Övegh Zoltán
TechnikaMotoszkaDaniel• 2021. október 19. 23:03
Sötét földön 3.
Ügető ló megy vágtatásba, talán nem aprítja össze e felhőt a nap. Sziklák alatt a kövek sóderből biztatást koppantanak egybe.
Haldokló idős lomb koronája esdekel kegyelemhez a fény kezéért, hajló levél segít vékonyabb és ifjabb fa pálcáján. De a növények hallják s értik a zenét? Fagypont felett éppenhogy a gallyak nyújtóznak tátogni, az ágakról suhog az ének? Az áramlat odafújja a szöveget.
Fogják meg a gyökeret, mert eső nem. Szélvihar viszont rázza a denevér szárnyait s igaz, hogy kevés e felhőkben a fekete. Egy szürke boszorkány igyekszik kifele s menetszelével szétzúzni a frontot. Fellegek klubjának duója fúj a veszélyes példányokra erősen. A mezőkön elfeküdt fű néz a borult égre, előmerészkednek elbújt borzok. A félközeli tiszta fennsíkon fák s cserjék helyenként fehér és szürke levelét még terrorizálja az arra elvonuló szél.
MotoszkaDaniel• 2021. október 17. 16:45
Szóbeszéd A Vasparipán 4.
Szerelmét várja a diáklány? A pad szurkol, egy másik pedig sminkeli magát. Hol késik az egyes vagon? Várja őt a vágány. Megbotlott szerelvény a sínen, mentő villanymozdonynak kell a hely. A darunak utat! Érkezik a bájos erdőből.
Zölden mosolyognak a levelek, az emelő a kapott jelre kezdi meg a kidőlt kabin helyre mozdítását. Ehhez még korán van, de meglibben a sál a csaj nyakán. Nehogy nagy legyen a szellő, halad a mozgatás. Mit várnak Győr irányából? Pampogja a hangosbemondó. A szenes lány már tudhat valamit, mert a mosdó irányába futkos a széntől megmosni magát. Ezután ül be az irodába.