Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Mióta én megláttam önt,

Szívem nem ismer közönyt.

Tudom én, el lennék én,

Szívében a vendégként.

Talán benne lakó, hallgató,

Mégis ki jól, szépen hallható.

Kinek minden s egyetlen titka,

Az ön szívében lakozó szikra.

Törném mind a gonosz fényt,

Mint lovag az önt irIgylő lényt.

Zálogául repesve el fogadnám,

Ha jutna egy mosony maradvány.

Lennék selyem mi önre vigyázva,

Ölelve lelkesen bőre illatát imádja.

Volnék ha ön akarva csak hagyja,

Gondjainak apraja s nem nagyja.

Boldagan vállnék magából te-vé,

Remélem ezt ön jó néven vevé.

Anyává érlelném szívét szeretve,

Apai férfivá tenne ön minden este.

Végigjárnánk utunk tavasztól őszig,

Együtt, egymásért hajolva a földig.

A vég nem is érdekes lehet még,

Ha ön lehet kit addig szerethetnék.

Gondolat be, gondolat ki,

Mi az embert emberré teszi.

Mert lelkem léte egy senki összetéve,

Belül élve minden részemmel össze vészve.

Mi volt önmagamba gabalyodva lett,

Mi lehetett és magából állandó kiutat keresett.

Mint gondolataim mogorva inkoherens fogja,

Teszek jót s rosszat magamért, ellen halomba.

Felszínesen létezem, feltételezem, kérdezem?

Elég ész-e tudni mit nem tudni lehet,

Van-e erre legalább elég jó felelet?

Mestermű ül a kövön és mestere csak könnyesen röhög az önön. 

Gondolat villanás, mi lehetne más,

Hangulat mint időjárás majd változik, nem a szikla a tenger az alkotás.

Ó lét mi lehetnél te még nekem, bátorság és nem félelem,

Létezem,

Gondolat be, gondolat ki…még. 

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)

Te. Igen, te, pontatlanul mivel már el is múltál,

Mégis itt kerengsz agy teremben fel-fel bukkanva,

Hol néha úgy tűnsz el, hogy elhagyva át álltál,

Te, kinek eredője végül voltam én, útnak indulva.

S mű lapot csapott gondolataim burjánzó sora,

Nem csoda, csak sima grafománul ostoba,

Kinek túl sok szó reked és ült ki homlokára oda,

De micsoda csoda, volt 30 000 ki olvasta tova.

Az ön vállveregetés kétesen zavaró percei ezek,

Amin közös reményünk szerint túl leszünk,

Te reméled én hamarabb s egyre ritkábban teszek,

Kellemetlen ön tiszteletet nekünk s velünk.

Hát legyen most itt ennyi elég, statisztikai kézifék,

Mert szerencsére ez csak nőni tud odább,

És majd újabb 10 000 múlva ígérem vétkezek még,

Köszönve mindenkinek az 500. post felé…tovább 😘🙏

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)

…pontatlan kimutatásaim szerint…(almás)

…pontatlan kimutatásaim szerint…(robotos)

Poroszkál az úton, látom,

Egy képzeletbeli sereg mint valami rossz, beteg álom.

Itt egy fejtelen, ott egy kasztrált,

Az élet, szokás szerint, kegyetlenül végezte dolgát.

Neked ellőtték a lelked, 

Neki roncsolt az önbizalma és tán sohasem ered már meg.

Férfi és nő, nő és férfi, emberek,

Egymás szimbiótája helyett, parazitaként szívnak lélek nedvet.

Falják egymást tépve, harapva,

Mint förtelmes, disztópikus perverz lakodalom vért aratva.

Senkinek nincs kegyelem, modern így,

A gyermeklélek is már ebben felnőve, a csak túlélésre terem.

Talán van remény, mert a lélek csoda,

Nagyon kis szeretet fényre, visszanő éled hol volt nyoma. 

Mi vagyunk kik egymást az úton téptük darabokra,

De egymást támogatva mégis mehetünk tovább haladva.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)

Sötét lett, elállt az eső te megjöttél,

Nedves hideg csillogott odakint,

Mosolyod melegen belém tekint,

Szívem, ajtóm nyitva, hogy beszökjél.

Szépséges forgószeled ölemben már,

Egyszerre tüzes andalító pillanat,

Remény szárnyai rejtik magamat,

Illatod meleg hona csak engem vár.

Asztalon citruslé s édes tészta remény,

Tartom karomban mi tarthatatlan,

Lakható újra az mi volt lakhatatlan,

Desszert ez s kezdet új tüzeim hegyén.

A gonosz idő halottan hever lábaink előtt,

Újra és újra késem jól belé mártom,

Húzom halasztva, maradjon az álom,

De csak tetszhalott, távozásod komor jött.

Itt maradt hát illatod gyönyörű lenyomaton,

Még nem engedem, még élni akarom,

A pillanat varázst, vele újra tudhatom,

Hogy itt volt kiért narancslé és almáspite volt az asztalon.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)