Övegh Zoltán

Sára indul meg a sofőrjével, aki az apjának az öccse. Az első áldozat nyílvesszőket kap a testébe és villanypóznánál leheli ki a lelkét. A következő másodikat egy használaton kívüli házban megkéselik. A harmadikat lezárt gyártelepen elvágott nyakkal hagyják elvérezni. A negyedik? Őt lekötözik majd ráengedik a meghibásodott kályhából áradó szénmonoxidot. Az ötödiknél szobára kell menni, Sára elcsábít egy ügyfelet. Csak kényszeríteni szeretné, Őt nem előírás eltenni láb alól. Sárán szőke paróka van, hogy csábítóbb megjelenése legyen a barna haja felett. Mindent bevet, még meg is dugatja magát. A férfi azonban felismeri a rá vonatkozó körözést a televízióból, fényképet tesz közzé a híradó és hiába van a lány melltartóra vetkőzve (meg mosolyog közben). Még a felsőjét is széttárja a hatásért, ami alatt bíbor fekete színben van a melltartó polippal a kosáron rávarrva. Eszi Sára a spagettijét pálcikával s komor arccal bizony a fegyveréért kell nyúljon maga mellett az asztalon, amin ül. Sára a kaja után elszív egy cigarettát, ruhát vált. Aztán a nem kellő ruhákat meggyújtva a fürdőkádba teszi be.

Most menekülni kell, mert a sofőr csörög az okosára (hogy olajra innen. Jó lenne felszívódni). Egy telefonfülke felrobban mellettük, amiről a sofőr hívott. Sára az autó telefonjáról tárcsáz és rossz híreket hall, miközben Andor kapar (egy informátornak annyi. Az nekik jó hír, hogy egy rendőrt le kellett lőni. Itt Sára megjegyzi, azért ilyet csak végszükség esetén. A mentséget zárójelben elfogadja, hogy csak tiszt vagy zászlós volt. Aki szaglászott. De megismétli, a rendőrgyilkossággal óvatosan. Menteni próbálja magát a nő, amit Sára megért a körülményeket illetően. Harmadjára is felhívja a figyelmet azonban, hogy ilyenből minél kevesebbet. Tisztogatást folytat a család és nem keresztesháborúra készül) a határban. Járőrautók szirénázása ez. Nem biztos, hogy őket üldözik.

Antal még aznap alig este előtt Sárával elintézteti a hibázó nőt. Ugyanis az apa hiába elégedett a lánya teljesítményével, hogyha édesapa nem akar több hibát. Sára azt jelenti az apjának, hogy a célszemély eltéve láb alól. De hazudik neki, mert életben hagyja. Egy feltétellel. Semmilyen körülmények között nincs több rendőrgyilkosság. Amikor pont megfulladna, akkor fejezi be a fojtást egy kóbor melltartóval (a sajátja, csak éppen nem használja). Sára új személyazonosságot ad neki s utazzon el Svájcba. Maradjanak kapcsolatban és Sára a nőnek megadja az autótelefonszámát is az okosa mellett. Tehát kap egy névjegyet meg egy leírt telefonszámot is.

Az apa megveri a lányát, azaz sok pofont kap pár hét múlva és mások is ütlegelik egy félreeső raktárban. Amikor nem tud már a férfiaktól védekezni, Antal édesapa kegyelmet kér. Elég lesz, álljanak le. Antal megkérdezi, hogy miért nem teljesítette a parancsot? A saját lányát nem fogja agyonveretni. Sára nem mond el mindent, de édesapa elfogadja a lánya döntését. Rendben van, akkor a nő a nyilvánosság számára legyen halott. De ha mégegyszer hibázik a nő és Sára nem öli meg, Andor fogja eltenni láb alól.
(A zöld torpedó, a bérgyilkos 2. Olvadó Aszfalt C. 100.)

Két nő (barna meg egy szőke) tereli el a gondolatokat és mire az ész magához kap, még nem kapja el az sötétedésben az eget. Bedobok a söntésben a zenegépbe, lejtek egyet a kistehén van egy tó a fák alatt címűjére. A szőke alacsony lány pénzt lejmol magának, hogy a haddaway what is love-ját válassza ki. Kigombolja a felsőt. Vonaglásba kezd, indul az ütem. Mosoly az arcán a tánchoz, csípőre tett kezek.

Beburkolok egy magyaros pizzát, hozzá még spagettit. A pulttól helyet kívánok foglalni, a barna lány sandít ott távolabb. Üljek oda mellé. Egy komával múlatja az időt, amíg én bontom a sörömet. Ajkak piszkálják egymást (mosoly és kinyújtja a dekoltázst majd' a melltartó alsó vonaláig, viszont 'támadásba' kezd. Lassabba, ezek szerint nem szereti a heves csókot. Módjában tempóval mászkál az ajakon). Ezt látom a szemem sarkából, amíg a táncot nézem. Jó, kényelmes a heverő. Haladok, csavargatom a milánóit. Legalábbis próbálom ezzel a villával. Hát, ez mi? Haddaway - life is changing jön s a barna lány mozog pulóver nélkül, kitárja a téli farmerdzsekijét. Ez némileg lassúbb dal. A spagettizásom előtt itt az asztalnál mozog táncba (a szemei többet érnek, mint a rövid haja).

Farkasemberek a kidobók és a lányok mondják, hogy fűtött meg fedett hintójuk van. Lovasszekér, a vámpírok területe fölé tartanak (Én a farkasok s a hússzoros alatt lakom. Ebbe a presszóba se lett volna szabad bejönnöm) s tartsak velük. Legalább négyszemélyes a járművük s miért ne?

Haladunk a fűtött szekéren és megyünk rá egy hágón túlra. Jó magasan lehetünk.

A hordában támadó farkasemberek egy utcára hajított kislánnyal végeznek, tehát Ő hamarosan akként éled újjá. Két férfit látunk még, amint ilyen támadás áldozatává lesz.

Elérjük a hús szorost. z a gond, hogy itt meg farkasok mészárolnak. Én húst szállítok. Egy része kihelyezésre kerül, hogy gond nélkül átkelhessünk. Az élővé lett holtak összevesznek rajta, menjünk is tovább. Mondják a lányok, ők eggyel fentebbre mennek. Az ebből nem derül ki, hogy ott is laknak - e? Engem itt, egy szinttel lejjebb kitesznek. A többihez semmi közöm. Én annyit tudok, a következő emeletet vámpírok lakják. Arra még nem is jártam.

A szőke öltözéket vált a kellemesen befűtött kocsiban, a fekete felsőt nyitva hagyva cowboy kalapot húz. Ebben a szekérben van telefon? Leemeli a falról és a kagylón lévő tárcsa révén számokat nyomkod. Elképzelésem nincsen, ki veszi fel. Annyit veszek ki, a vámpírok besegítenek az élőhalottaknak visszaszorítani a farkasok támadását. Megszólal az okostelefonja és a hetedik körzetben felvesznek egy férfiúfélét. Belépve a kabinba a férfi arcpuszival köszönti a barnát. A szőkéhez fordulva az hátraveti a kalapját, van hozzá kantár (meg némit simogatja magát kajánarcmimikával megspékelve). Ajakpuszit kap, amit a szőke ott helyben viszonoz. Ezután beszélgetés jön és nem sokra rá, hogy az úr velünk szembe helyet foglal. A szőke odabandukol hozzá, megtámasztja magát az ülésen s ajakcsókba kezd. A cuppanás után még mosoly az arcán, de nem néz rám. Helyet foglal csupán (Kényelmesen befonja karjait. Lenéz magára, hogy gyűrődjenek kissé a mellei). Ekkor megtöri a maga csendjét, odakint megkezdte magát a hóesés. A tizedik körzetnél én kiszállok dologra, megvárnak. A komornyik megint s vezet be a nőhöz, az ágyon egy úr csókolgatja és a nőn nem sok ruha van. Én a széttárt felsőre emlékszem melltartóval. Kiteszem neki a húst s megyek tovább. Azt mondja, pillanat. Ő is ad élelmiszert. Igaz, ez inkább innivaló. Coca Cola.

A következő állomás meg egyben utolsó, a felolvasó lány hasadékja (A megnyerő arcú szőke lányt folyamatosan szájpuszilgatják az úton beszélgetés alatt, ezek egy - egy csókok. Van, hogy Ő kéri ezt. Amint hajolásokat intéz ott helyben ültéből a hátravetett kalapjával, a velünk továbbra is szemben ülő úr felé. Ahogyan kinéz, szerintem vámpír lehet. A barna lány figyel s időnként szintén beszél). Jöhet a belépés a felolvasóhoz (a szőke lány rágógumit kap be és csattogások vannak időnként). Na, itt mi fogad engem? Kiabálás van és mondja Anna, hogy e férfi zaklatja őt. Kézitusa kezdődik, ami odakint folytatódik. Ellépek, majd a zaklató a mélybe zuhan. Oda be visszatéve Anna kis türelmet kér, átzuttyan a másik szobába. A hangokból ítélve megdugják. Megérkezik és az ágyon elfekve belátni a ruhája alá. Hason fekszik és ez szilikon? Nagyon gyűrődik abban a kosárban. Felpumpálta a melleit? Olvasok, nyílik az ajtó szemből s a legény Annához tart csókért (azt hason fekve fogadja, csupán némit oldalt dőlve. Nem kell az egész testének látszódnia? Mert így csak az egyik kosarat mutatja a partner felé). (Velem lekezel a partner) Anna felkel végül és behajtja a köntösét, de csak behajtja. Szájpuszik jönnek, Ő maga terül el ugyanúgy hasra az ágyra. Engem hallgat meg néz. Na, nézzük is. Ez másik mese. Legalább nem ugyanaz. Távozás előtt adom a húst meg pár mást. Ez érdekli? Igen. Jegyzettömb meg füzet.

Amióta a fa zöldell és a folyók bíbor habokban szelik a vér tajtékát, mindig akadt klán. Olyan család a hatalmi törekvések életében, akiknek más a politikai álláspontjuk valamiről. Antal a börtönből szabadul és hívatja a lányát, Sárát. Akit bizonyos körök csak héjaként tartanak számon. Próbának veti alá, húzza meg a ravaszt. Vaktöltény volt benne. A vizsgán átment, tegyen el láb alól öt személyt. Fegyvert kap meg egy sofőrt. Az újságok cikkeznek hamarosan. Van, akit elütöttek. Van, akit megmérgeztek. Van, akit lelőttek. Van, akit megfojtottak. Van, akit pedig öngyilkosságba hajszoltak. Apa magához hívatja Sárát, hogy elégedett és újságolvasásra kéri illetve van - e kedve beszédet mondani a hatalmi körök vezetői előtt? Az apa bemutatja lányát, akinek a szónoklata jó. Gyarapodnak a szivarfüstök. Az jár a férfiak fejében, hogy miért nőt bíztak meg ezzel? Az általa előadottakkal semmi gond.

Most került börtönbe az egyik család unokája rendőrgyilkosságért meg garázda viselkedésért és bankrablásért illetve levadászta egy másik család vezetőségét.

Cigarettával kínálják Sárát és a Nővel együtt rágyújtanak. Ebből a garázsból lefoglalásra van kijelölve egy autó. Vigye ki az országból messzire erre és erre a címre. Az nem érdekes, hogy Sárának nincs vezetői engedélye.

Ezt az autót bűncselekménynél használták, a terhelő bizonyítékok nem kerülhetnek az ügyészség elé. Ha Sára elfogadja, ott fityeg ezennel a politikus kezében a kulcs. A szenátor asszony elhagyja a garázst s Sára indulni készül, hogy talán aznap.

Holnap reggelre az autó nem kerülhet lefoglalásra.

Valamikor. Még napnyugta előtt a délutánban Sára visszatér, elhozzák (Antal sofőrje és az apa vár. Bizakodva nézi az óráját). A sofőr vár, amíg a lány elindul, hogy biztos legyen. Sára megkeresi az autót, körbenéz és beszáll. Napszemüveg fel, kikapar. Megfordul helybe' a felgyorsulás után a tempó révén, aztán a gázba tapos. A sofőr mehet, leadja a drótot a sikerről Anti bácsinak.

A városból kivezetve az elkerülő utakat veszi célba. Gyújt egy szálat, mert erre nemigen van rendőr.

Gazemberek állják az útját, akiknek ez nem érdeke. Megmotozás előtt tüzet nyit rájuk és lelő négy férfit. Autótelefonról hívja a sofőrt, hogy játszani akartak vele. Anti bácsi elmegy az autóért és nyomeltüntetés után azzal elhajt (Egy semleges helyen felrobbantva azt).

Sára egyet gyújt még, mert hosszú az út. Megérkezik azonban és telefonál, az autó messze földön a kért garázsban van.

Az egyik kapualjban meg kívánják fojtani (követték?), ám egy ottani politikus kisegíti. Az utcán tovább haladva még elütni óhajtják, lövéssel válaszol rá. A kilátónál falba rohan a kocsi s Sára azért belelő a tankba, hogy felrobbanjon. (Na) most már hagyják, hogy elszívja a cigarettáját? Visszamegy érte.

Egy nőt elkapnak és lelőnek, mert összetévesztik vele útban a vár emelkedőjén. Egy ügyészt meg kútba fojtanak jóval lejjebb (abban a hitben vannak, hogy Sárát rejtegeti). Sára feljut, leülhet a fotelbe s hallgatja a továbbiakat. A sofőr jönni fog érte és a munkáért veszi át a pénzt a megbízótól. Körbenéz, hogy egy szálra e várban rá lehet még gyújtani? Hát hogyne lehetne!

(A zöld torpedó, a bérgyilkos Olvadó aszfalt XCVIII. 98.)

(Mélyre dugni szabad. Magasra hágni másik füstölgő szobában és egy másik korban. Kapcsold ki. Te megtaláltad, amit kell. A szalagot. Lassan. Lassabban, Dane. Érzékien, szépen. Annyira fáj, ha erőszakosan csinálják. Pedig hónapok óta nem kúrtak meg. Locsolj be itt a barlangomnál, és... nézzük az elénk táruló óceán alját? Beszélgessünk, mialatt nyomod s masszírozod pálcáddal a mennyem kapuját. Látod e szegény, jobb sorsra is érdemes bálnát? Lassan elandalog a teteme a kölcsöntengeralattjárónk alatt és piheg le a mélybe. Na, most adj a lovaknak! Milyen csodás világ, birodalom lehetett ez itt lent egykor. Igen, valaha. Amidőn még más századok keverték itt a vizet. Igen. Persze, hogy megdughatsz reggel is. Nekem napi háromszor elég. Nemcsak itt a víztömeg alján kell elkefélni a sok szemetet, amit ránk hagyott az utókor vörösben mocskolló tüzes szeme. Hanem egy gyakorlott nő testében a vágyat is fel kell kefélni. Nehogy beszáradjon benne a remény. Igazad van, de a smárolás helyén való e szegény cet tetemének elúszása mellett? Máris nyitom az ajtót, Miklós kopogtathat. Nem a lángolló szenvedélyek bűne az, hogy Én Robin megbűvöljük a vágy bontakozó virágát itt, a még nem bepiszkolt kormányzati pénz adta ágyakon s a nyelvemet most még bűntelen lovas gyeplője rázza meg a körülmények tükrében lágyan ringatózva. Engedjük be Miklóst, fel vagyok már öltözve és síró szemmel ülök le a gépek elé Dane-nel. A teljes csapat három fős legénységéhez. Hol is a dobozom? Rá kívánok gyújtani. Majd a kiegyenlítő kamránál meg a vészkijáratnál szívom el, hogy minél kevesebb levegő fogyjon. Éjfél után vagyunk és elemezni kell azt, amit a monitor nekünk lát. Szép kor ez és nem is az a fő gondom. Robin vagyok. Inkább azt kérdezem, mit hagyunk magunk után a következő nemzedékekre?)

Ez a világ nem ártatlan. Bűnösök mindazok a fizetett zsoldosok, akik a C.I.A. pénzén teremtőt játszva génmódosított ragadozókban látják az új fegyver létrejöttét az eljövendő pokol vérben ázó trónjának óriási teknőjének mélyén. Aki idele hozza a lelkét, hogy eladja. Új családot kap a medence, de azt ki fogja össze? Azok az asszisztens lányok, akik parancsot teljesítenek? Úszkáló robotok szabadon engedése a mélység sötétjébe a halálos ítélet előtti ármányos tisztelgésben dohogva is enyhe, botor ördögi gondolat az óceán útvesztőjében.

Itt bűnösök lesznek az ártatlanokból is és innen csak menekülni lehet egyfelé, oda fel! És ha azt még el is éred, a víz végtelen mocskos mocsara öleli a tested. Mert nem biztos, hogy hajó vár. A parancsnoki teknő fedélzete, ami talán nincs megrakva csak a pénzből értő vállalkozókkal. De ha mégis szerencséd van, nincsen elvágva a motor vagy a navigációs rendszer az onnan több ezer lábra fekvő parttól. A nőknek itt nincs szava, hacsak nem rendelkeznek technikusi ismeretekkel. A gyakorlat nagy szó itt lent, egyet jelent a diplomával. Még férfit is megszégyeníthet. Ennyi idő után is adja még árnyékát a Szovjetunió vörös csillaga illetve sarlós kalapácsa? Na, a társam nem dugta meg a két csajt akik is vizsgafeladatnak lettek szánva. De az teljesen igaz, hogy nem az ágybavitelük volt a feladat. Nem, nem dugta meg (őket) és én sem úsztam meg. Technikus tiszt vagyok, a jobb sorsra érdemes óceáni katona (aki szintén a hatalom hálójában úszik). A média azt fogja csobogni rólunk, hogy koncok vagyunk és elárultuk a hazánkat. Pedig mi nem a cápák ellen vagyunk, csak a kutatásokat nem ebbe az irányba vinnénk. Amint itt elérjük a sötétet, a tiszta lelkűek is bepiszkolódnak? Ne adj villát a vaskor leszármazottai kezébe, akik előtt nyitott medence az életed (pedig valahol nekik is igazuk van!). Amíg egy rakétával leölt cet is bánkódik hullájában a mélyben, a víztömeg tengernyi bánatában kínlódni fog. Fel kell füstölni a mély minden pokolját (az az igazság), de egy halálpálca nem égeti fel a mocskot (amit más célokra is fel lehetne használni). Mindannyian azt hisszük, hogy a jó ellenében a rossz jobbá tételéért harcolunk (Talán egyszer így is lesz és a megkínzott hamu megáztatva megannyi bűnét talán lemoshatja végleg magáról a szennyes vért és tiszta vizet lélegezhetnek be a planktonok. De ahogyan elnézem ezt a tátongó mélyt itt előttem a premier plán ablakban, az nem most és nem valamikor. Inkább egy másik korban lesz. Gyönyörű az óceán teljes sötétje. Igen, most és ebben a percben minden szép. A fegyverek ide nem érnek le, de más igen.)

Robin vagyok és Dane-nel meg kell szereznünk a póruljárt tengeralattjáró fekete dobozát valamint a szalagot (amiből kiderül a jelentés, de ezek a tapasztalatlan pénzeszsákok rossz magnó anyagot találnak meg). Ötszázmillió dollár robbant fel a mélyben és ezúttal nem kellene elbaltázni azt, amivel a fejsze elbánt. Én egy okleveles fruska vagyok, nem több egy buta kurvánál (aki jó szándékkal megy mindig a víz alá). De amíg a pénz diktál, a mi kezünk is meg van kötve. Őszintén sajnálom az odaveszett tengerészeket és a több naszádnyi megsemmisült kutatóhajót, de valamennyien maguk tehetnek a sorsukról. A technikus lelkemmel én a vizek taktikus és gazdag védelemmel megáldott benépesítésére tettem le az esküt. Amiről ezek beszélnek, az esztelen játszadozás a tűzzel ott ahol a túlélésre a szürke felhő hótalan szórása az esély téli meg karácsonyi napokon. Ez itt viszont nem karácsony, hanem a pokoli nyár rángatózása a gyilkos csapkodások óceánjában fürdőzőket meg más ártatlan (akár milliomosokat veszélyeztetve a többi civil polgárral). Én csak egy nő vagyok, egy technikához gyakorlati szinten eléggé értő tiszt. Dane társam apja az életével fizetett azért, hogy más belátásra bírja a hatalmi gépezetet és az azóta az egész program szellemi atyját is magával temette a mélybe (aki leszállt az elmélet bizonyításáért e gyönyörű teknő aljára. Nem mindenki tudott arról a záradékról, amivel végül megfékezte azt az eluralkodó őrületet. Amiből Ő nem kívánt egy batkányit se).

E napló sorait a jövőnek írom. Ne képezzenek vadászokat hidegháborús célokra ott végrehajtva a kísérletek minden lényegbeni folyamatát, ahol több más ártatlan emlős zavarog szerte a vízben. Erős nőként a férfiak sem lehetnek ennyire funkcionálisan buták. Lehet játszadozni menő meg jól kinéző technológiákkal, amik felborzolják meg felkorbácsolják az óriási szikrázó medence ölét. Oké és azt miképpen kívánják kontrollálni? A hadseregnek huszonhét esztendő alatt sem sikerült, végül magukra detonálták a 'pincét'. Diablo szellemi örököse én vagyok Dane-nel s nyomatékosan felhívom a tőlem ezt bármikor megöröklő szervezet vezetőjét, hogy e jó adottságokkal rendelkező ragadozókat nem lehet kezekben tartva fegyverként bevetni semmilyen alakulat ellen. A képességeik megvannak a szándékaikkal, de a parancs fogalmát ezeknek nem lehet megtanítani. Mert azt addig tudják értelmezni, hogy szabadon engedés Lucifer édenkertjének kopoltyús karámjából. Csak úgy menekültem illetve menekültünk meg a hadsereg karmaiból, hogy nőként használtam azt a csöppnyi agyamat amit magamra szedtem. Nem sikerült sajnos elvégeznem a tengerészetit. Tőkét kaptunk, nagy tőkét. Csak éppen nagyrészt kételyeim vannak e kutatás felől. A cápákat meg kell hagyni a tenger urának, természetes ragadozóknak. Undorító mocsadék meg szívtelen aljas betolakodó szemétládáknak nevez minket a hadsereg (mire hajnalban ki tudtunk verekedni a karmaikból. Az ott dolgozó nőket sajnálom a legjobban) és valahol igazuk van. De mi nem Önként vállaltuk, hogy elmerülünk a gaz éles fogának mocsarában. Aki megtalálja e jelentést, kérem fokozatosan és nagyfokú felelősség tudatában vegye át e labort az óceán mélyén. A C.I.A. által pénzelt felrobbant, hogy Én és a kollégáim életben maradjunk. Én Robin most magamra kapok valami pólófélét, mert az egyetlen ruhadarabom vérbe áztatott csomója a génmódosított cápák ellen volt a csali a kiút eléréséhez.

Hamarosan vissza kell merülnünk Dane-nel oda, ahonnan egyszer már kijöttünk. Nincsen meg a magnószalag, a videókazetta nélkül egy vízbe fojtott tüneményt sem ér az, ami után Én (Robin) és a tengerkutató örökös fia (Dane) kutatunk /Dane, megvan a szalag! Adj egy csókot! De ezt elrejtjük, senki kezébe nem kerülhet mostanában. Ez titok és annak is maradjon meg még generációkon át. Miklós is egyetért ebben? Ennek csak örülök (Ő csak szájpuszit, puszikat kap. Na, nem mintha attól nem lenne eltelve)/.

(Háborgó mélység 2. 2003)

Nem teknőt súrolnak a hajópadlón, e kabinokban tudósok ugratják egymás agyát sok ezer láb mélyen. Itt nincs semmi, akkor mi közelít a mélytengeri búvárokhoz? Ez a kékség beszélő csendje és szabadon kószáló bikacápák terelik az árnyékot, de miért is tempózik e négy vagy öt példány?

Romantika nincs. Egyvalami csókol s nem ajkat, az pedig a cápák foga. És aki idelent prédává válik, halál előtt a mély moraját hallja.

Azt gagyogják a buborékok, hogy ez háromezer láb és majdnem négyezer.

Hatalom meg érdek van bő két évtizeddel később, szaktudás meg tudósok független ismeretének térengedése a döntésekhez kevésbé. Márpedig bankjegy eme uszonyokat nem állítja meg és ha felszakad egy zsilip, a kiegyenlítő kamra sérülése végett a lélegzetet mint olyant el lehet felejteni. Előbb fulladsz meg, minthogy halálra égnél.

Itt dugj el mindent, ami kutatási eredmény. A hatalom ide nem fog lekutyagolni, de megtalálni képtelen idelent egy kutató tengeralattjáró fekete dobozát.

Bár jönne egy két vagy négypupú és vinne fel a hajóján a tágas medence ringatásába, igaz? Itt ami a vízzel tud egyenlővé lenni, az a hínáré lesz.

Forgásban kerekedik a kilincs, ezek megfojtani jöttek minket vagy a létezésünket megenni? Nőre emel kezet, aztán majd' bilincsre perecezi azt.. néhány amerikai katona. A fenékről jöttünk és üvegházba zárva a kék óceánjának foglyai vagyunk?

A csónak gerincét meg lehet rongálni? Egyvalamit nőként megjegyzek, ne helyezzünk csatornát a kopoltyúra. Ezek le vannak döbbenve, hogy egy dögös tengerésztiszt nő tud bánni a puskával? Ha jót akarnak maguknak ne kössenek bele abba. mikor gyújtok rá.

Szellőzőn át mióta lehet menekülni egy kutató tengeralattjáró zárkájából? Most már menjünk haza, így is meg akartak dugni még bőven az út előtt.

Gyilkológépeket nem lehet nevelés elnevezése keretében irányítani. Biológiai fegyvert nincs az a kar, ami megtart erős sodrásban.

A keresztbe font karjaim szerető ölelésében előbb megbízom itt a kalitkában fekvő ágyam nyújtotta pihe puha szeretetben elnyújtózva, mint a haditengerészet ígéreteiben.

Száz százalékban és a szó legnagyobb mértékében értve (NŐKÉNT) szégyellem, hogy eme amerikaiakat először oroszoknak néztem. Ezeket az sem érdekli a hadsereg parancsán felül, hogy elveszett járműnek néznek egy szerintem rakéták széttépte bálnát (melynek testét a mély temeti hamarosan alánk, ugyanis még ereszkedik e szerencsétlenül járt teteme a fenékre)?

Sajnálom ezeket az USA katonákat, de robbanjanak csak a mélybe (a testem tálcára tevésével segítem szabadulásra a szakmai társamat. Van aki meg is nézi, milyen egy szemrevaló s alig húszas éveiben járó nő). Zabálják fel őket testük darabjaira e harcra kinevelt génállománnyal rendelkező és a könyörületet nem ismerő cápák (ezek programozott ösztönből támadnak, nempedig természetes szükségletből). A pénz soha nem lehet előbbre az észnél.

A társam túlzott bizalmatlansága végett később csobbanunk csak fel a felszínre s így is a tükör perzselése előtt (mivel nekem napallergiám van). Tengerészpuskával le lehet szedni egy gyilkolásra kiképzett ragadozót? Amíg van töltényem meg a többieknek, igen. És engem sem lehet csak úgy megdugni.

Hogy is tartja a közbeszéd? (Mit mond a közszáj?) Ha a lány a fiú előtt nyomja el a talpával a csikket, akkor dugni akar vele. Ha a nő a férfi arcába fújja a füstöt, akkor meg smárolni kíván vele? A háziorvosnál azt mondja az asszisztens vizsgálat előtt nekem: melltartó maradhat.

A mélység háborogni fog, amíg a pénz előrébb való az értelemnél. A kedvenc fekete felsőmet nézem, miközben rám simul pántjaival a vállaimra a legszebb és legkényelmesebb melltartóm. Ölelik már azt, amit kell a kosarak és fel a fekete női trikót. Tűz elő, gyújtok rá (itt senki nem szól bele). Érzem, ahogy átjárja testemet a füst (s ha tudná a kollégám, mennyire hiányzik egy igazi. Érzéki szex nekem. Még csak nem is annyira a csók) és néz rám az ágyra a kinti verandáról, amiképpen hanyatt fekve kényelmesen bagózom. Én egy szóval se mondtam neki azt, hogy nem dughat meg. Ahhoz azonban, hogy ágyba vigyen (a kutatásokban. A génmódosított cápa program leállításában); teljesítenie kell. Nincsen szex, amíg két süldő pénzeszsák tyúkot meg tud kefélni. De emelkedettebb igényekkel rendelkező nő melltartóját nem veheti le.

Ötmillió dollár robbant fel a mélyben és második esélyt kaptunk.

Pénztámogatásban vagyunk, ne baltázzuk el ezt az esélyt. Az előző csapat nem találta meg a kutatási jegyzeteket és annak a megszerzése a feladat. Sarah Connornak mondom magam ott a mélyben, de női terminátorhoz kell egy férfi is.

Közben a nagy dekoltázsomban e szobába beszűrődő trópusi napfényben s a folyó partján a szál végére érve rájövök. Ezek az amerikaiak ott a mélyben felrobbanva nem a nőket vetik meg, hiszen a társaimat is tömlöcbe vetették. Ezek kémeknek néztek minket ott valahol Kanada vizeinél illetve a kutatási anyagra vadásztak.

(Háborgó mélység 2. 2003)