TURIKARI68 blogja

Vers
TURIKARI68•  2020. augusztus 8. 07:13

Hannika



Hannika.


Ahogy hozzám érsz,

Ahogy megérintesz,

Mosolyomra várva.

Ahogy szállok derengek feléd érte,

Mint a hajnali harmat, mint a pára.


Tekinteted felém sompolyog, 

Mint a napsugár.

Mint egy róka mely vadászni indul ravaszul,

Mely elől menekültem egy darabig makacsul, de többé nem is akarok soha már.


Mert te hoztad a fényt,

A szerelmet s vele az életet mindent.

Nélküled üres lenne a világ,

A lelkem a szívem idbent.


Pedig már szólított a csend,

A pihe-puha ágy, az örökkévaló ott volt nálam.

De marad bennem egy vágy! S te úgy támasztottál fel onnét mint egy álom.


Szeretlek. Boldog születésnapot.  

 

TURIKARI68•  2020. július 13. 18:12

Hannácska


Hannácska.




Találgattam sokszor álmaiban,

Hogy milyen is leszel majd. 

Ha boldog leszek végre,

S nem vonzom be többé a bajt.


Győzködtem a jövőt,

Engedje meg neked hogy belém lássál.

Mit nem mutattam soha senkinek,

Te abba a világba most valósággá váltál.


És én jöttem feléd először szavakkal,

Majd kezedet kértem, virággal folyton.

Hagytam üzenetet a virtuális térben ,

Titkon már ölelve, minden lehetséges módon. 


A szívem szakadt esténként ,

Mikor hallottam talán mást szeretsz.

Egy tolvaj volt akkor  bennem a remény ,

Ki ha lopva is, de megszerez.


De győzött a szív ,

S én sok mindent most tanulok.

Hogy milyen is ha boldog az ember,

Mikor hozzád simulok.


TURIKARI68•  2020. június 27. 21:08

Már szinte.

Már szinte.


Én már feladtam az álmaim,

Lelkem körül a szövet csak börtön,

Szinte minden fájt itt bent.

Azt hittem nem gyógyít vigasztal,

Majd csak a csend.


Mennyire aranyos lesz a halál,

Eljátszik majd örökkön örökké velem.

Mint egy gyermekkel az édesanyja,

Hogy nem voltam jó fia, s néha megrakja érte a fejem.


Mint hirtelen támadt fergeteg,

Magam körül a hátralévő időt tépkedem.

Mert még nem éreztelek, testem csak egy darab hús volt,

És nélküled most már mint egy ábránd,

Tán többé nem is létezem.


Ki dugtam fejem a földből még egyszer,

Mielőtt végleg költözöm.

S te jöttél mint napsugár életre kelteni,

S néha könyeiddel öntözöl.


Majd hirtelen azt mondtad szeretsz,

S szeretnél velem álmodni egy nagyot.

Az életről mely eddig csak megcsalt, hazudott becsapott.





TURIKARI68•  2020. június 25. 06:04

Még világ a világ


Még világ a világ.



Akkora tűz vagy már,

Mit raktál itt belém.

Hogy te leszel minden  napom,

Te leszel az éltetőm minden percben a remény.


Te égsz világitasz

Mint egy csillag az égen.

Nem voltál még ekkora soha,

Szeretném hogy örökké égjen.


Érezzük egymást, akkor is,

Ahol már nem is lehet.

Ahol megszegik a szó,

Elakad a lehelet.


Szeretlek érted pezseg a vérem,

A szíved a kezedet kérem te virág.

Hannácska drága szeretni foglak,

Még világ lesz a világ.


  

TURIKARI68•  2020. június 23. 07:29

Álmaim

Álmaim.


Előbújt a retinámbol a könny,

Olykor mint egy olvasón a gyöngyszem.

Mert a valóságban egy démon volt eddig,

De álmaiban női alakot öltött már az isten.


Ahogy ölébe vett éjjel,

Simogatta törékeny lelkem.

Úgy alázott játszott, akkor S ott,

Napközben is velem. 


Csak rejtőzhettem,

A fény hozó napsugár mögött így egyszerűen.

S lettem könnye az alkonynak, nap nap után,

Táskák fáradt szemeiben.


Majd jövök pottyanok ha nem látják,

Őrizve e titkot amíg tudom.

Várva a percet mikor végleg elszökhet tüdömből a levegő,

Mint lufiból a hélium. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom