Nyári Szünet II. évad, harmadik rész - Az ifjú pár

Délelőtt átnézek Balázshoz. Napokon belül front közeledtét jelzi előre az időjárásjelentés. Jó idő van egyenlőre. Nem verőfényes, de napsütés. Kipihent vagyok. Ma már tudok tanulni, még ha nem is pont öt órától. Azért mielőtt megindulok Balázshoz megnézem magam. Úgy néz ki, ez a végleges méretem. Változhat, de teljesen jól vannak a melleim. 

Nem sok időt töltök osztálytársamnál, de szeretnék vele átbeszélni dolgokat. Üdítővel kínál, amit megköszönök. Mondom neki, hogy nem farkas; de éhes vagyok. Nem ettem otthon, mert akkor még nem voltam éhes. 10 óra körül vagy előtte járhat az idő. Én kis feledékeny nem hoztam magammal órát. Ja de itt van! Jajj, Bogi... Te kis feledékeny. Bele tetted a nadrágzsebedbe és elfelejtetted, hogy ott van. 9 óra 22 perc. Felteszem. Kettő melegszendvicset fogyasztok el és szégyen-nem szégyen: nem elég. Mondja Balázs, hogy semmi probléma. Elkészít még egyet. Beteltem. Nincs annál rosszabb érzés még egy szexis, mutatós tinilány esetében sem, hogyha éhes. Azt feleli kérdésemre, heteken belül, de lehet már a napokban jöhet a csónakázás. Mondja, hogy egy fő mínusz Enikő végett. Igen, tudok róla. Holnap indul szüleivel nyaralni kettő hétre vagy háromra. Majd megnézzük, megnézi, kik jöhetnek szóba vendégként. 

Megkérdezem tőle, hogy most jó-e neki? Azt felelem neki, hogy háát... Kérdezi, hogy akarom? IGENnel felelek. Üres a ház. Azt mondja, van itt erre egy megfelelő szoba. Nemrégen lett kialakítva neki a középiskola elkezdésével. Belépünk. Szépen van berendezve. Még szép kilátás is nyílik a környező házakra és a város ezen részére. Vetkőzöm. Fehérneműt hagyom magamon és a megbontott felsőmet. A reakcióját várom, miközben elhelyezkedem az ágyon kényelmet keresve. Bólint "Jó ez, kezdhetjük. Szép lassan, Boglárka. Tudod, ahogyan múltkor. " "Megy a matematika?" "Igyekszem, Balázs. Görbüljön, az elég. 

Királyságos! "Köszönöm." "Szívesen, osztálytársam" hangzik a felelet tőle és pár csókkal áraszt még el. A vendéglátást is megköszönöm neki. Búcsú és megyek hazakerekezni.

Enikő remélem még nem ért oda. Nehogy megvárassam. Végülis három napot lehetett vele Vihar. Mivel szüleimnek is mondta, a holnapi nappal elutaznak pár hétre. Induljon a séta! Látom, nagyon bejött barátnőmnek a múltkori játszótér. Úgyhogy oda megyünk most is. Szabadjára engedem őket. Holnaptól úgyis én kell rójam az utcákat a kiskutyával. Addig nézem, amit látni lehet a környéken :) Csókolózó pár ugyanott, ahol legutóbb kettő lány smárolt. A lány a fiúnak mutat valamit maga mellé. Utána kezét nyújtja, amit elfogad és kézen fogva megindulnak felém. Ugyanazon a padon ülök, amin múltkor. Mögöttem sétálnak el. 

Egyszercsak a lánytól kérdés szegeződik felém "Bocsánat, leülhetünk ide? Ez a pad kényelmesebb és szebb." "Üljetek csak. Elférünk." "Köszönjük szépen" Ez a lány volt legutóbb csókban egy másikkal, ahogyan most az arcát láttam kérdésnél. 

"Bocsánat... Csak egy kérdésem lenne" fordulok kérdésemmel a hölgy felé.

"Igen. Tessék."

"A napokban nem téged láttalak enyelegni egy másik lánnyal?"

"Ohh, dehogynem. Pont azt ecseteltem barátomnak, egyenlőre befejeztem a lányokkal való csókváltást. Már két hete kavartam azon barátnőmmel. Szeret csókolózni, de nem leszbikus. Csak kipróbáltam vele. Engem leszámítva jópár hónapja kavar valami csávóval. Még komoly kapcsolata sem volt. Mindene a csók. Én viszont a mai nappal foglalt vagyok és párkapcsolatba kívánok vele kezdeni." És a partnerére mutat.

"Ohh, az én barátnőm ott a kutyámmal aki éppen játszik ott Vihar kutyámmal; szintén szeret csókolózni."

Itt elmosolyodik a lány "Igen? Elintézzem neki, hogy smárolhasson a barátnőmmel? Pont lánypartnert keres. Mindene a tuc-tuc zene"

"Huhh, ne haragudj még nem tudom :) De Ő is azt a zenét szereti"

"Na, milyen hasonlóságok :-) Mi hamarosan megyünk, mert a barátom jelenleg nem helybeli. De ha érdekli a dolog, szoktam itt sétálni a jó levegőn. Összefutsz velünk. Itt laksz esetleg a közelben?"

"Igen :-) Alig pár háznyira"

"Én nem, de nem vészesen messze. Csak szeretek idejönni. Olyan jó barátságos hangulata van ennek a játszótérnek. Öööööö jut eszembe. Pár hete nem láthattalak téged? Szárnyashajón kirándultam rokonokkal és ismerősökkel. Téged meg valami fiú ölelt át magyarázva valamit."

"De! Az én lehettem. Elvileg hamarosan a barátom." 

"Oooooh. Azért néztem. Át is öleltétek egymást rendesen, csak nem engedted neki, hogy megcsókoljon."

Ránézek mosolyogva. "Akkor még nem :-)"

Most egy jó huszonöt percig én nézem Enikőt, ahogyan játszik VIHARral, ők pedig kézen fogva beszélgetnek, mosolyognak és nézelődnek. Utána elbúcsúznak és az /örülök, hogy találkoztunk/ mondat kíséretében mennek. Várja a fiút a busz.

Hát Enikőt le se lehet varázsolni VIHARról. A nappal együtt gyalogolok hozzá. Bíbor kalapjával kísér minket az égbolton. Megérkezünk hozzá. Jópárszor láttam már ezt a kaput. Érezze jól magát. Megy is be lakjába. Puszik és búcsú jön. Nehogy sírjak. Jelentkezni fog. Én meg minden nap gondolok rá. Torricelli - Cotta Tarto. Arri Vederci Sinorina. Olaszországban töltenek el kettő hetet. A csókos lehetőséget majd utána adom tudtára. Ha szeretné csinálja, de nem vagyok elszállva a gondolattól, hogy biszekszelő barátnőm legyen :)

Na jöjjenek azok a kis aranyos példák, példácskák, példucik. Hogy én ezt hogy fel tudnám gyújtani mind, ahogyan van. Pihent vagyok, de még mindig utálom a matematikát. Én hiába érzem, hogy jobban megy. Valahányszor rohadt jónak éreztem, javítás lett a jutalmam a füzetben a tanártól. Vagy most tanulás alatt vagy előtte tanítási idő alatt.

21 óráig gyűröm, utána nézek Űrgammákat és Polák Boglárka aludni kíván. Apuék beszólnak, hogy három nap és front. Eső. Illetve a Balázsról kérdeznek, hogy jól viselkedik-e velem? Az igazat felelem nekik, ami akkor rájuk tartozik: Nagyon jó barátom. És nem is hazudok vele sokat. Tényleg csak mély barátságot kívánok vele gyakorolni pótvizsgáig. A többit Bogika drága megszüli utána. Szervusz, kedves ágyam. Örülök, hogy itt vagy. Most is nagyon jó selymes és vagy és szeretnék egy jót aludni. A napokban még kerékpározom és valamikor lovagolok is egyet. Nézem a naptárat elalvás előtt. Elhagyta az évszak július közepét. 

Táncot jár a pupillám. Őszintén? A csóknál jobban szeretem most már Balázzsal a szexet. Olyan jól összeköt ez minket. Nekem így jó. Még többet jelent nekem, mint a csókja. Ha nem jön közbe semmi, ősztől akár járhatunk is. Semmi akadályát nem látom. Valóban úgy terveztem, hogy semmi szex őszig mondjuk, csak féltem, hogyha nem velem fekszik le elsőnek. Már más lányba szerethet bele esetleg. Azt a kockázatot pedig nem vállalhattam be. És bízom benne, Polák Boglárka jó döntéssel hajtja most álomra a fejét. Pizsamáját felöltötte és várja, hogy köszöntse őt a reggel. Szervusz önmagam. Most is jót beszélgettem veled. ;)