Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Öreg, törékeny alkat,

De mikor megáll, mint vert hajó dicső vitorlája,

Mindenki elhallgat,

Mosolyogva biccent, lassan felemelkedik karja.

Fejében hangok, hangjegyek,

Minden hangszer kottája ott berögzülve dereng,

Eltelt végtelen évtizedek,

Zene, a szerelme, őrök s hű mi mindent jelent.

Nincs lemondás, sehol ára,

Végtelen mű sokasága ami eggyé válva benne él,

Teremt csodát, nem dirigál ma.

Lelkének ember léte mi csendből kitörve fel zenél.

Szeme lecsukva, utolsó csend,

Vezetve több tucat zenészt lehetetlen feladatra,

Majd ütemre világokat teremt,

Hónapok munkája sűrűsödik egyetlen pillanatba.

Hogy ki századok óta halott,

Üzenjen nekünk az idő kegyetlen tengerén át,

Mégis maradandót alkothatott,

Halljuk hát Maestro, add nekünk ezt a csodát!

És a szórakó előadásában is…

Hát megszületett, jelentkező zenész hiányában, a bitek éneklik el, íme:

Szerelem koldus zene MP3

Szerelem koldus videó dalszöveg felirattal MP4

És az eredeti vers pedig itt található:

https://www.poet.hu/vers/372845

😊🙏🌷

(Egy részeg dal)

Hej ez az én életem sanyarú,

Öled a boldogság alakú.

Tüze az otthon, vágy s remény,

Veletek hittem boldog leszek én.

De a lélek egy nehéz hajó,

Árboca fűszál nem kemény dió.

Okozója ő a jó sok bánatnak,

Bennem a szomorúsága ellakhat.

Rum keserű, égetett cukor,

Rum keserű, véremben alkohol,

Rum keserű, szeretve taszít,

Rum keserű, az élet majd eligazít.

Nem ölel már karod többé soha,

Elúszik álmom mert kezem suta.

Én mondanám de nincs alkalom,

Belém csend ült egy részeg hajnalon.

Rum keserű, ezzel köztünk vége,

Rum keserű, a remény bent elégve.

Rum keserű, állok a hideg esőben,

Rum keserű, nem vagy már mérgem.

Muzsikus gyere, add aki vagy,

Kezd lassan vagy játssz vadul,

Lángolva tedd s szívem kihagy,

Kottátlan zenéd belőled alakul.

Létezésünk végtelen hangjain,

Melódiába kódolt érzés orkán,

Csillapodik gondolataim partjain,

És kerül felül a borús önmagán.

Dallam rohan most fel a falra,

Teremtve az új hangból világot,

Ez az akkord az oktávokat falja,

Hagyj, vagy mégse, akarom látni országod!

Ringón jön a gyönyörű énekesnő,

Torkában ezerszínű csoda virág,

Tündöklő mélyből magasba felnő,

Szívembe be bee-bop-olja magát.

Nincsenek, megszűntek a szavak,

Borzong a zenéjükre a bőr határ,

Élet pillanat, ritmust szülve halad,

És ez a Jazz marad minden már.

Pardon ó Mademoiselle a váratlan intruziómért

Szememben remény gyúlt az ön szép alakjáért

Véremben alkohol járja őrült, szabadító táncát

Ezért viselkedésem most ön elé dobja a láncát

Megfog és felkavar nem ereszt el ez az érzés

Mindent akar szenvedélyt és az összes féltést

Állok én most őrjöngőn szép lélek viharomban

És kérem önt egy tüzes tangóra velem halkan

Mert mi értünk szól az indiszponalizáció Tangó

Kezem már ön derekán vállamon karja takarón

Nincs botlás az ön térde fönt már a derekamba

Tűzünk dobogja tovább egy pergő kasztanyetta

Elbűvöl átölel mint a ringó tangóharmonika szó

Nincs menekvés feléget perzsel lehelete kábító

Koppanó cipői sarkai parancsként rám csattan

Tartom én máris ön súlytalan súlyát gondtalan

Át csúszik két lábam között a vérem felrobban

Csak ön e tűz semmi mást nem akarok jobban

Ön elhúzódik mert a táncunk lassan véget ért

Egy rózsa szállal adom köszönetem mindenért

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)