Övegh Zoltán

Utas érintésnek az ajakon gyakorlatosan sercegő az útja. Kell még e támadó bűbáj érintése a léleknek? Mindössze igényelnie kell azt az elmének. Egy pálcányi suhintást érez az ajak éppenhogy s nincs eltévedve semmi, ez a Roxfort!

Mit kíván e boszorkány? Éledés van már, ám mi volna ez a kábulás? Csak nem Hermione az, ki Hozzám kiabál? Ébredezőben a varázsló, mi ez a lányzsivaly és zsibongás?

Elnevetett bóknak fellengzős suhanás az érzéki gazdája? Érzi a test a lábat, padon fekvés ez az éledésben talán és hol is a tanár? Elsuhant flörtnek emlékezetes suhanású a múltja, a tűz ropogó lángja beszél még az ajakkal némán? A fiúktól megkérdi majd ezt a varázsló, Hermione mellé kell ülni ezen órán?

Megbántotta Őt a tettem? Nem Én kezdtem e tettet, ám akkor ezennel kiengesztelem s zokszó nélkül oda mellé be a padba elhelyezkedem. Beülve melléje így már egyből jobb a kedve? Adja csak egyszerűen a tudtomra és azt is megbeszéljük, amit nem lehet. Már szól is hozzám, miszerint: most eme pillanatban, hunyjam be a szemem.

Ha az ajak tudna beszélni az elmének, most szólna pár szót és a sercegéssel beszélne. Vak tekintet étkezése lett volna a jó, kóbor bűbáj kóborlása jóindulatú varázslat. De, ugye nincs itt az átok étvágya? Az ajak befejezte a köszönést rajtam, Hermione?

Lopott ajak érintésének forrón felhígult a leve. A leves kihűlhet, ám felkavarhatja a száz fűlé zöldesen csomó oldalú ízesítését. Vágyat egy érintés is lophat a hatásért, ha sikerül azt felkanalaznia. Beszürkült pulóvernek kérdőjelben nevető csíkozata a nyílt rejtélye, attól még lehet barátságos!

Váratlan csóknak meglepetésízű az érintése, pedig ez egy apró ajak. A hatása annál nagyobb s előtte a szél szava bő érintést hint a varázsló ajkára. Bájolgással felhigított szünet is fújhat az ajakra jó kedvet, csak ne legyen törmelék a levegőben e bájos boszorkányokkal karöltve.

Hermione, felállnék! Magamnál vagyok már. Engedd felülni a varázslót, te bájos boszorkány! Üljünk inkább sorba a padokban, hiszen mindjárt kezdődik az óra. Remélem, a tanórát a szünet bűbájában nem fújta el semmilyen bűbáj. Rendeződjünk sarokba, amint a kettő lábra tudok állni. Én is be kívánok ülni a padba, boszorkányok s varázslók az órára összeülve és: készen állnak.

Forgalom érkezését jelzi a telefon. Ő az, a Férfi! Részletezi a képen látottakat és kérdez, hogy miért kapta ezt a képet? A férfi elszállít neki egy bútort, majd a Nő Őt maradásra kéri. Az a feladat, hogy a férfi őt dolgozza meg az ágyon. Azért Őt kéri, mert nem szállt el vele a ló és önmaga maradt. Mialatt a férfi dolgoz'ik: a nő elgondolkodik, hogy szülne neki egy gyereket (de ezt még nem mondja meg neki és gondolati szinten van meg). Kora délután van és a férfi csókot kér, nem kell sietni. A pörgős nő a kedvéért lelassít, de cserébe a csók után nézzen a számára fontos férfi szemébe.

Amidőn a Nő maga van; van, hogy elgondolkodik a számára fontos férfin. Akkoris, ha nem Ő a legjóképűbb. Valamiért Neki az a férfi kell és adni szeretne Neki valamit. Valamifélét magából, ami Őt érdekelheti. De mi legyen az? A popóján ücsörögve gondol egyet, talán egy fénykép megoldhatja? S mit mutasson a férfinak? Fekete átlátszó ruhát fel, alatta mi legyen? Fekete fehérnemű jó? A nyakon átível a pánt. Most elnéz maga mellé és jöhet a fénykép. Megnézi, hogy elégedett - e a fényképpel? Egy mosolyosat már küldött a férfinak. Ahol a testét is megmutatja, olyant nem. Ezt a Nő elküldi s jó lesz, mert látszik a lényeg. Talán véleményt is kap a férfitól s az szintén fontos Neki. Az üzenet célba ér s a nyakpántos melltartó mutatta eredmény vajon tetszik a férfinak? Izgatottan várja a hatást, a telefonját nézi időnként. Pontosan azért, mert: már mondta Neki a férfi, hogy érzelmeket táplál iránta. Na, ilyen lengés kivitelű felvételt még úgyse kapott Róla. Biztos, hogy nagy ajándék ez Tőle, a Férfinak.

A holtak estéje ez és vannak érdeklődők, nem is kell hívni őket. Azért kivételesen durva jelmez ne köszöntse az estét az alkalomban. Az alapvetően belefér, ha lányok például ártó szellemet űző ábrát aggatnak magukra. Van aki ezt teszi, hogy felkeltsék így a számukra rokonszenvesen férfias fiú érdeklődését.

A szervező Ingriden is ily hasonló van (meg van  nyitva a kabát s alatta koslatja távozásért a démonokat). Nem mond el mindent a dolgozóknak. (Annyit igen, hogy van mellette férfi és nemrég született gyereke. Egy fia van)

Már megy az est s Ingrid azon veszi észre magát, hogy összevesz've egybekel'tek a karjai. Húz egyet mindkét oldalról rajtuk, hogy kipolcolódjanak ott. (Annak, amit ki kell) A pántokat elrejti a kabát alá, a kosár 'nézelődjön'. Semmi ne látszódjon, ami 'sok', de: minden a szemhez beszéljen, amit a 'kosár' két oldalról 'összefon'.

Kényelmes? Most már felnéz és az ablakból nézelődik. Megérkezik az alkony. Arra mindig ügyel, a fekete ing gombolása minél hiányosabb meg kellően széttárt legyen. Férfit vár? Igen, az egyik urat el kívánja majd csábítani. (Tetszik neki a viselkedése)

Körbe kell járni a termeket, kávét is lehet inni.

Ágnes indul meg, az ágyban kipróbál'ták Őt. Egy baráttal volt (és egyben kíváncsi): van - e kedve hálni? Szép érzékien 'dolgozott' rajta. Mondja is Neki az együttlét után: A nő szereti, ha érzi Vele a férfi és foglalkoznak Vele. Nem kell sűrű alkalom, csak időnként legyen.

Milyenek is a jelmezek? És közösségi elfoglaltságok is vannak, melyek megemlékeznek e kelta eredetű hagyományról.

A folyosón lányok csókolóznak jelmezben. (Hallja Ingrid, hogy csak kipróbálták. Nem leszbikusok. Azért a melleiket kitették egymásnak melltartóban) Most felállnak a padról, ahol eddig ültek (egymással szemben) és kérdezik Ingridtől, mikor van záróra? A válasz, éjfélkor.

El is tűnnek a tizennyolc éven aluliak (van, akiért szülő jön). Pont nincs senki az irodában s az egyik jelmezes lány jelzés értékű dekoltázsban odamegy teljes kifestésében Ingridhez, hogy mindent köszön és jól érezte magát (Megcsókolja Ingridet, ám nem mélyen. Simogatja finoman az ajkait. Ingrid kérdez, nem biszex a lány. Ingrid nem hajlandó visszacsókolni, mert a saját nemével nem szokott. Még egy menet jöhet, mert a lány 'annak' nekilát). Ingridnek egyébként a lány (a barátnője már elment); rokona.

Húsz óra van s éjfélig a nagykorúaké a terep. Aki eztán is ezt szeretné ünnepelni, elmegy a haverokkal házhoz (házibuliba).

Na, most durva jelmezek és ijesztő, meghökkentő öltözékek is jönnek. Itt már Ingrid felvállalja a nőiességét (bemehet a lenge meg gombolatlan, alkalomhoz illő fekete ingében. Ha gondolja). De maradhat a kollégáival is, nagy ez az iroda s két kanapé is van. (Nem ment el még minden kiskorú? Egy pár megy el, mindenki más (már az előzőekből) elhagyta az épületet. Egy fiú meg egy lány lép ki a szobából, dugtak egyet? Mert abban a helyiségben ágy is van. Meg lehet érteni, mert a lányok szeretik a kényelmet)

Éneklés meg zene hallatszik a termekből. Ingrid a pajtásait választja és édespezsgőt kér. Érkezik egy férfi, őt várja Ingrid s szájon puszilja. Idővel beleül az úr ölébe. Most járni kell egy kört, hogy: a termekben van - e elég ital, élelem meg rágcsa.

Félidőnél járunk és eszébe jut Ingridnek az a szoba az ággyal, Ő ott még nem járt. Szól a pajtásának, hogy beszélni szeretne Vele. Válthat vele pár szót? Nem érti a férfi először. De amikor Ingrid felfedezi, hogy: be lehet zárni az ajtót és lejjebb vetkőzik (az ágyra hanyatt feküdve a Nő), már érti. Azt mondja az úr, Ő nem kurvának nézi Őt. Egy jót szeretne Ingrid kefélni, mert jó barátnak tartja Őt. (Megteszi ezt Neki) Egy pár percig eltart, amíg átbeszélnek dolgokat. Aztán a Férfi teljesíti Ingrid igényét (meg is kérdezi, jó volt - e és: Ingrid azt feleli, hogy: igen!). A másik kicsi szobában (termen belül) van egy automata és az 'alkalom' után megisznak egy kávét.