Övegh Zoltán

Az Árnyéknál Is Gyorsabban 7.

Fekete bőrű férfi érkezik Estherwade - be, merthogy közbiztonságilag híre megy a városnak Kíra meg a seriff végett. Pénzt kíván elhelyezni a bankban, termetes és magas alakról van szó. Fegyvere van és használja is ha kell, ám utálja az erőszakot. Hogy lőtt - e már? Erről a nejét kell megkérdezni, merthogy vele lép be a bankba (állítólag már lőtt, de nem egy gyakori fegyverhasználó) . Biztonsági személyzet nincs a bankban, baj esetére pisztoly van az egyik ügyintézői asztal aljára rögzítve. A férfi magas és nem éppen vékony alkatú. Négy muki látogatja meg a bankot s a széljárás szerint nem pénzt kívánnak betenni kamatozni. A Quer fivéreknek nincs pénzük erősebb pisztoly beszerzésére, ezért a fiók kirablása mellett döntenek. A fivérek a férfit is rosszfiúnak nézik. (Aki fekete, csak bűnöző lehet. Nem? 'Mindenki' így gondolkodik) A férfi eljátsza, hogy velük van és alkalmas pillanatban cselekvésképtelenné teszi őket. Kíra és a seriff érkezését meg kell várni, azaz inkább a seriffét. Mert Kíra a közelben volt, de nem a rablás kisérletének tűzvonalában. A seriff befejezi a helyszínelést, újra nyithat a bank. A pénz hiánytalanul megvan. A férfi jelez, hogy egy Nő ott szemben lóra száll és a rablás kezdete óta mintegy valami őrként le se vette a szemét a bankról. Feltűnés mentesen lóra s a férfi is velük megy. (Az eső továbbra is esik. Így még könnyebb is lesz elvegyülni, amikoris az időjárás még plusz rejteket ad) A bánya felé veszi az irányt a Nő, ám azon túllovagol egészen be a városon túli erdőbe. Ott egy házban a benne lévőket kipaterolja. Na, most le lehet csapni a Nőre. Ő az ötödik testvér és elhibázta. De azt nem tudhatta, hogy egy fekete bőrű valaki keresztülhúzza a számításaikat. Bankrablásért nem lehet fogdába vinni Őt még rablás kísérletéért sem, a bűnrészességet a rablás kísérletében az egy illetve kettő tanú megléte ismeretében már igen. Valamint erre jön még rá a korábbi rablások esete.

Kíra és a seriff Qued-be mennek meghívásra. Feltett kérdés: igaz, hogy Kíra seriffhelyettes gyorsabban lő, mint ahogyan a légy száll?
Menjen körbe egy új fejlesztésű kolt, nincs megtöltve. Próbálják ki az érdeklődők
Az egykori seriff a farmjáról befárad Estherwade - be, mivel Marshall-ok érkeznek a bankba. Vizsgálni a rabláskísérlet körülményeit, mostanában ugyanis erre nem támadtak meg bankot. Ehhez nem kell bezárni, ugyanúgy működhet tovább a bank ahogy szokott. Ügyfélfogadással együtt. A vizsgálódás a megyeiekkel hátul van. Ott, ahol a páncélszekrény

A hintóval másnap estére érnek haza és most már eláll az eső. Újoncok érkeznek gyakorlatot szerezni Estherwade - be, erre az időre a seriff és Kíra is szabadok. Váltva a hetek során mind a kettőjüket megdugják és ha olyan van, az újoncok kérdezhetnek is tőlük.
Chreissz Kíra jelenjen meg a Marshall előtt s a seriff is a helyszínen van, meg az egykori seriff úgyszintén. Az egyik újonc előléptettetik seriffhelyettes séta, Kíra pedig seriffé lesz. Elfogadva? A tapsból és szalutálásból ítélve állandó társa van az eddig egyedül dolgozó seriffnek.

Az iránt érdeklődik a gőzben úszó páholy a habos sörében, miért nem veszem magamhoz és foglalkozom az ifjú hölggyel? A tekintet szeme a gőzre néz s úsztatja a feleletet, miszerint: Én nem vagyok számára férfi. Füst buzog ki a sör ajkából, hogy ne habozzak ilyen kishitűségben és tisztul is a levegő. Hang szólítja le a rajtam lévő arcot, Ő vár ott rám s nem éppen malátázáshoz van öltözve.

Kapott törődést a lány s ismételten nem kapta meg azt a férfitól, amit egy 'tökös' csók után vár. S és Én mit tehetek 'ez' ellen? Tényleg nehezen menekül a szem (bárhová néz), az Ő szeme rajtam gyalogol: lóvá tették a benne tomboló értelmet, ugyanis csak a vágy lakott jól.

Meg tudom Őt etetni? Leülök oda melléje, de úgysem vagyok a számára jóképű. Nem veszi le a szemét rólam, ez kevés a sikerhez. Azért igyekszem a segedelmére lenni. Kérdezi, mi a véleményem a csókokról meg az egyenes füllentésekről? Lehord a furulya szaván, görögjek hozzá közelebb. Eddig buli volt a lánynak pár üres meg hosszú smárolás, ám nem szeretik Őt. Így nem lehet komolyan kavarni s Ő mindent belead.

Van kedvem enni a szeméből? Mert akkor nézzek bele s Neki van kedve enni a hangomból? Azt feleli, az ajkamból nem lehet? Mostanában nem feleltek nekem kérdésre kérdéssel.

Mielőtt kérdésem lenne, újabb kérdést nyújt (csak ehhez az arca sem szükséges). Hogyan tetszik nekem az, amit e pillanatokban mutat az öltözéke alatt? Nincsen szenvedély, mely a vágyat a némaságában tétlenségben hagyná. A szemünk a tekintetek párbajában nem is szenved tétlenséget a csorbában, az ajkak gondolkodó kardforgatása ez.

A többiről majd beszámoló jön, mert átölel s az illatával társalgok. A hajszálai parókaként üdvözlik a kobakot itt rajtam, a zene halkságban fokozatosan megy. Megadja eme köszönés után az elérhetőségét, de ez egy lakcím. Ja, a többit később beszéljük meg? A szemét kérem, rám nézzen. A 'köszönő' puszik után még ölelni kívánom Őt.

Az élet belefúj az arcba és mit pernyéz? Idegyalogoló illat pécézi magát tinglizésben, tanglizás lesz? Én ugyan mit nyújthatok neki? A pince elnyelt dohja élő lélegzetre éhes s megindul az ajak a mesélésben.

Megáll az elme a gondolkodásban erre a hűvös pár percre, csak nincs olyan hideg. A flört fázik, de nem nyirkos a ruhája. Az illat még melegíti, mégis érzelmi dermedésről beszél a lány. A teste szerelmes, a lelke pattolt ölelésében siklik és mégse érez úszást e folyóban.

Nem érzem az ajka cseppvizes fényét, pedig megfürödnék benne. A mesélő szem az arc elméjét nyitja (továbbra is figyelés, már nincs sok hátra). Az agyam nem fáradt, a vágy viszont bennem: éhes. A kereső tekintetem fű gyanánt legeljen a levegőző testen, az elme már csak ítélkezzen. Pedig ítélkezni a pálcának van joga a meggyújtott gyufaszál lángjában.

A jogot az átitatott levegő gyakorolja a huzatjában. Ez az, aminek érzem? Mindjárt megmondom, hogy micsoda lehet. A lélek elégedettsége kúszásban csuklik felém. Finoman morzsolni a bőrnél azt a kacsót. Ami még morzsol az a figyelem és az az én véleményemet morzsolja válaszra.

A nyelvnek most nem a szenvedélyt kell megízlelnie, hanem nyugtatást leszállítania. Előfordul, hogy a csábosan pergő körülmények végett kifejezett kihívás a nő szemébe nézni. Ezzel nincs is gond addig, amíg abba bele képes tekinteni a vágy tüzének égetése nélkül a meghallgatást vállaló férfiú. A Nő lelke meghallgatva és ezt Ők szeretik. Valami mintha ütné az agyamat, hogy e fotelből nem száraz ajakkal távozom. Tompán erős az emlék, most ez az eső áztatja meg a hajam, amíg felkelve innen újra vér áramlik a lábaimba.

A doh kedve hagy alább a lépcsőket elhagyva és a léptek csobbanása von kérdőre, van időm csevelyre? Lehelyezkedni kényelembe a nyílt dekoltázsú, üde arcú mosolyhoz. Engem néz a beszéd s a tabak füstjében köszön a melltartó a szemhez, miről mesél nekem a kosár (a fekete gyümölcsében)?  Imádom a lány szemeit meg az arcát, megindul az ajka.

BEVEZETÉS: Ez az isteni szél hívó hívó szele és venni fel a kagylót. Gabi a vonal végén, hogy a fújó idő ellenére kinti elfoglaltság a terv és nem megyünk messzire. Ezúttal a másik partra s a hely szélvédett (nyílik az áprilisi ajtó). E lépcsők fokán még nem is járt a részünkről emberi léptek.

Elek szállíttat ki három lányt e kies és magasabb partra s lehet nekilátni szelni a léptekkel a szélben a tető gondolatát. Felérnek a sóhajok a hat fordulóra oda ahonnan látni a torkolatot. Elek szállítja az arcpuszikat, Enikőhöz érve Enikő vevő a szájpuszi illatára. A hely foglalása, mert ez itt immáron a fedett kilátó felső terme minden fuvallatos öleléstől óvva (a szemnek adva tág meg sok pillanatot).

TÁRGYALÁS: Ez már Gabi bátorsága, amiképpen könyökölés van a csókok parkolásában és a szél adja hozzá a lökéseket helyenként. Nem sokat takar a ruhája, még csak most látja a szem s bizony a melltartó pántja is köszön a kilátás üdvözletének ölelése mellett. Enikőn még ennyi ruha sem integet a szemnek, mivel nincs bezárva az a dzseki farmerben semmilyen gomb méterenként. Elekkel ritkábbat enyeleg a gyakori karba tett kezében, ám olyankor nagymértékben.

Amíg megy a kényelmes szájtépés a látvány megtapasztalása tekintetében, aki úgy érzi: itt gyújt rá e fedett tetőzetben a szél testét hallgatva. Ez az élmény így más, különlegesebb! Azt mondják a szájak, ide még el kell jönni sok alkalommal. Gabinak tetszik a helyzet és rám terjeszkedik a derekamra a karjával.

BEFEJEZÉS: Oda a vendég lányokhoz: Györgyihez és Gyöngyihez, még nem volt nekik köszönés s Elek meg Gabival el van menve felderítő sétára a lenti erdős rengetegbe (a füves udvar után látni őket a lépteikben). A duruzsoló szél időnként huny egyet a korlátokat simogatva, Gyöngyinek sok apró és finom szájpuszit így középre leülve a dekoltázsok illatos gyűrűjében. Györgyinél a 'sínek'en finoman 'zakatol'ó 'fütyülés' az ajkakra, de mind a kettejüket régen volt alkalom közelebbről szemügyre vennem. A megnyílt dekoltázsok azt mondják nekem, kívánnak újat gyújtani itt fent.