Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Gyász
Aradi_Gabor•  2022. augusztus 1. 20:00

Kellemes, Békés, Boldog világvégét mindenkinek!

Beütött a végső krach!

Ettől mindenki majd agy buggyanást kaphat.

Hiszen van annak oka sok,

Hogy világ pusztítóak vagytok és nem okosok.


WC-re is autóval járni,

S évente, fejenként 2-3 fapad repülés,

Az elektromos autókon át,

Ami sok minden csak nem környezeti megkönnyebbülés.


Most már mikor az utolsó kósza szeg is környezetbarát

Ó ez igen kényelmes és szinte 

Minden cég erre veri a nyálát,

Mert a CEO a következő profit call-on,

A majd ráerősít még tovább a zöld marketingon,


Mert túl az üveghegyen,

És az Óperencián is talán tombol az a talány,

Hogyan legyen igaz mi nem az,

Végtelen profit növekedési görbe zöld festékbe törve áll.


Soha el nem bomló kemikáliák,

Micro műanyaggal fertőzött egész világ.

Pöcegödörként használt folyók s tengerek,

Belélegezhető levegő, bye bye ég veled


Energia s nehézipar mi mind kettő,

Napi több millió t számra ontja a sz(bajt)t

Míg mi az engedély nélküli szemét lerakásról,

gondoljuk hogy mekkora baj.


A sarki jég megszűnésétől,

Az üvegházgázok miatt 70 C°-os nyáron át,

Néhány éve jól kinevettük,

Az igazsággal sokkolni próbáló svéd kislányt.


100 szónak is egy a vége,

Elvégre úgy tűnik ennek a bulinak menthetetlenül vége.

De lassú haldoklásunk közben,

Itt egy mondat az Amazonasi indiánoktól,

Mit iróniaként tarts meg fejedben:


„Mikor kivágtad az utolsó fát,

Levadásztad az utolsó vadat,

S Kifogtad az utolsó halat,

Akkor jössz majd rá, hogy az ehetetlen pénz az egyetlen ami rád maradt”


Hát igazán,

Kellemes, békés, boldog,

Világ végét Mindenkinek!



És a szórakó előadásában is…

 

 

Aradi_Gabor•  2022. május 26. 06:26

Búcsúztató

A szeretet egy furcsa igérgető kalandor ki örökkön tagadva bohón,

Mégis, Tudja jól, megtartani nem fogja, hogy mindíg marad mert mohón,

Szórja idejét mint ha nem volna annak ára se gátja az élet tavon,

Akkor perel másodpercekért mikor már az rég eltelt, elmúlott, minden, nagyon.


S visszafelé nézve az egész csak egy kedves,

Mosolyt keltő tavaszi csillanás ahogy a fűben fekszek,

S hozzám, belőlem égnek a magas égen bodorló felhő percek,

Lelkem extatikus létgyönyörében én vagyok, a vég s a kezdet.


De mi mind ma hozzád jöttünk a saját mosolypillanatinkban,

Még egyszer megfürödni a szereteted halványuló nyomaiban,

Emelni téged, te szerethető lélek, csak még egy kis időre onnan,

A hihetetlen bizonytalanból el, hogy még egyszer, egy kicsit velünk leszel.


Hát mind ki most eljött, ad meg végső kegyét a lelkedből elindulónak,

Szóljon róla mi szép volt s lehetett, hogy jó volt veled, gazdája voltál a szeretet szónak,

Ki most már levetve nyomát s porát, talán túl korán, az útnak elment előttünk,

Kívánjatok hát neki, kinek kinek hite szerint,: nyugodj békébent, jó utat és Isten veledet, aludj jólt s jó éjszakát, a lelkünkben velünk maradónak.



És a szórakó előadásában is…

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom