Övegh Zoltán

Mũvészet
MotoszkaDaniel•  2024. május 16. 19:34

Száradásban a hullák! (kharÉ, CITYport of TRapS)

Mielőtt még a tenger illata beszippantana, iszkolás le a mólón és inalás a biztos rothadásba. Nem a lókötőkkel van a dolog, a csirkefogókat kell felkutatni s kifaggatni. Ritka ez utcák forgatagában, ha szalonképes a szag. Igen, ez azért férfiember orrának se mindegy.


A tengeri rablók járatával kiköpettem magam, most a szárazon lógva a lábaim sodrásában cseverésznek e csülkök s e menet északnak megy. Az oszlásban a sorukra váró áldozatokról hallgatok mesét az egyik ivóban, mielőtt eltenném magam másnapra. Az én kobakom sem járt messze a napokban hasonlótól, szóval kecmergés hajlék után nézni e városban. A nagy tudású bölcs fogad és az éj előtt Vele igazán kellemes e lakoma, még nézzek rá egy rejtvényre.


Kár, hogy egy fogadóban is ellenségként néznek az emberre. Valahol megértem e népeket, de Én segíteni jöttem! Nőkbe futok bele a lényeg előtt, még mindig nincs meg a teljes varázsige! Nem találkoztam a vér szívójával, szóval elő azzal a kulccsal és azt ide e zárba behelyezve elfordítani és megy elsőre?


Háromjegyű számot kell keresni ezen a ménkűn, különben a kísértetetekkel jő a következő vacsora. Na, most mintha látna valamit a koros szemem. Jól el van mosódva, de ezt fejtem meg vagy vár a tömlöc heverője.


Közeledő léptek iramodó zaját hozza ide a kapu fala. Mit kell csinálni ezzel a számmal? Beolvasni egy eldugott kukszliban a kódolvasóba, most pedig szedni a lépteket a lábakban. E kapu végre csukódik s elhal az őrök lépteinek zaja. Bandukolás a következő célhoz, Baklandba!
MotoszkaDaniel•  2024. március 16. 22:58

Zürgő - A csend bevétele

Hattyú dala a szikláról a szél csöndes süvítésében. Igen, pár órája tombolt. Akár az eltévedt kő az égen. A kavicsok hogyhogy nem fáznak erre sose? A válaszuk helyett a szellő libbenti a fület s dolgosan kolompol.


A hallgatás is néma, a hullám arrébb ébredezik. Jó az ilyen némaság, mert az emberfia hallja a gondolatait és a ciripelésében nyüzsgő aszfalt fagyott kavicsos betonja gyatrán hordja le az elmét: na, de nála is csend van! Igen, de e szirt hasadékában járva még jobban s neki nem kell a vállán pántot hordania.


E sétában gyökerezik a hölgy sok, finom meg értékes gondolata. Ide még az ördög keze sem ér el, de a barátok elérnek. Ideje köntösről nappali öltözékbe váltani, hamarosan ottan nyílhat az az ajtó nyikorgásra a kolomp harangozó beszéde után. Ide csak így lehet bejutni s e kopár gyönyörűségben úszó szépséget még a halál is elkerüli. Akkor találkoztam vele utoljára, amikor még e rengeteg oltalmazó karját nem ismertem. Így itt, ez nőnek való hely.
MotoszkaDaniel•  2024. február 15. 01:17

Ripley Ellen hadnagy három, hat, hét, nulla, hat

Halottan holttá válva is áhítozik az életre, pedig a nullánál is kevesebb esély nyílik számára arra. Igaz, az űrben jelentősen sokkal hidegebb van. Mégsem eléggé ahhoz, hogy a pokolt hűlésre tapossa. Az érzelmek kihűltek, még páran: Férfiak és nők, akik hisznek a kószáló rettenet elégésében és az értelem újra lángolásában. Pedig itt mi, halálra vagyunk ítélve. Hogy milyen érzés holtan élni? Mi jobban szaunázunk a pokolban, mert ezeknek ott fent meg az ereik hűlhetnek meg az elsorvadó fázásban. A félelemtől az általuk teremtett sárkány végett.


A borzongás elülő hamuja itt a remény a szorongás elégése óta. Mi talán kijutunk a fázó jégszigetéről, de ezekkel a gőgös önhittségben hógolyózó urakkal mi lesz utánunk? (Újabb sárkányok jönnek vagy más bányászok rabolják ki őket még jobban? Mert a mi életünket már kirabolták) Mi itt e pótkompban a távozást előkészítendő, nem kezdjük elölről a pokolt. Inkább elvisszük innen, hogy békében nyugodva kihalhasson végre.


(alien resurrection 1997)

MotoszkaDaniel•  2024. február 15. 01:10

Tető a pokolban

A dologtalannak a sátán ad elfoglaltságot? De itt nincsenek ádáz lények az aljasságban. Ezek ösztönszinten működő sárkányok a lápból, akiket nem mi tettünk gyilkossá. Megöljük mi magunkat is, még csak segítség sem kell hozzá. De ettől Ők még ártatlanabbak? A lidércnek azok, ám mi nem holt királyok volnánk.


A lidércek azok az emberi szörnyetegek, akik embernek hiszik magukat és ott trónolnak fent a fejünk felett az emeleten. Hol van apa, hogy szeresse a kicsinyeit? Márpedig e gyermekek azok s az én dögcédulám mutatta személy mindössze az anyja e gyilkoló biológiai robotoknak. Most örülhetünk, mint akasztófa a levágott farkának. Mert a sárkány immáron elismeri az anyját, csak éppen Én nem itt kívánok élni. És ahogy körbe nézek: a többiek sem, igaz?


A türelmesek jöhetnek az ágyamba, utána húzzuk el a belünket e kiherélt űrállomásról. Az elmegyógyintézetben is biztonságosabban érzem magam. Mindenki a helyén van, srácok? Ugye, ez az űrhajó el is tud indulni? Távolodó komp árnyékának integetése. Nem hittem, hogy valaha ilyent mondok: E sárkányt itt alattunk mind; jobban szánom, mint az alkotóikat.


(alien 4. feltámad a halál 1997)

MotoszkaDaniel•  2024. január 30. 17:05

A hét mesterlövész nótát ír: a zsiványok

A hegyek között minden titokba szórva marad. Egykor fejvadászok közt mozogtam. Hogy miért hagytam alább? Egy szabad perced sincs a családra.


Pénzed van dögivel, de családi élet nincs. Pedig hangulatos itt a prérin. A réz legfeljebb a gondolat kezét dörzsöli. A bányát a sóvárgó erszény a tekintetbe képzeli. A tető nem a csillagba borult éj, de azért hiányoznak az egykor itt loholó vemhes csordák szellemei.


Helyenként látni belőlük kóborló erszény öveseket, de ritkák. Egykor belepték e legények hegytől hegyig a szavannát. A kapzsi urak merészkednek erre. A kiszáradástól félnek?


Ide még a gyilkosok sem merészkednek, annyira kihalt e vidék. Valaha mikor még az üde kezem a gyorsasággal haverkodott, gazdagon megrakodott csavargók népesítették be a vidéket. A fegyverrel nem tudtak bánni, de ravaszak voltak. Hajcsárok védelmezték a birtokaikat s cserébe szállást adtak az erre ténfergő pisztolyosoknak.


A bérceken túl húzódnak meg az aztékok. Harry vagy elnyeri egy indián lány szívét vagy nem lát a sóvár szeme semmilyen aranyat. Az én óvatos kezem égeti a pénz, ez a fegyvert fogó műves mégis lel magának egy rézbőrű fehérnépet. Csak óvatosan, el ne árulja a titkot!


Kap a pénzből, de cserébe ne adja ki onnan azt a gazdagságot. Annak a kincsnek a töredékéből is meg lehet gazdagodni. El is megy a baktatásban, én inkább körülnézek a dombokon. Fények köszöntenek a ló zablájára, léteznek még ezek a fogadók? Azt hittem, e betyárokat elüldözték a banditák.


Nem, gazdag fény borítja be e völgy körül a bérceket. Felnyargalok rájuk és van élet, csak éppen már e népek is fegyvert hordanak. Hány dollár van nálam? Érdekel egy szoba kipengetése.