Egy emlék.

TURIKARI68•  2023. augusztus 6. 16:26  •  olvasva: 54


 

 

Meztelen lelkem aggódva öltözteti a csend

Egy emlék felébredt bennem, mely valahol pihent

Ímhol a gardróbba tán holmi bánat akadt.

Egy könnycseppnyi mosollyal

Hisz, volt idő mikor ajkunk e tükör előtt összeragadt.

 

 

Játszik velem az elme félszegen!

Nem látni téged, csak ha sandán mögé nézek.

De mikor, mint egy festmény olyan voltál

Ahol a virágos réteken a bibék még

Porzó nélkül nővé érnek.

 

 

És én meg rólad álmodtam az ostoba

S fel is ébredtem benne téged találva!

Hol mostoha voltál, s vagy!

Ki másnak kienged, de nékem már hirtelen halálra fagy.

 

Gic/2023/ 08/ 06.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

TURIKARI682023. augusztus 8. 16:44

Köszönöm kedves barátom

Mikijozsa2023. augusztus 8. 13:54

Egy emlék -. nagyon erős emóciók közepett írhattad, teljesen expresszionista a vers , remek lett, gratulálok

liketorn2023. augusztus 6. 18:27

@TURIKARI68: Én bízom benne hogy jó nyomon jársz, de magyarország a millió költő hazája, és én is naponta emlékeztetem magam hogy ne felejtsek el élni...

TURIKARI682023. augusztus 6. 18:21

Köszönöm hogy olvastál,
Az alkotás tesz szabaddá, és élhetővé az időt ami megadatott.

liketorn2023. augusztus 6. 17:57

Kellemes olvasat. Öröm az hogy legalább volt. Versed megint átható, gördül a pántján. Szerintem eljön még sok szivárvány :) Jó régóta írsz már, gratulálok! Biztos az élmények is színesítik a költészeted.