Uram, kérem fáradjon be! Utazás

[Férfiak kérik a lakom elé érkezve, hogy szálljak be az autóba. Az üzletasszony váltani kíván Velem pár szót? Mert ez egy hölgy. Ismerem Őt. Azt mondja, át kellene beszélnünk pár dolgot.] A kocsi jobb hátsó ülésére kell beszállnom. A szemébe nézek a hölgynek és intézi mondatban a kérdést, mi a véleményem? 

Azért érkezett ide, mert beszélni kellene? Az én szándékom az, hogy a lelke érdekel. A szíve nem lesz az enyém, de rám vár itt az ülésen. Löki a rizsát, hogy akkor most mi lesz? Én az ajkával szemezek és vár, hogy én mit adok elő? Megkísérlem megcsókolni, mert Én azt szeretném. /Nem sokáig lepi meg, de nem erre számított. Az autó nem áll meg, ám a csók sem. Szenvedély van benne, türelem kevésbé. Rosszabb türelmű nők is léteznek. Belassítok hátha érdekli és szeretném látni a szavát. Szép napos idő van, de nem az a kifejezett meleg. 

Érezni a kerék haladását. A szagát a hátsó felemen. Én azt várom, hogy az üzletasszonynak megfelel - e a válaszom? A szemei érik a legtöbbet. A csók az csak a köszönés nyomatéka. Nem szól a sofőrnek, hogy álljunk meg. Úgyhogy gondolom Én, hogy elégedett a válasszal. Nekem piszokul ízlik az ajka (Izzik a sílécek siklása e tetőről lefelé és édes a fékezés megérkezéskor a völgyben), de a szenvedély sem tétlen az ajkakon utazva. Ja, és: láthatom, ahogy a szeme engem néz? Az a tengerkék. Jó, én adtam egy választ. De remélhető, hogy jó is. Még le se kacsintottam a mellére, nehogy az beleköthető legyen. Én nem tudom, hogy miről kívánt beszélni. Annyit intézett felém, hogy beszélnünk kell. Itt érzem magamnál az ölelő testét az ajkai szuszogó karolásában. Egy egyszerű középosztálybeli vagyok. Na,a válasz így jó neki? Jó kedve van. Láng a tekintetében és beszél meg néz. Valószínű (akkor), hogy e nő ezért jött ide?/

(álom. Az első zárójel az bevezető, azt Én találtam ki. A perjeltől meg saját képzelgés)