Sötét földön

MotoszkaDaniel•  2021. október 19. 16:57  •  olvasva: 125

Borzas, fésült haját ereszti a  felhő. Nappal is tündököl az éj mosolya, de most pókhálózza a bodorok tölcsérét. Ha nem lát munkához a világ lámpája, nincsen eső. Amikor a hőség porzó könnyei másszák a piramisokat, a láncról szabadult lány oroszlán testben éjjelente csapadékot kér.


A haját mossa a fedett fürdő, friss víz érkezzen a hét folyamán. Halad a fésű, odakint a nap kígyózó keze püföli a sivatagot. Talán nem lóg a nyelve, arrébb felsejlő a határ. A gúlák bírják! Cseppek kopognak bejáratért, csurog végre valami új. A fáradt víz vonuljon le a kamrákba!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!