Rabló a nyílt vizeken 4.

MotoszkaDaniel•  2020. november 21. 18:16  •  olvasva: 6

A kajüt foglya vagy egy mély pincében s nincs az a holdfény, ami megvilágítana ott lent? Ne feledd, hogy a kalózeskü véd téged! Te civilként szenveded a bilincsek nyúzását. Amibe a tolvajlány belevetett, egy másik világ.

 

A hajó elkóborol, de a lélek illata emeli személyed s az illatfelhő indítja a szívverésed. A hegedűszó koldusok húrján penget s lehet, fut ki e szép gőzös az öbölből? Konganak a harangok? Mindössze a habok sírja szól ajkadhoz, hallgasd meg könyörgő gyöngyén a kiraboltak sóhaját.

 

A hullámok tajtékba gyűlnek s a kapzsiságtól a fellobbanó szellő szeme megremeg. A Te életed felett kilobbanó zászlók döntenek. Kardok csattanó zörgése s meg kell értened, számukra ez az út vezet végig az életen! Az érzelmeid a lobogón emelkednek és három hónap után ismét partot kell érjetek. Nekik töltény kell a fegyvereikbe s szablyáikat meg kell élezze másik penge!

 

Az áramlat kivontatja a testet, az ágyúk töltenek! Viktória a neved duplavével s mutasd fel medálodat a mellkasod felett. A tolvajok között úszik a becsület, de hallgasd meg a kapitánytól érkező feleletet! Beszéld meg a holddal, a kincs helye hol vesztegel.

 

Nem megfelelő a medál, mint csere? Csókkal öleld át a kalózok vezető helyettesét, ez az árvízi hajósok módszere. A gyöngy mindig feketén kóborol, örök időkig a vizeken, de szabadságodat megválthatod, ha koldusként vagy féltolvajként is kalózvér folyik az ereidben!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom