Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Aradi_Gabor•  2023. december 6. 21:22

Violens


Erőm akarat s akaratom az erőm ellentmondást nem tűrő karja,

Mint gazda hatalma barmai felett, bár lehet, hogy az csak a hasznot takarja. 

De akarata véres mészárláson át törvényt teremt, rangsort, mi a táplálékláncban őt fenntartja,

Csúcsragadozó az ember, és őt az erő szakszerűen hajtja.


Hatalom és erőszak, az ős példa erejű páros,

Organikusan nőnek az erőszakszervezetek össze és minden hatalmi ághoz.

Szabályozva, keretbe és törvénybe foglalva ugyan de a funkciói téveszthetetlen maradnak,

Itt a folyó, itt az ár, ha szembe mész ezekkel, erőszakra készítsd fel magadat.


A sok a kevéssel szemben vagy a kiváltságosok mindenki fölött,

Énünk kódolt része az ön megtartó védelem és így az ököl jog is belénkrögzött.

Nézz jól körül és lásd mindenhol a természetünkből adódó verseny helyzeteket,

Uralkodni (v)ágyban, gazda(g)ságban és udvariasan szánni a legyőzötteket.


Torz tükreinkben, álnok hazugságokkal nyugtatjuk magunk,

“De mi ugye azért kedves, békés, jó emberek vagyunk.”

Lásd a lelkedben, tekints vissza a régi idők sorára,

Őszintén mered mondani, hogy létezésünk nem az erőszak kavalkádja?

Aradi_Gabor•  2023. december 6. 06:06

Anya-mag


A legvégső megosztott állapot,

Amikor te, magad akarod, de őt (őket),

Magadból többé ki nem hagyhatod,

Mert húsodból kiszakadva beléd marták az örök emlék savak.


A szeretet erőd ellened harcolva élteti őt (őket),

Mikor nem vele (velük) vagy hiányuk keserű éget,

De velük (vele) magadat néha sehol nem érzed.

Ez a legszentebb ambivalencia mi tökéletességét te csak sokkal később érted.


Megérted, te vagy ki a magadból mint millió az egyből,

Új, önálló magoncon át, egyedi formát formált,

Kiknek minden önálló tüze visszaszállt, rád,

Kiben (kikben) annyira látod minden hibád és mosolyogsz mégis, belül.


Mert te nem vagy, hanem válsz és váltasz,

Ezer szerepen át ha kell naponta bőrt és ezer ruhát.

Hiszen benned csillog, ragyogón tündökölve át,

Minden fájdalmon, lemondáson megtalálva magod (magjaid) okozta boldogság csodáját.

Aradi_Gabor•  2023. december 5. 13:54

Eon örök

Idő vagy, te a nem létező szerető,

Ki egykoron Kronoszban leltél testre,

Most pedig belém feledve,

Vagy számomra a lehetetlen teszt, s a jövő.


Egy szó neved, minek tartalma csupán,

Elképzelhetetlen mennyiségű nulla,

A tértelen humán absztrakttivitás falán,

Hol nem lennék többet számlap pupillád árnyán.


Ölelkezve tűnnénk el s belőlünk az idő,

Volnánk egymás számára a vágy domusa,

Semmikor voltunk igaz, mégis végtelen opusza,

A mikor kérdése talán értelmetlen eredő.


Várok rád gondolataink magaslatán,

Hol nincsen más csak te és én talán,

Megmosom magunk, csillogó magunkon,

Ahol minden egyszerre igaz, tündöklő Eonom.

Aradi_Gabor•  2023. augusztus 13. 08:28

A kertész levele a virágokhoz


Életeim,


Az elmúlt időkben ti voltatok a minden,

Könny, öröm, vidámság nyugtató kincse.

De már akkorára nőttetek, és ez remek,

Hogy a kerti keretek sem bírnak veletek.


Mert még több szín kell, nagyobb ágyás,

A kerítések feszegetése nem a megoldás,

Tudom ti ellesztek, megfértek szerényen,

De új élet, terek kellenek ez a véleményem.


Elmegyek most oda amiről azt gondolom,

Hogy valamit újra kezdve, igaz alkothatom.

Hol több a gaz, de szabadabb a széljárás,

S ott fontosabb talán a gondolati virágzás.


Megtaláltok hát, azokban a vad kertekben,

Hiszen feladni e szenvedélyt nem tehetem,

Örökkön marad tőletek ez már az én részem,

A tájépítést ti szerettétek meg velem végtelen.




https://www.facebook.com/gabor.aradi.1426

 

https://instagram.com/gaboraradi?igshid=OGQ5ZDc2ODk2ZA==

 

https://twitter.com/azaradigabor

 

https://www.tumblr.com/azaradigabor

Aradi_Gabor•  2023. augusztus 12. 08:48

Van úgy, hogy a senki felel


Az egyedülség, modern lét "siker",

Mikor annyira intimmé vagy s leszel,

Mert a félelem, fájdalom a birtokod,

És tudom, van jó okod, de elhallgatod.


Inkább egyedül mint ezekkel, hallik,

Nem magány ez, nem szenvedve zajlik.

Mert a "másik" az… olyan, nem én,

Kit nem szenvedhetek, belül belém.


Aki pedig ön határai szélesítése helyett,

Ál büszke ön országokra találva keresett,

Magát szolgáltatja ki saját lélek viharainak,

Saját bőröm mondja: "Író, te egyedül gonoszabb vagy."

 

 

"…az ember természet szerint közösségi lény, s ezért még ha egymás segítségét nem is igénylik, akkor is vágyódnak a közös életre, de nemcsak ezért, hanem mert a közösségből fakadó előny is egymáshoz vezeti őket, amennyiben mindegyiküket részesíti a jó életben."

/ Arisztotelész: Politika —részlet, 3/6, Szabó Miklós fordítása alapján, Arisztotelész : Politika [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-04966])




https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid02cz6XANCukQSofWktzXRDEB42GPsihUnBBWGSR7NAVwnwmcqSjPb59GUKNrgtMhcRl&id=100031877298054

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom