MotoszkaDaniel blogja
SzemélyesA barátom a fiammal fürdik a mellkasán, csak meg n
E FÁZZON A HABOKNÁL
Tolja habjait a folyam, egy csuka nem ficánkol nyarat. Nő nyargalász parton, elhagyja ajkamat a rejtelem? Pedig égeti még valamiféle szenvedély. Csukáim a rejtély nyomába erednek, miért ekkora ez a has?
A szomszéd a kisebb hegyek hazájából jött ide téblábolni s hírt vinne a népnek, csak hol talál telefont? A sajátja mitől működésképtelen? A fű szálán megyek utána, de elnyelte őt az erdő?
Pancsoló part partjáról nézem a vizet, ezek hűvös szélek. Tartja ülő testemet az eresz, már a többiek sem fürödnének. Szóba hozom a másik felemet, ki mártózásra szánja rá magát a nap még meleg sütésében. Látni a pocakját, a csókot leszámítva viszont miért kerüli a langyos kását?
Attól fél a barnára festett barátfélém, hogy a gyerek bolond lesz. A szél beszéde azt terjeszti, fiút hord a szíve alatt. Be kíván slattyogni valahová a kórházba fecskendőért, hogy ezt megelőzze? A homok lapul a nadrágok zsebén s ennél rosszabb hír a fülemhez ne gyalogoljon.
(álom)
Wicca
Minden bérc magasságba öltözik, midőn a bíbor alkony ásít s elteszi magát a völgybe? A fák és cserjék egymásban tépelődnek, aztán a göcsörtből a rücskös ágak kiszabadítják karjaikat. A csúcsra mászó szellő futásnak indítja sétáját, seprűk gyülekeznek a kézbe. Milyen udvarias férfiak! Előre engedik a nőket e tetőről a tágas völgy lábaira.
Leírnak egy méretes kört, izzanak a botok. A lobogó hajak beszélnek az erdő sűrűjébe, de miképpen is látnak éjjel? Megvetett mező felett egyensúlyozva pihenőre melegednek némi percre pajtában, melyet igényes bodza bokor őriz? Lámpában fürdik egyenruhájuk s visszafelé az izzadó főút mellett a madarak alatt haladnak el a csivitelő póznákat néhol érintve.
A söprűk túlhevültek, lepihenten jön rájuk a pirkadat. Gyerekek jönnek a falhoz a támadó szélben, de ők nem mehetnek még az úton túlra repülni. Szlalomban kerülgessék a fákat! Van, akinek ez nem gond? E hegy kanyonján belül felügyelettel a szülők által éjjel megtett táv járdáját szelik.
Dalra fakad a férfiak szövege
Csók után ajakról lemászva hódítja meg a láb a cseresznyefát. A fehérnép hova nyargal? Urak éneke a fülemnél, ami nyájasra változik. A tempó nem lassít, de más hangszálak érkeznek.
(álom)
A Sasok Földjén
Merre visznek zakatolást a vágányok? Vörös napsütés a hegyek körül, csörgő kígyók és pásztor néz az égre sasok fészkét óvva. Íjak vesszői záporoznak a völgyek között. Kel éji ágyából a bíbor s a szél fuvallatot küld a vagonokra, szárnyain száll fel a ragadozó a szirtekre vigyázva?
Az óvilág szeleinek talaján vágtat a paripa, lovak nyerítenek fel. Nincsen gulya, só beszéde a partról váltja a bércek szavát. Emeleti préri helyett nyitni az ablakot az örökké fújó szellőzésért. A csőrök földjén a kíváncsiság marta az arcokat, ez meg itt az óceán kapujának térde. A pizza és a spagetti hazája húzza csizmáját tőlünk nyugatra, mi viszont északra tartunk egy kisebb tengerért.
A hölgy huny egyet s szorgalma végett a kabinjába csókolják, féltestvére a váltás és ő is csak tartalékkal tölt a kéményért. Mennek oda az emberek az ablakhoz, nincsen kanyar. Hang csenget az utasoknak reggeliért. Van, aki még csak most tér meg a fürdőszobából, a hölgyek a férfiaiknak mutatják a tükörben fésült hajaikat.
(Párbeszéd A Vasúton)
Szóbeszéd A Vasparipán 3.
Hűvös a levegő, pedig nem kifejezetten sűrű a szellő. Cserjék vesznek maguk köré sálat, még csak ősz van! Nem mennek a lépteim a szélben, emelem a térdeket az alig karcolt betonban. A kátyúk néznek, viszont úgy tart fel a borzolás: cipő rajtam, ami lábamon papucsként kendőz.
A szenes lány lépked le, fújja őt a váltás. Szén a kazánba a kéményhez lapáton bekanalazva. Eme asszony most elengedve szabadságra egy hónapra. Landoló lépések, földet érő topánok tapogása. Babaarcú kéz kopog a vállára és együtt távoznak a váróból. Ajkak szemeznek egymással s néznek, hogy ki ez a férfiú? Talán később a szél a levelek csónakán megmondja. Meddig tartja az október a meghullott levelek kapaszkodását vagonok tetején?