Zizeg a fa és a levél beszél 2.

Dementor indulna útjára, tud? Kopár fa törzse tartja ott. A hideg érzi, hogy az elmúlás szaval vigasztalást. Az úr keresztje az égtől csepegteti a feloldozást. Az Ő házának kapuja betakarózott az avarral.

 

A humuszt összegereblyézte a köd és a szikla szemeként igyekszik köszönteni az év végét. A kasza felzúgna, mint egy fűnyíró, csak fázik. Lombseprűvel érdemes ilyenkor munkához látni.

 

A templom tetőterén ablaknál, a levelek sercegve csúsznak le téglákon. Lehetnek vagy hárman. A feltámadó szél érkezik a kopasz fához, nem fújt még le róla minden levelet.

 

Az őrszellemet elengedte a törzs, most benézi a hegyet. A szent hely tetejéről gerlék, varjak, galambok, vadludak indítják meg a sebességüket és szárnyaik csapkodása érkezik lábaikkal a lejtő, emeleti mezejére.

 

Kifakultságból derűbe jutó pettyekkel a házukon, csigák vizsgálódnak a hó hiányában. Egy vadlúd elröppen, erre felkapják a fejüket. Az utazó levelek mind látták, hogy az ablakon belül milyen a rend.