Olvadó Aszfalt XLVII. - A barna torpedó III

Ugraty Nóra a Szilárdjával tart hazafelé. Már nem a régi idők szelei fújnak az autóversenyzők szélvédőjére. Az oklevélért Budapestre kellett felutazni és mögöttük robog szinte semennyivel sem lemaradva Polffy Károly s neje: Polffyné Ugraty Krisztina. Ő a tartalékos bizonyítványt veszi át büszkén, míg legkisebbik húga igazolványa meghosszabbításának örülhet.

Le kellene ágazniuk, mert innentől a főút tovább megy. Ők meg nem kívánják elhagyni az országhatárt. Meg kell kezdeni bizony a kanyarodást balra, ami nagy! Csúsznak a kerekek és bizony kidobódik a far. Ez megvan! Nagy kanyar vagy sem, erre nem számíthattak. De hát az élet szokott meglepetéseket tartogatni.

Aha! Ezzel nem volt vége a meglepetéseknek! Éles kanyar és lesből. Jobbról! Nórának ez nem gond, de le szeretné tenni a popsiját. Kezdd meg a kanyarba menetelt, Nóra. Krisztinát meglepi és Ő nagyobbat sodródik, viszont megvan! Károly megfogja a kezét, Krisztina nézi Nórát. Előtte van. Nóra a pillantóból ellenőrzi legidősebb nővérét. Egy kerékpáros elé vágnak be, az autós valamiért türelmetlen. Baleset viszont nem történik.

 

Még egyet kell kanyarodjanak, ezt is balra. A kanyarodást hiába kezdik meg, mert ennek nagy az íve. Attól még a kisebb főútra való rátérést meg kell tenniük! J A legvégére rázza ki magát a fordulásból az Insignia és a Swift ugyan ráhajráz, végül az is a hármasnál találja magát és a délután beszél hozzájuk a továbbiakban.

Krisztináék leszakadnak, éppen Nóra is hamarosan hazaér.

 

Szilárd elmegy dolgozni délután s reggel valamikor érkezik meg. Kipcsak Norbertet hívja Nóra. Na, azt a barátot sem látta mostanában. Beengedi a lakásba, elfekszik neki az ágyon… Nóra egy vállig érő, hosszú barna hajú lány.

Miért hívta őt ide? Hát sokáig már nem kell várnia a rejtély megoldására, mert Nóra húzza őt magához. Próbálja lánybarátját győzködni, hogy ez nem helyes. A merülő csókok nem foglalkoznak az érveléseivel, mert Nóra csak húzza és húzza őt be a ’hullámok’ mélyére. A régi Vectra-val nem mennek egy kört? Még nem adta el (kérdezi Nóra). Visszanyomja az ágyra őt Norbert. ’Csapkodják’ csak a barátját a ’hullámok’ és utána azt mondja: - Igen. Vezess! Zárásként majd alkonyatban sétálunk egyet a parkban?