MotoszkaDaniel blogja

Jack a csónakjában ébred és meddig hánykolódhatott? Sziget partjára van kivetve, de ez lakatlan? Az ember számára igen, de valakinek nem. Harcosnők táncolják oda magukat bikiniben és hogy egyet Ő közülük válasszon? De ő elvinné mindet vagy egyedül menne?

Hány rőf fa kell egy tutajhoz? Mindig zúdítják magukra a vizet e trópusi melegben. Azt nem mondja meg a csirkefogó, miképpen került ide. A lányok sem azt, hogy miért nincsen köztük fecskében úszó.

(Captain Jack - Iko Iko)

Ízekre éhes a gondolat sok ingere, hagymával megszőtt sajtos burgerrel birkózza a lépés a lépcsőket majonézben fürödve. Forró kutya is megteszi szűk szalvétában, azonban úgy virslis lehet a száj. Mellettem pirulnak a bő kiflikbe való ínyt csiklandó s grillen sülő kolbászok. Az előtérben benyomok még egyet édes szósszal, közben a szem falatozik a tájban.

Visszafordítani a hátat a puszilásból megérkezve, a szószék falai között is kíván az elme járkálni. Van, aki hozott magával dugikekszet? A falak beszélnek az árnyékokhoz, számukra hamarosan szól a vacsora kolompja. Bő félhomályban szotyolát rágcsál a délután, szereti a tekintet látni a szenteket megcsendülve a foszló árnyékban. Fáradjanak fel a léptek a toronyba és e várfal mentén a  bástyák mellett gyalogolva eltéved a szem a völgyben.

A hölgyek a tárlat nézése végén kabátjaikhoz nyúlnak, a lefelé néző lépcsőknek ez az éledés táncoló homokszemeinek köszöntése. A csoport távozik, ez a csigajárat azonban most nyit ablakot meg értesíti a küszöb a padlást harangszóért. Szivárgásba kezdenek a nők, eddig nézelődtek az emelet széléről. A férfiak a lovagi kor kardjainak megcsodálásából érkeznek.

(Cathedral 4.)

Hajamat mérik és a nőinasom sündörög körülöttem. Nem térhetek haza a legénységgel, mert kérésre lehorgonyzunk testvéremtől hazafeléjövet a tatároknál. Jó volt látni az öcsémet a szigeten. A vizek csapkodják a partot és a vezér tolmácsolja, az egyik faluban a kalózok összevesztek a len zsákmányon.

Fizetek a számukra aludt arannyal, igazit nem kapnak. Hát jók ezek, mit akarnak? Forgatom a szemeimet én, Mária. Tudjuk le ezt azzal, hogy nem értenek a lenhez, illetve nem néznek rá rendesen. Kiügetünk a legényeimmel a tüntetőkhöz s kapnak tőlem a korábban általunk orozott példányokból. Ezek csak nadrágok, mit állnak sorban a lányok? Fütyülök a lányoknak, hogy fehérneműt is adjanak, ha akad.

A felvasalt hajammal az ivóba tartok, állítólag a kutyafejűek elsőtisztje tárgyalni óhajt velem és hogy ne legyen olyan zárt az öltözékem. Kellemes zongoraszó beszél hozzám a csapóajtón túl és kidobó mutatja az utat. A kalózvezér nem talált semmit a talmi lenről nyugati partvidéken. Behajolva a vállaimmal biztatom, az embereimmel mi is ránézünk a héten illetve legfeljebb hónapokban ott a katlanra.

Szól még a billentyű és igen a kérdésére, hajtsunk fel pár finomat! Rablók gyűlnek be fortélyolni, kortyolni, némelyik kártyázni s nők visznek néhol cipót elébük. Batyut kapok a tolvajtól ajkak találkozása után. Finom, illatos női darabok vannak benne összehajtva. Kardomra és pisztolyomra teszem a kezem távozás előtt, hogy felderítem embereimmel a hamis len hazáját. Nyitom arca kapuit ajkammal, amíg a zenés percek engedik. Érzem ölelő karját a vállamon, délután elejét pityergik a billentyűk.

Nő is meghívhat rablót valamire? Igyunk még egy kört. Ezek az apró csenevész löttyöket elbírom, hát mikor jutok én száraz torokkal rövidekhez? Észre sem veszem a dallamban, hogy a pödört ajkaira mászom e vasalt ingemben. Lágyabb hullámok érkeznek a mélyebb ölelésbe s a kalapomért nyúlok. Forduljak el, kéri a bal fülemet becsíptetésre. De legalább jól áll? Ehhez kell majd még egy. Szép, középméretes s szürkeréz karika inog benne.

Még nem lötyögök sehová, csak kicsizmázom a kocsmából. Egyszer ki is kell józanodni és nem a hosszú, méretes csókon töröm a fejem. Ütögeti a pia, meg égeti padlásomat az imént őt simogató borosta nélküli kan szájszél. Azon töpreng elmém, hol találtak ezek rabolt és rossz állapotú lent? Ki vezette meg a szaglásukat? Most kezdek elkajtatni a söntés utcájából.

A tüntetés még tombol, egykét lövés száll a fülem járataira. A zsákban nívós darabok, fényes kicsi kard illetve töltények is vannak pisztolyhoz. Lelátogatok a presszóba zárás előtt a legénységgel piára. Bor hördül a torokra piszmogón. A fülbevaló ajándék volt, ezért jár nekem a tisztektől almabor? Egy hónapon belül hajózás el nyugatra, valaki hamis lennel árut terít a piacra! Néznek rám a tanakodó tekintetek, én húzok a gyümölcsvodkából.

(Mary, a kalóz a zajos ebföldön)

Az ujjak mozdulnak csak szó suhogására, hogy emelkedjen testhez a bot. A hát mögött seprű és a varázsló a plafonhoz cikázik. Lesz szíves onnan lekászálódni, mivel az óra jön s a tanulókat várják a padok. Persze, hogy érdekesebb varázslóként beközelíteni a magas terem csillárjait.

Repülést nem lehet elrontani, csak rosszul sarkantyúzni a söprűt. Kezesen kell vele bánni, mint egy pacival. Hová parkoljon le a diák? Először fékezzen, aztán jó lesz az a fal mellett valahol. Legközelebb megnézheti a nebuló a csillárt felülről is?

Ja? Akinek elsőre nem megy a rovás, azzal külön foglalkoznak. A legügyesebb boszorkány padhoz mehet róni. Nem is nagyon tököl, rajzolja az íveket. Formáz egyszer egy lángot, aztán mellé meg gyertyát. Össze kellene kötni a kettőt, hogy égjen a kanóc. Már ott is a mini látvány kandalló, mert ez meleget nem ad.

A többiek beárulják, mit csinált óra előtt. Rójon valódi kandallót a tanárnő mögötti fal tetejére és hozzá papírra irka, olvassa pluszban rá! A nyakába vesz valaki kendőt lövésre, aztán lő. Miben változott a helyzet? Ad meleget a kandalló.

(álom)

A lábak szárnyalnak és a csőrök csiripelnek, de gazdátlanul fúj a szél az emeletek s falak között. Nincs, aki nyissa a kaput. A pálmafák ventilátorként keverték a kezeiket, de a horizont derűlátóan és majdhogynem citromsárgában izzik! A madárijesztő csak a vakolatot ijeszti le az ódon gondolatokról.

Fent olaj finomít magának vagy az őrtorony? Meglibbenti az ijesztő nadrágját a szél poroszkáló árnyéka, bisztró is várja a vendégeket. Az nem lesz! A kavicsok gyalogló sétája a talpam alatt, morajlás szendereg?

Töltény csapatok hüvelyébe rúg bele a sarkam. Még egy figyelő, de hogy jutok át oda? Erkélyről nézek le, ahol ápolt ablak néz ájultan kitárva s ez harisnya vagy illat? A kopogásom üres válaszokra dobog, de van csoszogás.

Női lélek a lenyomott kilincs mögött, leszakadt a függönye. Nekem van épp a padláson talonban, nem is egy. Nívós kalapját csúsztatja a fejére s kérdezek: csak ő van itt?

(Az AGENT háborús játék tervezete törölve. A kép alapján ígéretes lett volna.)