Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja
SzerelemNe mondd ki
Látom szemeidben elhalóan a tüzeink nyomát,
Átkozom ezt, és előre minden eljövendő éjszakát.
Mert törékeny és elveszni hagy a te varázs így,
Minden sejtem rólad ének-ölelve magához hív.
Tudom túl a szavakon nincs remény, irgalom,
Sajnálat szerelem nem az mit én felvállalhatom.
Hagyd, csak mosolyogj még erre a pár percre,
Lehessen bennem szép, erős az emlékeid ereje.
A fájdalom hetei jönnek lassan szűnő rendben,
Még nyugtatom erőtlen kezeim szép kezeidben.
Ez a nap talán egyszer eltűnik mint rossz álom,
Hogy én nem tudtam jobb lenni őszintén bánom.
Szép ez a búcsú ahogy itt elengedjük egymást,
Hiába az álmaink vége most hideg ébredést ád.
Ne nézz hátra, csak előre igen ez az az alkalom,
Látni amint alakod elnyeli a fény az utcasarkon.
Mikor majd újra arra járok ahol belém szerettél,
Nem tud bántani majd ott és akkor a hideg szél.
Mert bennem marad minden érintés, illat, emlék,
Amit szavak nélkül itt magamban sose felednék.
És a szórakó videó előadásában is…
Elveszett kismadár
Hová tűnt, merre lehet?
Szíved, szívemből erre nincs felelet,
Elszállt s hozott örök telet,
Hiányzik ő és vele a meleg szeretet.
Mert ártatlan kismadár voltál,
Szíved ragyogó enyém homályos opál,
Fogtad a kezem és mellém álltál,
De most mellkasomban az üresség ordibál.
Rólad elveszett kismadár mert hiányzol,
Kalitkád összetörtem s szívembe gázol,
Ott lelkem húrjain már nem te játszol,
Gyere vissza, féltelek hogy a hidegben elázol.
A szórakó videó előadásában is…
Érintettség
Meg, érintesz?
Kinyúlsz felém oly halkan,
Hogy szívdobbanásod közben haljam,
Beleborzongjak, elveszíthetsz?
Érezzem, az idő az semmi,
Sehol nem vagy és mégis mindenhol jelen,
Hol célom, dicsőségem elnyerhetem,
Mint végtelen tükör tengeren, jó veled lenni.
Pedig belül kétkedtem,
Hosszú évek óta nélkülözlek téged,
Alakod, nevetésed csak digitális kísértet,
Mégis, bele bújok gondolatodba és itt vagy velem.
Mert az élet veszthet,
De én megnyertem mindent előre,
Más mondaná, de hisz ez csak emlék, rám az emlékezőre,
Ki mosolyogva halk válaszol: De rá emlékeztet.
Nem a múltban élve, nosztalgia felejtesz,
Élni, mikor élni van még jó idő,
Új álmokat gyártani nem feledő,
De várom mikor újra kérdez:
Meg, érintesz?
És a szórakó videó előadásában is…
Hátrahagyva (tetováld ki az arcom)
Hát menj, kérni többet nem kérlek,
Magasztalnak téged bennem az együtt töltött évek.
Én maradok, de még lenne egy kívánságom,
Add nekem, mi még benned él és tetováld ki vele az arcom.
Add az első csók forró suta tüzét,
Ölelését karodnak, akkor, ott, tudod,
Ha nem akarod, légy kegyetlen,
És minden rosszal ábrázolj engem.
Legyek én az elmúlt évtized harci maszkja,
Alapja lélek fojtogató eljövő napjaimnak,
Rabja véres akaratodnak mi felszólításomra,
Kobra kínod belém marva nekem új arcot adott.
Mert hiába arcom lélek tükre örökre eltűnt,
Bűnt mit elkövettem legyen rám százszor átkozott,
Álmodok még veled minden éjjelen,
Én jelen másod viselem…
…egy új életben, majd kérlek rajzolj új arcot nekem…
És a szórakó videó előadásában is…
5-6 óra varázslat
Varázs csapdába estem,
Hol lelkem egy más lelkét kutatta,
Ki magát szép éj királynőként mutatta,
S tovább nem kell keresnem.
Mert varázsa nem kegyetlen,
Szemei lánghatárokon át keresnek,
Gyengédségei soha nem engednek,
Szívét melegíteném tüzemen.
Csapda ez, mondom, a javából,
Mert a ragaszkodás ide kevéssé elég,
Fájdalom nélküli nevetése ritka vendég,
Mi köt, de én kötöm magam igazából.
Szívem est titkai kereste Ámort,
Gyémánt fagy észak csillagára leltem,
Neki időből kilépve reményről énekeltem,
Kedves simogatása okozott mámort.
Gyere velem, benned annyi csoda vár,
Még lebegsz felettem varázs fonalakon át,
Érzem, érted kutattam át annyi éjszakát,
Egymást többé tennünk, az egyetlen új határ.
És a szórakó videó előadásában is…