Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja
VallásZENgő
Egyszer egy kolduló szerzetes,
Kinek háta volt egyenes,
Utonállók tartoták fel s hátra,
S nem voltak tekintettel,
Szegény kopottas mivoltára.
Add a pénzed vagy meghalsz!
Órdította a vezérük esztelen.
Jól látod az nincs nekem, szemed nem csalt,
Nem hiszek neked tetves koldus, vetkőzz meztelen!
így hát a szerzetes ott állott,
Ahogy a világra érkezett egykoron.
Kopaszon, kiszolgáltatva szemérme szabadon.
Tényleg nicstelen,
De Látott minket - mondá a vezér - így,
Akasszátok fel arra a fára, ott majd fecseghet!
S markos marconák a fa alá lökve őt nevettek.
Szólt belül a hang, s egy szutrát kezdve sorolt,
Mit gyermekként hallott még, s most,
Ki is hallik lassan, a következőként valahol:
Ó testvéreim Szamszarában,
Tegyétek mit vágyatok követel velem.
A szívemben mind szeretettel gondolva,
Vagytok ti itt most jelen.
Tanulom, hogy elfogadjam tettetek ajándékait,
A szerető jóság legyen, mi mindannyiótokat
Beborít.
A harmiák hátra léptek és szemük,
Lett mind nagy s kerek,
Áldozatuk jó kivánság áldását,
Még soha egyikük sem élte meg.
Ostoba férgek! - ordította a vezér
Húzzátok fel most,
Vagy ti is melette lógni,
Fogtok majd mind, ezért!
Morogva s ímmel ámmal,
Megtették mit vezérük követelt,
De egyikük, a nyaka és a kötél közé,
Egy merev csizma bőr darabot rejtett el.
Égész éjjel esett a nagy fügefára,
Mire a szerzetest akasztották fel,
A megnyúló lelógó ágak a testét,
Óvatosan az útra fektették el.
S azóta öreg a szerzetes már,
Ki a következőt tanítja:
Mindenkiben van emberség,
Minek nálad, benned él a kulcsa,
Igaz, néha meg kell előbb halnod,
Hogy ő ezt magának s neked bebizonyítsa!
Buddha vers(e)
Sziddhártha herceg a palotában ül,
A palota is őbenne ül, mélyen legbelül.
Szépség, nevetés, mosolygás veszi körbe,
Az élete gyönyörű, maga a lótuszok völgye.
A szülői szeretet és hozzá az uralkodói hatalom,
Megteremt bármilyen látszatot, bármilyen áron.
Hibátlanság kell, hozzá tökéletes szimmetria?
S lőn, gyakran cserélődő szépséges szolgálók sora.
S mint ki nem lát torz tükrénél sehogy tovább,
Elhiszi, az ő szemében égő fény az igaz valóság.
Ám mint minden konspiráció mit ember tehet,
Titkolt tökéletlenségénél fogva, bukásra született.
Egy szép napos délután, a városba ki hordkocsizva,
Az ünneplő vidám tömegben, szembejött a halál vicsorogva.
Torz s beteg koldusok keveredtek a megrendezett tömegbe,
S a tükör összetört, cserepei félelmes gondolatokká váltak benne.
Így kezdődött egy hossz út Szamszarában régen még,
Itt kezdte meg a konok tudat elhagyni a lét sötétségét.
Szerzetesek! Szólt az apát,
Mint a betegnek ki először az ágyat elhagyja,
Fognotok kell kezét s vezetni ki soha még a valóságot nem látta.
Rengetegfélék vagyunk és rengeteg az utunk,
De ki a fényre vágyik annak mi segíteni fogunk s tudunk.
Mert egy valamit biztos elmond Buddha minden tanítása s verse,
Létezni szenvedés, de felszabadít a határtalan szeretet ereje!
Venisti
Csillogón ölel a hajnalfény,
Lelkem énekel,
Az élet érte őt el,
Beteljesedett hát a remény.
Lágyan suhanva lép,
Ki lehetetlenség…
Törvény lett törvény felett,
Meghalt majd felemelkedett.
Élem a legnagyobb példát,
Mi csak adathatik,
Felfoghatatlan szeretet,
Lelkemben lakik.
Újjászületve nem magamért,
Több milliárd,
Húgom, nővérem, bátyám s öcsém,
Testvérként szeretlek,
Ismeretlen ismerve titeket én.
Jer dalolj, ölelj s táncolva énekelj,
Húsvét hétfő hajnalán,
Kis mester, újra mindannyiunkhoz jöttél igazán!
A 2022-es húsvéti ünnepekre íródott trilógia versei:
Szintén húsvéti témával foglalkozik a Juramentum című versem.
Áldott békés, boldog húsvétot mindenkinek!
Unum diem
“Jövök Atyám, immár…”, mondtad utószor,
S Golgota sötét éjszakába lép.
Láttak fehér gyolcsban sírba szállni,
S fájdalom tépte mindenki szívét.
Halotti csend honol,
Kis mester mond merre jársz?
Lelkem érted küldöm én,
Kinyílt és engem bárhol megtalálsz.
Nem atyád házába vágyakozom,
Sok még itt a dolgom.
Hittem forró tüze te vagy,
S nélküled vacogom.
Még egy nap s egy éjszaka,
Lélek lélekhez érve vár.
Csak még ez az egy,
S körülöttünk s bennünk a csodát fel fedjük már.
Megtisztulva, késszen az újra várunk tovább!
A 2022-es húsvéti ünnepekre íródott trilógia versei:
Szintén húsvéti témával foglalkozik a Juramentum című versem.
Áldott békés, boldog húsvétot mindenkinek!
Salus
Mondj egy mesét, kérlek,
Mitől szabad lesz a lélek.
Önző hitem fennköltségre vár,
Félek, embernek lennem még túl nagy ár.
Mesélj a szeretetről,
Miben nincs határ.
Mit anyám ölében éreztem,
Oly régen már.
Emelj fel mert félek,
Tükrömbe mélyen már sose nézek.
Lelkem üvegcserepein át,
Vívom az élet nevű vesztes csatát.
Adj erőt,
Mert hozzád beszélek.
S ismerek minden példa beszédet,
Mégis, belül mint gyermek riadtan nézlek.
Mondta te vagy az Igazság, Út s Élet,
Nem érdekelnek a külsőségek.
Nagypéntek van s a harangok némák,
Magamba megélem a stigmák.
Mekkora erő kis mester a megváltásod,
Mosollyal ölelem e szeplős világot.
A 2022-es húsvéti ünnepekre íródott trilógia versei:
Szintén húsvéti témával foglalkozik a Juramentum című versem.
Áldott békés, boldog húsvétot mindenkinek!