Övegh Zoltán

Ez a ház barátságban lángol egykor valamikor, e nyelvek most azonban alattomosak. Jobban égetnek, mint az aljasság legmélyebb gondolatának vért fagyasztó bugyra. Vérré vedlik az izzadtság a homlokon, pedig az elvileg a szakadó eső arcon lehömpölygő csókja. E csók is éget s az ajkadat, ám nem masszíroz a vágyba.

Az egyetlen ami szabad, az a cselekvésed joga. Minden más túszul ejtve és sakkban tartva. A nagy gond az, hogy kettő kiút van e pokolból s egyik sem ad számodra tiszta utat. Ad egy, hogy mélyen a fájdalmat örömben szenvedő bűnben találkozás az ordassal és vérfarkassá leszel az éjszakában meg evégett egyben nem tudsz már egykori önmagadról illetve nem találod a helyed a nappalban.

Ad kettő, a bűn útjára lépve még a fakabátok is az ellenségek. A törvény hatályain kívül ki tör pallost, hogy mi a jó s mi a rossz? Ki a döntőbíró, hogy igazságot tegyen áldozat és szenvedő között a csaholó pokol csapdákkal megtűzdelt pincéjében? Csak itt jutsz ki, mindenhol máshol a halál a kétellyel meg a bizonytalansággal néhol sántítva a nyomodban lohol.

A pokol e katonái díszítősor erejéig sem ismerik a könyörületet, nemhogy egy odacsalt hölgy erélyei meghatnák. A halálosztagot kikerülted, ügyes! Most ajtó becsuk és meg se állj a főútig még ha tengernyi sárban úszik is a teste. Innen Te és a Nő nem tudtok megmenekülni, mert látták már az arcotokat s még nem lett harcképtelen mindenki ott a dühben úszó arcában.

Vessétek bele magatokat az éjfekete erdőbe és ne nézzetek hátra! Az erdőben a sátán magára haragította boszorkányok vannak és Ők útonállók, ám némi pénz fejében segítőkészek s tovább irányíthatnak varázslókig. Ismerik a kiutat, de ne beszéljetek sokat velük semmilyen grófról az átokban. Ez az út rövidebb, ide azonban nem követnek titeket a lélekszívók akárhogyan kutatnak a testetek árnyékai után illetve az üldöző motorosok sem merészkednek ide be a felázott erdőben akár számukra is veszélyes gyilkosokig.

(Drummer átka)

A szép példányokért jöjjenek a férfiak, mert a múltkori leszüretelendő a felszín volt. Ezek a gyümölcsök tálba kerülnek és nem borosüvegben fogják végezni. Persze, hogy ez az alkalom nem tart egész nap s korán kelni se kell. Hajnalkát vigyék haza a férfiak, mert az Ő autóját vizsgáztatják. A másik az egy barátjáé aki pedig külföldön tartózkodik munkavégzés végett. Az a barát a férje és mosolyszünet, mert el vannak hidegülve. Nem volt még módjuk átbeszélni az átbeszélendőt. Elhamarkodva meg nem szeretne elválni. Meg gyermek is van ott már, kettő legalább.

Irány a dombok mögé, a férfiak egyik házához. Hajnika átöltözik és a férfiak maradhatnak, nem kell kimenjenek. Különben is, nézzék meg a ruhatárát. Érkezett új melltartó még csak fizetnie se kellett érte. Megörökölte egy barátnőjétől (még fel se próbálta őket) . Olyan is van, ami üzletből való.

Ha az éj leszáll, a környék milyen? Hajnalkát üldözi kettő férfi, legalábbis annyi biztosan. Ő meg nem kíván velük 'leállni'. Ide saját társaságok járnak meg főleg családok a dombok közé. Amint meg az éj elmegy, a férfiak bármelyike beviheti Őt a völgybe. Azt múltkor Hajnalka csak kipróbálta. Nem leszbikus és nem is biszex. Akkor az éj alatt legyen teraszra kiülés? (Meg meg is nézhetik a domb lankáit, hogy kik lakják. Mifélék?) Úton a domb csúcspontjához az egyik házból hang szűrődik ki, ám semmilyen fény nem jön ki onnan. Megnézik, a csendbe érnek be. A szél járásán kívül más nem jut el a fülekig. Ez egy régebbi lakható présház. Az előbbi kéjes hangokat piszmogás váltja fel, aztán az is elhal. (Itt jónéhány évvel ezelőtt élt egy pár, akik ide jöttek élni a fővárosból és a Nő kétszer is elvetélt. Kettő lány halva született, egy fiú meg egy lány az született. A kislány elmenekült, mert valami nyomasztót érzett a házban. A kisfiú maradt, de felcseperedve eltűnt. A dombok között találták meg valahol egy fán később. Felakasztotta magát. Az 'élet' végül kettő lányban és egy fiúban egyezett meg. Ők megérték a felnőttkort, de innen elmentek. A fiú családostul egyszer visszatért ide még mindig érezve a nem barátságos mivoltát a háznak. Egy öccse meg egy húga várta, akik csóváló fejjel fogadták. Hogy nem érdemes itt maradni. Ők sem itt élnek. A pár végül öngyilkos nem lett, ám zavarodottá vált az elméjük. Úgy érezték rosszul döntöttek amikor a vidéki élet mellett tették le a választásukat. Egy kísérletet még tettek, célba vették a Balaton környékét. Hátha ott jobban befogadják őket az emberek. Ha már a gyermekeik valamiért szét tudtak széledni a világban. Igen, ám, de a lelkeik valamiért itt ragadtak és azóta azt. Ugyanazt az éjszakát élik át újra meg újra, amikor is több utódot elvesztettek. Főleg úgy, hogy a Nő nem akart gyereket. Ám a férfi igen). Zoltán és Zsolt megy elöl, átvizsgálják a házat. Ezekből a jelenségekből Hajnalka tapasztal valamit, a férfiak nem. Padlás az nincs, pince igen. Egy férfialak a pincébe csalja Hajnalkát. Ott egy ágy van, ami megviseltes. Ám rá lehet helyezkedni. Itt a férfi alakja feloszlik (könnyekben párologva) . Mégsem a megtörtség vagy szomorúság hatja át azt, inkább a remény. Hajnalkának Zoltán meg Zsolt nem fog hinni. A lényeget úgyis megértik. Itt a borospincében dugják meg Hajnalkát. Tudják, hogy nem maradhatnak itt sokáig a szén monoxid miatt.

Éjjel három óra közeleg, fel a domb tetejére. Hajnalka ennyit tudott tenni, hogy talán e kettős pásztoróra feloldja az átok ülepedett levegőjét. Itt a dohban (meg pihenő porban) akármi lehet még, amit nem látnak. Sylar Márton bukkan elő az éjben azt állítva, hogy Ő az építmény tulajdonosa és külföldön tartózkodik egyenlőre. Nehezen vehető ki a mondandójából mert eshetőleges az eshetőség, hogy szégyelli. Ám ez a lehetőség marad, Ő az egykori budapesti ág egyik leszármazottja s csakhamar egy hölgy is felbukkan az oldalán az éjben. A karjában egy gyermekkel. Na, Ők kivételesen nem szellemek. A Nő tud magyarul, de nem magyar anyanyelvű. Márton elmondja, a pincében jobb hogy nem mentek tovább mivel beomlékony a padló. Ott még van valami alatta, amit Ő sem ismer. Nem emlékezett rá, hogy bezárt - e. Valószínűleg, már rossz minőségű a lakat meg a zárszerkezet is. Ezért kiengedett és ez okozhatta az ajtón való könnyű bejutást.
Az éj viszont beomlik. Irány haza, előtte a tetőn lévő kilátóból megnézni mi látszik az éjszakából.

Andrea csak úgy nem kap szőlőt. Egy sornyit szüreteljen le. Hogy azt miképpen oldja meg, rá van bízva. Két férfi van Vele és Andrea enyhén szólva nem zárt öltözékben van, dehát nyár van. Kabátban mégsem lehet, de az az aprócska is szét van tárulkozva. Szép fehér apró felső, alatta fekete fehérnemű. Az étekből is ehetnek a segítségek, addig válogatnak nekik fogyasztásra szőlőt. Némi pihenő s utána ki - ki mehet, amerre kíván. A sorok üresek, az ottani padfélén lehet nézelődni lefelé a dombról. Az nem lesz, de Andrea egymás után hátra kéri mindkét férfit. Madárének közepette fektessék Őt meg, közben is lehet nézelődni. A meg - megpihenő szellő veti meg az ágyat a második együttléthez is. E férfiak nem tudják, hogy Andrea leszbikus. Amíg meg lehet dugni, a többi nem érdekli őket. (Az benne se volt az egyezségben. Csak az, hogy segítsenek a szüretben. Mindössze hallottak valami pletykát, hogy Andrea lányokkal is szokott puszilni)

Hajnalka tér magához a házacskában mert a napokban Andrea a férfijaival elment és Zoltán meg Zsolt nem tud semmilyen Sylar Mártonról. A különös hangokat megerősítik éjjel kettőig bezárólag, hogy azok tapasztalhatók és a megbeszéltek tükrében mindketten megdugták éjjel Hajnalkát. Ők mást nem tapasztaltak.
Még mielőtt a pirkadat elmenne aludni a reggelnél, újabb fiatalemberbe botlanak Hajnalka, Zoltán és Zsolt. Azon vannak, hogy képzelődnek. Nem, a fiatalember Martin testvére és a családja külföldön van. Ő maga ránéz időnként a családi örökségre. Na, Ő meg azt adja elő hogy nem tudja mi van a bátyjával. (Akkor Hajnalka mégse képzelődött? De Zoltán meg Zsolt e nézetben nem érzékeli semmilyen formában a szellemeket?) Martin az öccse és Ő maga erről az egészről annyit hallott, századok óta elátkozottként van számon tartva ez a ház. A szülei pont ezért nem tudták eladni. Az is igaz, hogy nekik ez a présház megfelelt. Felvezeti hármójukat a padlásra, lévén az be van falazva és ott bizony korabeli fekete fehér képek is vannak. (A felmenőkről) 

k kettő jelenet volt)

Zoltán meg Zsolt a világ lényegéről beszélik át az időt, amikor: hívás (Hajnalka a vonal végén, ki a hívás előtt barátnőjével tárgyalta át ugyanezt. Csak éppen némán és főleg az ajkak beszéde volt ez egymásba fonódva) A férfiakat szüretre kéri fel. Cserébe a puttonyozásért jutalmat ajánl fel. Arra nem tér ki, az pontosan mi. Nyáron szüret? Olyan nem szokott lenni. Hárman indulnak útra Hajnalka sofőrködése mellett egy szürke (talán Toyota. De lehet ám, hogy Audi) kombiban.
Kettő jelentkező is akad. Nem, Ők nem dughatják meg Hajnalkát. Előszöris a gyümölcs levadászásával a kacserdő végén felütött padon ott a domb végén s talpuk alatt a haladó autókkal (így Sárköz környékén) Hajni ajakpuszilni kíván Andreával, merthogy a barátnője is eljött. Most ebéd és a pihenés mutatja meg, mi a fizetés. Férfiúfélék izomban döngve állnak ajtót, amíg kopogás nincsen. A gyerekek menjenek enni a puttonyhordás után. Amíg szájukba kerül a fagylalt az üdítővel, a kikosarazott férfiak kicserélődnek kettő másikra. Miután Zsolttal is lefeküdt Hajnalka a desszert a fiúk számára az, hogy itt a dombokon vezethetik ezt a kombit.

Nőt nem szokott férfi nézni edzés közben. Legalábbis én furcsának. Kukkolásnak tartom. Ivett arra bátorít, tartsak vele és nézzem meg Őt aközben. Gyanús is, mert rajtunk kívül más nincs az edzőteremben. Az húzza fel vagy inkább nehezen tud napirendre térni felette, hogy férfi - nő között nincs barátság. Úgy érzem, hogy beszéljek és ugyanakkor hallgassak is. Most jön a bizonyítása a tételéhez? Ez reklámflört, annál nem több. Csak ne mondja azt, hogy nem hallgatom meg. (Szóval, már a csókban vagyok. Aztán ez meg mi? Ezt illik lekezelni. Akkor is, ha furcsán képezi le magát a helyzet. Mert nem a legérzékibb, de legalább próbálkozik s ez még mindig nem bizonyítás nálam. Azonban ha nem viszonzom, az elutasítást jelent. Nekem gyors, ám attól még az ajakcsatához párosuljon a nyelvek játéka is. Ha isten most megkérdezne, hogy ez mi volt. Nem tudnék rá felelni, csak ezt e barátos rövid nyelvezés után: a barátkozási 'kérelem' elfogadva)

író kell. Indulatok nincsenek, mert hangos szóváltás nem történt (álom)

Miért borzolja az idegeimet, ha úgyse én tehetem magamévá? De maradjak, mert ott vagyok az ölében s több mint nem sok ruha van rajta. Felül még annyi se, egy szál fekete fehérnemű. A mutatóujj az arcomra menetel simogatásban, hogy eztán az ajak menjen csatába Őrajta és ez ostrom eltart száznyolcvan másodpercig az Ő érzékelésében. Az Én órám szerint ez lészen nem több erős százhúsz másodpercnél. A továbbiakban Őt várja a láp partja kettő legénnyel és nem vagyunk barátok, ugyanakkor ellenségek sem.