Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja
SzórakozásFarsang csókja
Élet te rideg, gyakran szürke ó igen,
Rád várva 40 napig koplalt a telem.
S énem bennem tartott absztinenciát,
Várta a farsang farkát éltető csodát.
Kivirágzik belőle mind mi vizet áraszt,
Zöldellő mező mi ád nékünk élet vágyat.
Meleg ágyát, hogy mi volt újra jő,
Nem veszett el, van, volt, lesz még szép jövő.
Mulatozni vár zene, tánc és talán csók,
Csörgős sipkában vidáman pörgő farsangi bohóc.
Eleven élet táljából légy gazdagon habzsoló,
Gyere, gyere hát, az életet szeretni légy mohó.
Emeld hát fel mind a lét édes dallamát,
S ne számold perceid, most él a világ.
Borús még és ritkán szép napunk,
De már hallom zenéjét mikor vidámságot aratunk.
Még tartsd, még tartsd az ódád ott belül,
Borongós mogorvaságod lassan lejár, elévült.
Kart karba öltve, bajt feledve rád talál,
Élvezd léted s éld át újra a farsang csodáját.
És a szórakó előadásában is… (almás)
És a szórakó előadásában is…(robotos)
Az otthon fényei - Neon Isten 5
Világok isteni felszabadítójává lehettél,
Béred mégis csak véres rémálmok hada.
Senkiből hatalmas istennek emelkedtél,
Mégis léted magányos rettegés otthona.
A benned lakó éled s végre nyomra talált,
Végtelen kapukon át, megleli az otthonát.
Hiába, világának nem találta csak halálát,
Kultúrája nem sokkal élte túl a csúcs korát.
NEON ISTEN! Lépteid mind halál, pusztulás!
NEON ISTEN! Szabadságnak túl nagy az ár!
NEON ISTEN! Tovább! Túlélőket kutatni kell!
NEON ISTEN! Ő benned mindent megérdemel!
Az égi lovagok rendje is segít, kutat, keres,
Egy messzi világban furcsa dolgot felfedez.
Hordozóra lel kiben egy másik féreg tekereg,
Idő tűnik el mikor visszatértek a kezdetekhez.
Volt rég semmi, majd fény, energia, remény,
Az elsők, élethozók, fellángoltat millió napot.
Anyag-energia minden titkával ők a törvény,
De minden kettő, ellenpontjuk rájuk támadott.
NEON ISTEN! Most már tudsz mindent, mi maradt?
NEON ISTEN! Hogy fogod megváltani magadat?
NEON ISTEN! A hordozó szép társaddá válik egyben!
NEON ISTEN! Frigyetek tartós békét hoz, végtelen!?
A Neon Isten ciklus eddigi versei itt találhatóak:
És a szórakó előadásában is… (almás)
És a szórakó előadásában is…(robotos)
El az égbe
Nem minden veremben terem meg értelem,
Az enyémben sem, pedig én merem s nem,
Elverem mi még, maradt(?) valahol nekem,
Belekeverem azt a disznó vágyat, én lássak
Kicsinység, még embernek lét, de se szó se
Beszéd, kacag a kánya valahány lánya kikkel
Egykoron együtt jártam madár látta iskolába,
De mind hiába, hiszen konok fejem fizeti meg
Az elvesztegetett élveteg éveket mikor magon
Éltem nagyon, örömmel s fütyöltem csörömmel
Vadon, bele abba a szomórúan szép éjszakába
Mi mások lelkét rágta, de én bele láttam rendet
Miszerint, ki reményt vesztett keresnie kell belül
Alul és felül, míg a remény önmagává lesz, ilyen
Ravasz ez, mert mindenki tud repülni de felejteni
Könnyebben és itt az egyetlen kiállás a nem-
Nem, létező kiszállás, hanem az égbe velem
Való szabad szárny próbálgatás öröme, nekem.
És a szórakó előadásában is… (almás)
És a szórakó előadásában is…(robotos)
A poronty (a Féreg gyermeke)
Itt vagyok újra! Ugye hiányoztam egy kicsit,
Mit most mesélek, talán hinni sem fogod egy jó ideig.
Hiszen meséltem, tudod már voltam én szerelmes is,
Bár annak kegyetlenül hamar vége lett mint valami pestis.
Szóval tudod hogy én sem vagyok egészen fából,
Bár nem állítom hogy a szív melege én vagyok bárhol.
De nekem is vannak vágyaim és nem mindegyik vér szennyes,
Így hát intézett dolgaim pénzért vett testeken terhes.
És mi már oly sok férfival ostobán előttem is megesett,
Mohóságomban figyelmetlenül kreáltam egy új életet.
Próbáltam elintézni fenyegetéssel, néhány pofonnal,
De a kis cafkában már az anyai ösztön munkált azonnal.
Nem tisztelek vagy félek se istent se semmilyen embert,
De mit az anya szemében láttam letetette velem a fegyvert.
Hagytam hát had szülje meg fizetett, közös ivadékunk,
Bár nem éreztem semmit, a kíváncsiság győzött hogy ez a szándékunk.
Egy erőszakos pszichoiddal igen szép lehet az élet,
Ki belevág, gyerek nélkül sem túl sok jót remélhet.
Tudtam, egy idő múlva, hogy vagy őket teszem korai sírba,
Vagy elmegyek, elfelejtem ezt az ostoba kísérletet, leírva.
Hagytam az asztalon neki egy nagy zacskó papír pénzt,
Egy cetlire rá írtam, menj el, ne keress, észnél légy!
Okosan így is tett mert tudta hogy ami ezután következik,
Az az, hogy a Féreg a hibás döntéseinek nyomait eltakarít.
Jó pár év múlva hallottam felőlük majd csak újra megint,
A porontyom nővé érett, igen lány volt ő vérünk szerint.
Szép volt, de kellően gonosz és szívtelenül kegyetlen,
Bandavezér lett valahol ahogy hallottam, gyermekem egyetlen.
A Féreg vagyok, kivel néha emberi dolgok is megesnek,
De ne hidd, hogy emiatt bármennyire is emberi lehetek.
Most mennem kell, a mai napra a beszélő időm veled lejárt,
Jössz még hozzám mert a beteges kíváncsiság hat téged át.
És ígéretem szerint a Féreg visszatért és sajátos, alsó-látószögéből görbe tükröt tart a jóléti társadalom felé. Aki esetleg lemaradt volna, annak alább található a Féreg korábbi szórakásai is:
Halott lét (a Féreg színre lép)
Gátlástalanul (a Féreg bosszúja)
Ó és igen, persze lesz még 😊
És a szórakó előadásában is… (almás)
És a szórakó előadásában is…(robotos)
Van jobb rímem rá
Vaskalap,
Nyalom a hangodat!
S természetesen vele a talpadat.
Aranka,
Felmásznék érted a harangra.
S a vallás ezzel letudva.
Tamburin,
Voltam egy jó bulin Fad-Domborin,
De ő mást választott s néztem én fancsalin.
Golfütő,
Na ez könnyű mert soknak vége ő,
Legalább vicces legyen, mint a készülődő rímipari tetőfedő.
Lángos,
Vízpart, napfény és a lányok!
Nem sorrend de ezekre mindig vágyok.
Bonviván,
Mert élni jó kiskomám!
Snassz az élet fénye léte de vigyorogj ám mert én vagyok a vidám kapitány!
Galacsin,
Voltál hétvégén a balcsin, Marcsim?
No és milyen volt a palacsin?(ta)
Durbincs,
Ha tudod mi ez bólints,
Hisz te is lógattad a vízbe és rántottad ki mert nagy kincs.
Bindzsi,
Ne nézz így rám pajti!
Saját szó ez s neve mindnek mit hajában hord egy csajszi.
Verscsengő,
Végül marad a rím maga és csendedből,
Látom elme állapotom diagnózisát megtartod tiszteletből 😁😂