Szakadt szint

A ruhákba belebújni és ugrás legyen a talpak felé a vezényszó. A víz nem bugyog, de él. Ide még eljut meg felfut a napfény. Amint vetődnek, elfolyik lábuk alatt a talaj vizenyőssé és tárja fel magát előttük a tó.

Ne tegyenek ott semmilyen kört a fürdő szobrok körül, az igyekvő csajos sóhajok békázzanak az előszobából a hüvelykujjnyi dokkhoz! Készüljenek a lábaitok a vízben álmukat alvó sziklák tapogatására. Sokan kérdezték már őket, mostanában nem láttak szárazföldet. Sok csarnokban nem látni semmit, csak hallani a víz gyalogolását? Lefelé jó ideig vezet járat, csak felfelé kellene a barlangi cápa elől kijutni.

Mind itt maradnának, de talán majd egy másik merülés alkalmával. A ragadozót itt csak a kerítés tartja vissza. Csajok ne azon veszekedjetek már, hogy kinek formásabb a feneke. Ez most nem az az idő e sötét mélyben, hogy bikini szépségverseny legyen.

A falakat kell most nézni különös tekintettel a csúcsokra, hogy merről bugyoghat a szembe a fény. Megvakít meg megrémít, de arra felé kell békázni. A cápákat nem viszi el a sodrás, szóval birkózzatok azokkal az ázó szirtekkel! Amelyik járat beomlik, oda vissza már nem tudtok se tolatni se tempózni s óvakodjatok a szűk pincék szorításától!