MotoszkaDaniel blogja

A vezető megy haza, éjfélhez ért a perc. A nyugdíjasok bendője tele van. A bokor magának az estében párnát talál, ott vannak előtte a néhol csatangoló levelek.

Jön a bácsikért meg a nénikért a fuvar. Két, gyermekes család száll fel? Mögéjük gyalogol az ülésekre kettő pamlagon elférő fiatal. Köhécsel a kémény és súrlódnak a sínek.

Szódáért nyúlnak a mozdonyban, mennyi lehet ilyenkor az idő? Kettőt mutat az óra. Sasok helye mellett zakatol el a ló. Ki lehet itt szállni pár percre nézelődni és pihenőre.

Zúg a mozdony lába, pöfög az ereszre a megálló. Hallgatja a nádas. Mindjárt indulás, mert lapátolás hangja a kazánból.

/Tegeződés a vasparipában 4./

Enyhén megsült egér mászik ki a kazánból. Melege van, evickél futva az első bokor aljába és ott eltűnik. Kúszó sas száll le a vagon tetejére, a távolt fürkészi a késő estében csőrével. Lépnek fel a kabinokba az emberek.

Utas kíván táviratot feladni. A masiniszta térképen a ceruzával satírozza be a célt, szóval a szerelvény félúton pillanatra meg fog állni. A hölgy előkészíti a pénzt bélyegre, vele tart újdonsült férje.

Kettő órával múlt éjfél, nyíló ajtóban léptek. Megáll a vagon szépen, kazán rakásához előkerül a lapát és a szén. Tárca kerül a kézbe.

Füstöli a kéményt a gőz, jön vissza az ifjú pár. Indulnak a kerekek pöfögésbe, helyet foglal a fiú és a lány.

/Tegeződés a vasparipában 3./

Felszállt az éj a sínekre. Egy kis halk zenét? Csak éppenhogy hallják a fülek. Délre még nem megyünk, pedig arra kéne. Északra meg azért nem, mert azt nem ismerjük. Dehát akkor merre?

Jönnek a lépések. Zakatolásba kezd a ló, foglalnak helyet a cipőszélek. A csomagokban fellelhető a sétálómagnó.

A hegyek a mellkasunkig érnek, a masiniszta elhalkítja a lágy hegedűszót. A jegyszedő borszagot érez, de továbbáll. Senkinek a poggyászában nem illatozik alkohol.

Negyedórás boltszünet kicsiny völgyben a sötétben. A járat elején a kalauzlány munkásokkal berakatta a zsák szént fűtéshez a kazánoknak, érkeznek a hölgyek örömére az ablakokhoz a szép bércek.

A kelést nem zavarjuk fel az ágyából, hadd forgolódjon. Folyik a fiatalok s házaspárok beszélgetése a vonaton. Kitör a gőz. Le kell szállni, mert végállomás s hajnal. Mindenki jól érezte magát?

/Tegeződés a vasparipában 2./

Estébe gyalogoló munkás tekeri a csavarokat, mindjárt zakatol! Utast kell felvenni, fékezés a síneken. Jegyeket kérik ellenőrzésre az éjszakában.

Tüzel a kazán, lány pakolja. Lapát forog a kezében. Farmer a nadrágja, szép testét pánt és vékony kabát takarja. Üzemben a szén, beülhet olvasni az ablak mellé.

Vadak elől takarja az ablakot a fény, szarvas s őz a mező közepén. Felnéznek a fűből, látszódik a vonat pöfögése, a felszálló utasok között néhol fellelhető a csók érintése. A tűznek égnie kell, még ha az ajkak ölelik is egymást. Következő megállót les az éledő gyep. A masiniszta ásít a kürttel, aztán ügetésbe kezd. Negyediket húz a füstön. Ébrednek faluban, műszakra igyekvő községi emberek.

Jegyszedő tapog kabinban az ülések között: egy újságot valakinek?

Már egy ideje megy a motorom, amikor leáll háborgásából a víz. A nejem szól mellettem az ágyról, hogy a fiunk és lányunk még alszik. Nem ver ki a víz s a nap száját követve, felmegyek a fedélzetre a hajón.

A tenger integet rám egy öbölben. Nedvesek a kezei, ugyanis ázik a szemerkélő esőben. Pirkadatban tüzelő mediterrán kastély, partra horgonyozva én itt igényelek négyünknek szálláshelyet.

Árnyék dézsmálta hallban gyönyörködő tajtékok a falvakban. A part mellől bálnák mossák el cápák nyomait a a cseppekben. Csókból érkező lány dobja a pecabotját a halak közé barátja biztatásában. Hogy lesz - e vacsora, arról kérdést kell dobni játékhajón útjára a morajnak. Az alkony csendben és csoszogás nélkül ének ürességében érkezik, milyen tiszták a mólók hangjai!? Akad itt néhány, magában vagy társaságban daloló ember.