Olvadó Aszfalt(Segítség villámló vonulatok között)

/Mivel innen veszi fel a szálakat az esetleges 'A Láva mögöttük 5.', ezért gatyába ráztam ezt a fejezetet :) Ez pedig továbbra is 2018. Szeptember huszonhármas keltezésű s akkor, huszonegy óra harminckettő perckor került fel a Blogomra./

Együtt pihen a két család Japán hegyei között, de nem egy apartmanban. Külön van a háztartás és egymás mellett vannak. 

Csengetnek (Jó magas hegyek ezek Az égbe vesznek). 

U.A.: - Minden rendben? Úgy volt, együtt megyünk nézelődni.

Sefter László: - Eszter nem érzi jól magát. Fáj neki.

U.A.: - Hol? Ööööö, látom.

S.L.: - Reggel óta ott fájlalja. Attól tartok: nem tudunk menni, András. Lehet, csomós neki.

U.A.: - Ha az Eszter csomót érez, a mellrákkal nem lehet játszani. Réka!

Ugraty Andrásné, Réka: - Igen, András.

U.A.: - Én elmegyek apukával és a famíliával le a völgybe. Van itt egy doki, de nem éppen a közelben. Az autónkkal elmész Eszterrel? Bele is lehet halni a mellrákba. Nehogy baj legyen. Odakint van, Porsche Carrera Turbo. 130 lóerő. Az itt csúcstechnológiának számít. Menetstabilizátor, Blokkolásgátló. Amit csak akarsz.

Réka: - Neked hány autód van, férjem? Egynél tartok még. Ja? akkor nem tud szegény Eszter pihenni. Hiszen mindjárt mennünk kell haza. 

U.A.: - Aligha, Réka. Egy hónapig szabadságon vagyok. Most kezdtük és ha Eszter szerencsével jár, Ő is tud pihenni. Feljebb léptem a ranglétrán. Társelnök lettem. (Dobja a kulcsot). Enélkül nehezen indultok el. 

Hozzátok Esztert. Óvatosan. 

Látom, nagyon fáj neki. (Réka mosolyog, amint a dobott indítókulcsot elkapja).

Réka: - Leviszed akkor őket a völgybem András férjem? A gyerekeink is itt vannak. Valahol odalent, ha jól emlékszem.

Megindulnak. Nyílik a kapu. 

S.L.: - Hát nem is tudom, mit mondjak: András szomszédunk. Attól féltem, haza kell mennünk innen és annyi volt a pihenés.

U.A.: - Semmit! Jó hírrel térjenek vissza és ne találjanak semmit Eszternél. Neki nem volt még mellrákja, de más végett meg kellett már járja Réka a kórházat.

Az út megindítja porzását, már el is tűnik a Porsche (Carrera) a semmiben. Fuvallat hozza csak a reménykedő várakozók felé az út zaját. 

Miközben ők a levegpben a reményt keresve a völgyet célozzák. 

Réka: - Ez erősebb autó, Eszter. A doki (a férjem azt mondta) fent van a hegyekben. Mindjárt félúton vagyunk. Nagyon fáj?

Eszter: - Fáj. Jobban, mint reggel. Olyan szép erre. Ezek a hegyek, Réka. 

Réka: - Szépen is magasodnak, így van! A fene egye meg. (És jó nagyot kell majdhogynem egyhelyben forduljon a Porsche-val). Bocs, hogy itt gyakorlatilag kifüstöltem a kerekeket; de nem szeretek Zergét gázolni. Látod? már megyünk is tovább. Itt van valami távolsági busz. Ez sem kell. A francba! Mi ez?

4-5 sávos úton sodródik a csúcsPorsche, a busz már mögöttük. Nem sok helyük van már. Megdobja a kereket egy kisebb szikla darab. 

Réka: - Bassz...! :( 

Hosszú másodpercek jönnek. Ha nem jön közbe valami, belezuhannak a mélységbe. Alagútféle tűnik fel.

Réka: - Ööööö? Ezt nem mondta az András. Talán sikerül.

Eszter: - Me...mennyi idő még, míg talán landolunk?

Réka: - 15 másodperc és maximum 200-300 méter a távolság. Nem is tudok nyomni semmit, mert a levegőben vagyunk.

Az út padkáján landol a Porsche és újabb ugratás.

Réka: - A rohadt életbe...! Na ne.. Erre kíváncsi leszek. Hát ha ezt megússzuk, akkor mindent.

Az alagút előtere után az ugratás befejeződik a Porschénak és... sikerül elérni az útkereszteződést.

Eszter: - Ez mi volt, Réka?

Réka: - Sikerült elérjük az alsóút padkáját. Az megdobott minket. A hátsó kerék meghajtás meg felpolcolta a Porsche-t az útra. A padka megdobta, az okozta az ugratást. Most éppen úgy 100-150el megyünk. (Megfogja Eszter kezét): Te csak kapaszkodj. Nézz csak oda fel! Az lehet a háziorvos lakhelye és rendelője is, megérkeztünk! Az alig pár km. 

Elsőbbség adás tábla jön, de autó sehol. Fordulhat a jármű. Valószínű másnak is sürgős lehetett a dolga, mert látványos keréknyomokra farol ki a Porsche: majdnem! Akkorát nem kell most kormányoznia Rékának.

Hát itt egyszerűen elámul az ember. 

Réka: - Most már én is tudok nézelődni. Látod, Eszter? Nyugi, mindjárt ott vagyunk. Rét, zöldellő fák, mező. Le is lassítok. Itt a ház. Nyitva is az ajtaja. Ugye mennyivel kellemesebb a Porsche motorját hallgatni, ha nem csúszik a kerék? :) 

Én itt kint megvárlak. Járj szerencsével. Nézem addig a fel, magasba nyúló hegyeket amint a nap sétál rajtuk. 

Ja? bekísérjelek a váróba? Látom, hogy fáj.