TURIKARI68 blogja

 

Mint egy álom így rám kacsintva az éjjel,

Melyet most kitapintva, ám, oly valóságos.

És nincs és, vagy hogyha, csak az a vágyam

Mit kicsalt tőled megannyi férfi társam,

Én, megadjam ez adósságot.

 

 

S ha egyedül lennék én az ég alatt

Mond! Eljönnél e- a felhőkből

Játszani s szeretni néha nap.

Ha csábít a csend aludni az igazak álmába

Mond! Jössz e segíteni szavakat vajúdni,

Mint a rigó tavasszal kiülsz-e dalolni e kereszten a vállfára.

 

 

Mert látod ilyen rosszcsont találmány az ember, e szerelem nélkül már élni sem mer

Az idő folyton ott lohol a nyomába őt keresve.

Gyere, Jöjj, s dalolj! Nem hoztam hát virágot, de majd nem sokára

Én így váltom meg a világot szárnyak nélkül eltemetve.

 

Gic/ 2024/ 06/ 26 / 14:30/Johannához, közelgő negyedik évfordulóra.

 

 

Amikor e bűnbe estem,

Már üres lettem s az ég is,

Mégis maradt rajta egy csillag.

Te voltál szűröm jószág lelkemnek pajta

Ahogy rabul ejtett az illat.

 

 

De elfogytam, a szép ígéretek

Előtted csak szavak maradtak,

Elröppent egy pár nappal a boldogság,

Mint a madarak, majd előbúvtam megtelve bánattal immár.

Kóstolt a ravasz május,

Megcsókolt a mágus tavasz, de lopni jött a nyár.

 

 

Ahogy marcangoltuk egymást a boldogsággal

Eddig kinek mi fájt jobban.

A maradék szikra, melyet már senki se fújt s látott.

Őrzi neked a lángot, s ha hozzám bújsz majd lobban.

 

2024. Valentin napra Hannámnak.

 

 

Lassan minden a múlté lesz, történjen bár mi,

Az idén végre beláttam.

Elrohant, itt csalt lépre a sors, idejött vélem semmivé válni

De talán akkor még azt se bántam.

 

 

Mert szembejött velem egy régi emlék,

Feltűrt ingujjal egykori önmagam,

E csoda kertben legényesen járkált még a fák alatt.

Mit az idő még tőle nem lopott el,

Hol először láttalak.

 

 

Nem volt benned irántam semmi érdemes, így utánam se maradt DNS,

Bennem is tán csak a kétely mi tovaűz,

És e hely, hol imám a szerelem józan bolond.

De most már néha nagyobb bennem az utálat,

S mit a tűz odahevített kihűlt! Ama tégely immár csak kolonc.

 

 

Mégis mit ér a férfi élete,

Ha egy nő nem lakja be a szívét.

Lehet benne egy pillanat boldog ma,

Vagy holnap a végzete, ha nem érzi az izét.

Oroszi/ 2024/ 01/ 27.

 

 

Meztelen lelkem aggódva öltözteti a csend

Egy emlék felébredt bennem, mely valahol pihent

Ímhol a gardróbba tán holmi bánat akadt.

Egy könnycseppnyi mosollyal

Hisz, volt idő mikor ajkunk e tükör előtt összeragadt.

 

 

Játszik velem az elme félszegen!

Nem látni téged, csak ha sandán mögé nézek.

De mikor, mint egy festmény olyan voltál

Ahol a virágos réteken a bibék még

Porzó nélkül nővé érnek.

 

 

És én meg rólad álmodtam az ostoba

S fel is ébredtem benne téged találva!

Hol mostoha voltál, s vagy!

Ki másnak kienged, de nékem már hirtelen halálra fagy.

 

Gic/2023/ 08/ 06.

 

 

A lélegző legtöbbet kaptam tőled

De ha csak szerelmes lehettem volna belőled,

E vacak testbe már megérte!

És ennek a léleknek nem is kellet volna más,

Mit az isten megadott e csodáért.

Hisz lehettem virág egyszer, mely előtted nyílt s hervad ott

És az az üzenet hogy szeretlek! Mely hozzád épp hogy odaért.

 

 

 

Neked én kellettem volna egészen!

Nekem, néha ha voltak a szavak.

De én, elfütyöltem mindent őszintén,

És leírtam, amit daloltak a madarak.

 

 

Egy valamit nem értett meg a világ!

És mi ketten hiába küzdöttünk érte.

Ártatlanul lassan átcsúszva a nukleáris télbe,

Hol elhervad a romantika és véget érnek a mondatok!

Pedig mi nem akartunk gazdagok, lenni,                 

Csupán csak boldogok.

 

Gic/ 2023/07/14. Hannámnak.