MotoszkaDaniel blogja

Vélemény
MotoszkaDaniel•  2022. január 14. 15:52

Rótt láng

Az ujjak mozdulnak csak szó suhogására, hogy emelkedjen testhez a bot. A hát mögött seprű és a varázsló a plafonhoz cikázik. Lesz szíves onnan lekászálódni, mivel az óra jön s a tanulókat várják a padok. Persze, hogy érdekesebb varázslóként beközelíteni a magas terem csillárjait.


Repülést nem lehet elrontani, csak rosszul sarkantyúzni a söprűt. Kezesen kell vele bánni, mint egy pacival. Hová parkoljon le a diák? Először fékezzen, aztán jó lesz az a fal mellett valahol. Legközelebb megnézheti a nebuló a csillárt felülről is?


Ja? Akinek elsőre nem megy a rovás, azzal külön foglalkoznak. A legügyesebb boszorkány padhoz mehet róni. Nem is nagyon tököl, rajzolja az íveket. Formáz egyszer egy lángot, aztán mellé meg gyertyát. Össze kellene kötni a kettőt, hogy égjen a kanóc. Már ott is a mini látvány kandalló, mert ez meleget nem ad.


A többiek beárulják, mit csinált óra előtt. Rójon valódi kandallót a tanárnő mögötti fal tetejére és hozzá papírra irka, olvassa pluszban rá! A nyakába vesz valaki kendőt lövésre, aztán lő. Miben változott a helyzet? Ad meleget a kandalló.


(álom)

MotoszkaDaniel•  2022. január 14. 03:16

Visszajössz még, Királyi kikötő?

Amikor nem hullámzik a tenger, akkor is tajtékzik a kikötő. Ha a szél elmegy aludni és a szirtek nem mocorognak a sziklán, a hold krátere sem kérdez a víztől. Fehér, világló sárga csóvát bocsájt a máskor mindig nyugtalan felszínére. Az öböl ölelő áramlata paplanként önt takarodót elfáradt örvények szirén uszonyára.


Ágyúk csöveiből töltetek durrognak az erőd bástyáira. Egykor jegyet lyukasztott, később a nagy vizeket méricskéli halálfej zászlaja alatt a kalauz. A hidak korlátjánál szedett pénzt, most elsüti a pisztolyt és kardot forgat. A királyi haderő esküszik a hajójára akkor is, mikor a kalóz kapitány tüzet nyit a szárazföldre s íratlan szabályt betartatva látszólag alkut szentesít.


Az éles kacaj rabol, gyújtogatva fosztogat az útja során. Harcol, elköt magának flottákat és uralják akár egymás felségterületeit. A korona nem hisz a bűnbánó kalózban, pedig az imént emeli ki a kormányzó lányát a sós vízbe merülése után. Rablónak mióta számít az emberélet, kap kegyelmet tettének súlya végett?


Két cirkálót elfoglalni szemfülesen az őröket kijátszva. Azt mindenhol elhiszik, ha használtan lopja vagy kölcsönzi a tengerek hullámain szüntelenül dumálva. A tolvajnak akkor is van pénze, ha letagadja. Legfeljebb erszényét a bő ing eltakarja. A kalóz is mondhat igazat. Akkor is, ha a hazugsága maga a hajmeresztő igazság.


Hajnal kelti a buborékokat, kalózéknál őrszemeket váltják a józanodó részegek. Az üvegek közül némelyik összetört vagy elgurult, de nem mindegyik rabló ivott be az éj közepe alatt. Hajózás ki az áramlatokra, a kalóznak a felmentés megadatott s most kit készül megtámadni a hatalmas vízen? Rumra nem lel mindenhol, de most nem is az foglalkoztatja annyira.


Vitorlát fúj a motyó 5. (Johnny Deppnek ajánlva, ha nem engednék vissza a karib tenger kalózai hatra Jack Sparrow kapitány szerepében)

MotoszkaDaniel•  2022. január 1. 19:25

A farkasok ordítanak 2.

A feszült kosarakban a beszélő bájak kicsiket szökkenve a pántok korlátján mennek a padlásra, a szoknyák üresen hallgatva csúsznak fel lábaikra. A csend minden pisszenésének hangja van! A mellkasok feszült kétségbe esése kígyózik ott, ahová a napfény lehelete szökik csak le. Győzelemre éhes vállak hajolnak ki a ruházat bőre alól, a tapogások sorban a lépcső alá érve célra tartanak. A fuvallat gúnyosan nyitja kulcsával a lakatot, e ringatózó huzat kifütyüli vállaikat és tapogatja meztelen gallérokon a gombócokat a nyakakban.

MotoszkaDaniel•  2021. december 19. 02:34

Gorba, a vörös torpedó 6.

Kisebb porfelhő a telepen, valaki edzi a buckákat meg a földutat. Van itt egy pár dolog. Fennsíki részek, homok alatt megbúvó járatok no meg a kanyargós leágazások mellett szintkülönbségek. 

Néhány barátja van vele a terep szélén, egyszercsak villanások Gorba Szilviának. Térjen vissza, mert ki is kell érni innen. Ha lemegy a nap, itt nincsen törvény. Ki célszerű jutni ebből a körzetből, ami jóindulattal is legfeljebb nemhivatalos külterület.

 

Na, milyen volt? Hát a kérdésre jó választ kap. A terepviszonyot végett ők megfelelő tempót tapasztaltak. Amikor a csikorgások hallatszódtak, feltételezték: éppen az alagutakban tartózkodik. Szilvia elmosolyodik, aztán hátranéz. Mindenki beszállt. A megviselt kapun át elhagyják a helyet, azt hétkor zárják. Most éppen van dél. A hőségben Szilvia odanyomja a pedált, egy falatozóhoz érkeznek meg. 

Elhagyják a járgányt, érte fognak jönni. Kettő barát vár rájuk, pont öten vannak így. A közeli motel portása aprót piszmog csak, nem ébred fel a csikorgásokra. Az egyik barátnő ismeri a környékről a kivezető utat, Ő a navigátor. Erre kevésbé van meleg, de haladni kell. Dimbek-dombok az országút mentén, porzó padkák. Van, ahol megkopott útjelzés. Kit szegényített meg a lány piával? Mondjuk erre nem nehéz lopni. Azt állítja, még otthonról van és elhozta meleg ellen. Az itteni bisztrókban tényleg nem kapni ilyet. Gorba Szilvia fiúbarátja megnézi a zárjegyeiket.

 

Találnak kettő pisztolyt és utána még egy benzines kannákkal gyalogoló rendőrt. Elviszik a kocsiig, ahol a társa az autóban vár. Elvették a fegyvereiket suhancok, valamint lerobbant a járőrautójuk. Elkobzott fegyvereket az út szélén hagynak valakik? Na, ezért kell túllenni mielőbb ezen a környéken. E körzeten, ahol a rendőr is legfeljebb igazoltatásért kapja a fizetését. 

Megállnak egy jó rozzant autó mellett, amiben suhancok feje felett szállnak helyenként a legyek. Illatoznak a szesztől, van viszont apró lőfegyverük (az egyikből kettő töltény hiányzik, a másikból egy). A barátnő a hátsó ülésen megnézi ezeket. Aprót megviseltek, de használhatók. Arrébb mennek pár száz métert, aztán megállnak pillantásnyi időre. Szilvia fiúbarátja adja a kezébe a töltényeket visszatöltésre. Feljebb húzza a trikót, mert csúszik ki egyre jobban a melltartó illetve eltakarja magát. A nagy meleg végett nem gombol be semmit. Ő szeretné, hogy az ajka rátapadjon a barátnője ismerősének ajkára, de nem sürgős. Nem gond, ha kimarad. Egy fegyvert magához vesz, egyet Szilvia ismerőse betesz a kesztyűtartóba. Egy fiú hátul marad, Gorba Szilvia komája pedig visszaül előre. A fiú csókért igyekszik hátsó ülésen, neki azt nem lehet. Vállat átkarolni igen, meg a derekát ölelni.

 

Az út feléhez érnek, amikor beitalozott embereket látnak lazulni. A navigátor előrehajol, hogy még három elágazás és onnantól csak az út végét jelző táblát kell várni. Nem kell semmit nézni, hogy éppen ki bukkan fel vagy ki közeledik. Belátni a ruhája alá, letolja vállairól a vékony dzsekit. Földút közeledik. Nem! csak betonúton lehet maradni, úgyhogy fékezés nélkül követni ezt a főutat. De a magas hőmérsékletű kies szavannán haladva a tank megéhezik. Pénzt dobnak össze üzemanyagért, még van ezen az utolsó állomáson, ahogyan mondja a navigátor. 

A másik lány őrt áll, amíg az ismerőse; a szintén felvett fiúutas elmegy könnyíteni magán. A navigátor a falatozó oldalán megrázza a dzsekijét, aztán elkönyökölve a kinti tornácféle fényes; de aprót rozsdás pultján csak mosolyog egy kicsit az időközben odaérő s sétáló Gorba fiúbarátjára. A lebomló haját nézi a szemei után, nem a testét. Dörög az ég, amikor elcsattan a csók meg messzebb villám ér földet. Menni kellene, úgyhogy némi levegőt véve a lány a testének pici simogatása előtt visszamászik az ajkakra a dörgés alatt. Nem szól semmit, pedig e fiú a nyakánál tart már simogatásban. A hasától kezdte. Gyönyörű a táj felhők fekete gyűlésével, száraz zivatar széle alatt vannak. Ebből nem lesz eső s alig három perce állnak az autónál.

Jön a srác meg a közepes dekoltázsú nő is. Gorba Szilvia már néz ki, hogy mehetnek-e? A fiúbarátja tölt a tankba. A pultos bólintva elégedett fogpiszkálóva a szájában, hogy na végre valaki járt erre. Közepes körüli összeg volt a kasszában. Megkapar kicsit a kerék és hátra megy nem előre. Na, most már előre megy és nyomni a gázt. Az autót nem kell megvárni, kiférnek előtte (Dumál közben már a navigátor. Valamit lát a szeme sarkából. A barátnője rámászott a ficsúr ajkára és a haspóló a jobb válláról teljesen lent van, ez egy bézs melltartó s nincs cuppanás. Felnéznek egymásra egy négy perc után, autó közeledik. megelőzi őket? Nem, Gorba Szilvia látja, hogy az az egyik sivár utat követi vissza a katlanba a kegyetlen szárazságban. Nincs rendszáma, csak loholva zúg el ott arra a távolba). 

 

Megváltozott az út, jobbra! Ugratás hídra. Alattuk egy beomlott útszakasz. Egy kettő óra és elérik a zötyögés végét. Hátul a lány a fiú vállára téve a fejét pihen. Húznak az alkoholból, mielőtt hunynak egyet.

 

Megvan a határ! Morog még mögöttük az ég és a villám sem hagyott alább. A közepes dekoltázsú lány mondja hátranézve Szilviának, hogy két újabb autó. Messze vannak. Beporolnak az útra. Miért álltak meg? Inni álltak le? 

Mögéjük érnek megint és az üde esős levegőben szakadozott beszédű határőrféle a néhol baktató társával adja már vissza a papírokat. Rohanás a normális utakra! Ezek leitták magukat a hivatalos ablakok mögött? Na, úgyse fogják hallani a sietést s kanyar jönne. Szilvia odalép és ez már szabad út. Érkezik mögéjük a nemrég félreállt autó. 

 

A sivatag meg a mindenféle kellemetlen alakok mögöttük vannak. Itt már volt eső. Nem állnak a vizek, de hűvösebb van, úgyhogy a navigátor begombolkozik, megkínálják piával. Nézelődik a piálás után, hogy a kórókat fák, mezők meg növényzet követik. 

A lányt és fiút egy társasághoz teszik ki pár kilométer múlva. Gorba Szilvia, a navigátor illetve a fiúbarátja mélygarázshoz mennek. Elrántja a kormányt a megfordulásért, hogy megállva mehessenek fel. 

Szilvia és a navigátor ruhástol leteszik magukat egyenként egyaránt egy-egy ágyra. Settenkedést hallanak. Hát persze, mert lemegy. Neki nem kellett se vezetnie, se figyelnie. Befejezi a benzintöltést, utána a lányok odafent elkászálódtak a kihúzott kanapéra és kérik maguk közé. Miről megy a beszélgetés? A nemrégen melegített pizza után az is kiderül és a szép alkonyat még egy bő órával arrébb van.

 

(Olvadó aszfalt LXXXIV. 84., részben álom)

MotoszkaDaniel•  2021. december 18. 21:09

Az erdő szélén

A félkész gerendák alszanak a nap alatt és átlépve a küszöbön engem néz az ég. Nem pityergek, hogy nincs eső. A pajtához közel az erdő ölelése, lovak nincsenek még. A hintázó levelek hiányolják. Na, melyik szög nincsen belökve ott fent?


Olyan elhagyatottan szép a környék, hogy a talpamat sem hallom. A cipőfűzőim cincognak, a padló sem nyikorog? Éppenhogy morgás érinti a fülemet hajlongó törzsek zizegő hátán. A semmi mozgása támad fel, de nem viszi el a napot a fészkelődő lombok felett. A féltető alá beporoznak ágyat a levelek. Nincsen légy, ami zavarná a gondolatokat a medrének áramlásában.


Csaknem a felhőket hallom gyalogolni? Tiszta a horizont minden lélegzésében, a deszkák között a hézagokat nézi. A libegő köntösében kénytelen is tovaszállni, mert nincsen szálka. Kikapar az ökörnyálon s megy a mezőre. Mielőtt pofon üt egy lazább deszka a sorjájában nézelődve, lebattyog a cipőm orra pattanó szellők lökésén.


Az alkonyat tábortüzet rak, én távozom. Most már nyúlhat a gyufáért, e pajta túl kint van a világ szélén. Ház formája lesz a napnak és az ajkamat kéri, a borulás a hajam felett tovább áll. Befont ruhában a fuvallat tekintete kontyban vár és a nyaklánca libben mellkasára, talpalás haza a prérin!


A gallyak összehúzzák mellényüket, a fent lógó tükörben lány mosolya fekszik el az ágyon. Odanézve, a heverő üres! Az illat velem van a szűk tornácon, itt valamikor régen egy paraszti család lakott?


(Ez két álom egybefonva, mert szerintem egyik a másik folytatása és megkíséreltem összekapcsolni)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom