megoldva az ágyon) és így 'mind' osztályozva lett. Még dönt, ám elképzelhető a változtatása a tervében. 

'Örülnék neki, ha csak Én maradnék?' \Ezt a hetet mindenképpen így cselekedje le. Adok időt meg gondolkodási lehetőséget is\

Távozás előtt 'ez' egy másik ágyon is megtörténik. Maradásra bír, a vendégszobát is felavatja az ajkából indulásra tevékeny'kedő levegő szava? Nézzük meg a légmozgás járás'át akkor e fekvőhelyen is. Az agyam csavarhúzója biztatja Heléna személyét a további csevegéssel való szellőztetésre (így, közeledve a késő estében az éjhez) Mindjárt hajnal van (a vágy suhintó szintjén). Na, két hét múlva okosabb leszek? Mert eddig végülis két hét lett belőle, annyi telt el. Azt írja (a) telefonomra, kettő kopasz őrmester másik fészket kell keressen a beérés eléréséhez (hogy fészek keletkezhessen a gally itatása során) Ezentúl is dughatják Őt, csak nem kell naponta. Amennyiben megfelel Nekik, hetente is elég lesz köszön'teni Őt. A férfiaknak továbbra is fontos e helyzet megtartása (valamiért nyilván kedvelik Őt) s elfogadják a helyzet megváltozását.

(A morajló cseppek a járdán; elbeszéléssé alakítva)

Amikor elüti a délutánt a nap, van hogy szandál kopog a mólón.

Az van a szemébe írva, minden további nélkül rámászhatok (ha van kedvem). Ő nem fog, látom a gondolatain s ez egy csinos fényűző magánhajó a kikötőben. (A kisebbik fajtából)

Dekoltázsa sincsen (ha jól látom). Végülis miért is tárulkozna ki? (Miért mutogatná magát?) A testmozgása mondja (a kishajó testébe érkezve), bátran menjek mellé és...

Mi lenne, ha először beszélnék vele? Minden nő örül, ha foglalkoznak vele. (Hogy micsoda? [Semmi baj, volt ez már pár perc]) Várja a párja, de velem is kívánt időt tölteni. Egyáltalán nem gond, ha mennie kell. Elvégre ez egy rendes csók volt s nem sok sima szájpuszi.

Több..., mint: kellemes nyári idő ez.

Volt módom ruhán át megnézni a testét s nem sejtetett semmit alatta. Én azért voltam ott, hogy lefoglaljam a gondolatait és az arcába (szemébe) nézzek. Egészen csurranós gazdag cseppes élmény, ringatózó hajón flörtölni. Az is jó, hogy nem igényelte rögtön, az Ő általam való 'belocsolását' esetleg. Nem az stílusom kajütöstül a kabinba rontani (itt kevesebb 'ajtó' van meg 'ház' is. Nem 'rúgunk be' semmit).

Ők itt a lányok és nem is igen látni fiút. Megvan ami kell, elhozva. Hamarosan olytódnak a villanyok. Igen, de Én sokat ittam. Mondja a barát, ez nem az én összejövetelem. Maradjak nyugodtan addig, amíg kiszáll belőlem az alkohol. (Ő most elmegy és elkezd inni) Én alig látok, annyira részeg vagyok. Azt mondja a pajtás (visszajőve hozzám), nyugodtan maradjak (meggondolta magát? Az előbb azt mondta: amint kifolyik belőlem az alkohol, ki kell menjek az ajtón). A lányok nem ismernek engem, de Ő igen. Majd Ő kiment engem, ha: kérdezik, hogy Én ki vagyok. Egy fotelban fészkelődve lennék elfeküdve és azt érzem, hogy homályosulásból tisztul körülöttem a világ. Igen, az alapozás ezzel megvolt. Annyi erőm még van, hogy elkászálódjak a kanapéra éledezni. Na, most kezdek látni valamit. Ácsi, mi a fene ez? Elkezdődött a házibuli. Koromsötét van s barna hajú lány alakja ez. Arrébb vonszolom magam, hogy ne zavarjak. Mi, ezek a lányok a sötétben is látnak? Ja, persze. Mondta a haver, hogy egy komája beivott és magához fog térni. Na, pont ez az az illatfelhő: aminek a háta most felém botlott (barna haja van s majdhogynem vékony testalkatú. A határon van. Rövid és egyenes haja van. Úgy félfülig ér a haja. Az arcát nem látni a sötétben, én alig egy moccanásfélét érzek meg ezt a hajat 'látom' hátulról ilyen félálomszerűségben). Miattam van sötét, hogy ittas embert ne zavarja a fény. Biztos, hogy aludhattam. Mert pár óra kiesett. De ennek teljesen olyan szimata van, mint hogyha a józanodásom szintjére lenne kíváncsi. Az ajtóig nem jutok el, éppenhogy felállok az ágyon (a távozásra készülve). Az ágyakon közlekedve gyalogolok át, hogy ne zavarjam a vendégeket. Rám szólnak, hogy nem kell távozzak. Maradhatok és a lányok is tudják ezt. Akkor ez a barna itt mögöttem? Ez már ki is szúrt? Mögöttem van, hogy álljak már meg! (Nem is tudnám lefutni. Örülök, ha járni tudok) Ittasan spicces se vagyok már, több mint lényegesen jobb állapotban. Nem szól a haverom semmit. Én kell rájöjjek arra (amire gondol. A lányokra bízza a döntést, <hogy>maradhatok - e? Én a havert nem zavarom, az lejön a tekintetéből). Még egy fiú van itt, de az három lányból kettőt nem érdekel. Mindjárt teljesen józan vagyok s kettő lányka már ott is terem mellettem. Egy lány eltűnt és a fiú is hol van?

zre kerítőjének:

- Ne fordulj meg

Dobd el a fegyvert s rúgd ide

Kezeket fel, magasra! Most tedd tarkóra. Letérdelni

Legközelebb ha fejvadászt küldenek rád, ügyesebb legyen. Szétveri a lépcsőházat s még jó, hogy nem omlott Tőle össze a tömb

Ha most nem Teszed le a fegyvert, megölnek.

Nem is könyörögsz az életedért?

- Nem. 

- Hunyd be a szemed. Nem öllek meg, mert nem félsz a haláltól. Ezt mind(ig) becsülöm a prédákban s nem nyavalyogsz. 

Gyere Velem

Kijuttatlak innen, de meg kell bíznod bennem. 

Adsz egy csókot? Meg mersz csókolni?

Ez az. Tudnom kellett, hogy szeretsz - e? Remélem, megismertél, úgy legalább a szemed sarkából

Vérdíj van a fejeden és kell nekem a pénz, de nyugodj meg. Nem adlak oda Nekik.

- Megbízom benned. Van még valami? Nem nézek oda, Rád. Ahogy kérted. 

- Bocsáss meg. A Te érdekedben teszem.

- Agnes, rajta!

- Lélegzik még

- Persze, mert: nem az volt a feladat, hogy kivonódjék a forgalomból. Élve kell. Úgy szól a parancs, hogy élve vagy holtan. De inkább élve.

- Akkor Én most megyek vissza.

- Várjon, ezt tegye el.

- Ez négy vagyonnyi összeg

- Újítsa fel belőle a szétbarmolt rendelőt s a lépcsőház helyrehozására is futja

- Ön kicsoda, ha nem titok?

- Cshollowközi Vivien Mi7

- Mit követett el ez az ember, hogy fejvadászt küldtek rá?

- Tudja a maffia nehezen viseli, ha börtönbe küldik az embereit

Ez a férfi egy mocskos undorító szemétláda. De nem gonosz, nem velejéig gonosz. Nem ilyen volt, csak megkeményítette az élet.

- És maga? Most elkalandozott a tekintete. Maga pedig... szereti. Még ha nehezen is mutatja ki.

- Igen... Csak az én szívem másé, de tényleg érzek valamit a Zoltán iránt

- Zoltán?

- Övegh Zoltán Mi5. Látja? már el is alszik mindjárt. Kábító lövedéket kapott

- Meddig tart? 

- Órákig. De innen el kell vinni, mert más simán lelőné

- Hová viszik?

- Haza. Oda, ahonnét eljött. Ahol egyszer keresték, oda már nem jönnek vissza. Két Nő várja ott, akik: mind másképpen, de szeretik Őt

- Most kit hív?

- A megbízót. Adja oda az előleget, az óriást meg hívja vissza. Mert csak rombol.

- Én vagyok. Elkaptam, Uram. Hívja vissza az óriást, itt kergeti a nyomokat eredmény nélkül a betonon. 

- Adom az ötmilliót. A másik felét, ha a szökevényt leszállította. Hogyan sikerült?

- Megleptem hátulról. 

- Megölte? Itt lélegzik mellettem. Olyan, nyolc persze alszik. Mert elkábítottam.

- Jöjjön a jutalomért. Az óriást kifizetem, de más feladatot kap. Magácska meg hozza el nekem a megszökött fegyencet. Ebbe' reménykedtem, hogy valakinek sikerül élve megállítania

- Erős egy hét s szállítom a férfit. Ilyen ne legyen újra uram, nagyon nagyot rombolt a törpéknél az óriás

- Nem Én adtam ki a parancsot. Több, mint elleneztem

- Akkor most mégis odaadja Őt a farkasnak? Azt mondta, kedveli ezt a férfit

- Dehogyis. Felmarkolom a pénzt és oda Én már nem megyek vissza. A vérdíj fele is jól jön nekem. Most indulás. Vár minket a helikopter. Menjen vissza s ha nem változik minden rosszra, itt soha többé nem fog rombolni semmilyen óriás