Ny. Sz. Második évad - ötödik rész: Habok habjain

Habok habjain

Nem fáj semmim. Pihenten ébredek. Egész héten kutyasétáltatás és tanulás. Habár tudom, elképzelhet: Fantasztikus kirándulás vár rám. Felöltözöm Én, szép és csinos kedves, valamint humoros Polák Boglárka. Jajj tényleg. Most augusztus közeledik. Na mindegy. A napozást és fürdést sem kívánom elhanyagolni. És Tüzes Hátú is sorra kerül. Ha tetszik ha nem viszont, most VIHAR van soron.

Ki a játszótérre. Elengedem a kutyát, hadd mozogjon. Úgyis vissza talál hozzám. Nézem kis kedvencemet, mennyire önfeledten keresgél és élvezi a szabad környezetét itt ezen a játszótéren. Benelek Barnabás, a nyolcadikból megismert fiú foglal helyet mellettem. Mögülem kerül elő. persze előtte megkérdezi, leülhet-e? Persze, hogy leülhet! Beszélgetni kezdünk. Megkérdezi, van-e kedvem csókolózni. Utána nem tudom hogyan, de tényleg csókba keveredünk és JÓ! Valamelyikünk lekapja a másikat. Nagy tempó nélkül és élvezem. Kicsit lejjebb húzza cipzáromat. Bátorságot merítek és mélyre váltok vele csókban, ugyan milyen... Arra térek magamhoz, a másik padon a múltkori pár kézenfogva. Barnabás megsimítja arcomat és ajkával búcsúzóul ajkaimat még, hogy : ne haragudjak mennie kell. várja a barátnője. Azt se tudom, milyen nap van, de hadd menjen. Persze. Kislányt talál meg aki testesedik vagy nő ez már? Annyira különfélék a női méretek. Látja a lány és fiú is , hogy felszabadult egy hely. Hát oda jönnek. 

"Ne haragudj. Szia. Emlékszel ránk ugye?"

"Hogyne! Sziasztok persze! jól vagytok?"

"Köszönjük szépen, igen! Barátnőm van itt múltkorról és érdeklődik, hogy csókolózhat-e veled?...legalább egy kicsit. A kutyáddal játszik most"

"... de nem vagyok se leszbikus, se biszex. Ha ezt megérti, megcsókolhat."

"Neeeem-nem. Nem-nem-nem. Nem lesz ebből probléma."

Odajön a lány, az ifjú pár mosolyog és beszél VIHARhoz plusz símogatják, amíg én félundorral ugyan; de aranyos icike-picike hölgyemény igényeit kielégítem :) Még azt is megengedem neki (pedig nem lenne szabad), hogy simogassa a mellemet. Én az övével nem teszem ezt.

Három óra letelt, leteszem magam pár percre otthon. Vihar nagyon jól érzi magát. Pihenten teszem az ólba. Csont, víz. Eszik és és boldogan liheg rám. Kérdő tekintete fogad, hogy mit tettem!? Lelkiismeretfurdalást érez helyettem. Tudom, mire gondol. Megsimogatom és beszélek hozzá. A mező, rét összes szikrája cikázik VIHAR kutyám szemeiben. Gazdit várja, mi erről a véleménye. Kikapcsolódás volt az első fele Barnabással. A másikat illetően pedig nem ingott meg személyiségem. Leszbikus és biszeksz sem vagyok. A Balázst szeretem. Habár még nem fordult komolyra kapcsolatom vele. Megnyugtató kutyaviselkedéssel jelzi, megbízik Boglárka gazdiban. 

Felmegyek szobámba. Na, alakul ez Boglárka. Barnulsz. Alakod meg. Ne panaszkodj! 

Csengetnek hamarosan. Balázs az. Éppenhogy lehuppantam ágyamba a vegyes tartalmú csókcsatákból fellélegezni. Csak szeretném kicsit becsukni a szemem :) Balázs üdvözöl. Most lenne a hajótúra. Megyek szívesen, persze! Kicsit össze szedem magam és mehet a menet. Csak fel kell bányásszam magamat az ágyról. Óvatosan csókolgat Balázs, míg ez nem sikerül. Elmosolyodom. Azt mondja, itt még úgyse volt, jöhet kis pásztorkodás? Utána a hajón úgyse tudunk. Semmit se kell levegyek. Nagyon szépen letudjuk a letudnivalót. nem sietünk. Végig egymás szemén gondolatunk. Szempilláink kísérik. Nagy csók zárja részéről kellemes pihenésünket. Anya s Apa a rakománnyal segítenek. Mehet a menyet.

"Most nem kell kislányom attól féljél, hogy elsodorna a tutaj. Egy ilyen szép hajóúton." mosoly masírozik rajtam. Apa mindig ilyen volt.

"Boglárka jó utat és sok szépet lássál. Minket úgy tájékoztattak, egész napos lesz. 12-13 óra körül járunk."

Ezúttal nincsen díszkíséret. Igaza van a kvartett egyik nőtagjának. Elég ha lent a szép nyaralóháznál bevárnak. Szép és jó idő van. Elvileg két nap múlva esik az eső. Az a helyzet, hogy: igen. Indulásra készen várakozik ránk Polák Barbara és udvarlója Csák Máté, illetve Peresekné Polák Piroska & férje Peresek László. Megpróbálok velük indulás előtt beszélgetni, mi van velük. Piroska azt mondja, megvárják most amíg stabilizálódik helyzetük és akkor elvileg éveken belül gyereket is szeretnének. Meghallja a témát Laci és odajőve barátságosan hozzáteszi: "Az a helyzet, hogy e képzés keretében mi Budapesten ismerkedtünk össze, de Piri nem ott szeretne élni. Én ezért nem kívánom elhagyni őt, hiszen megesküdtünk. Tehát én fogok alkalmazkodni hozzá. Baján vagy környékén telepszünk majd le. Valahogyan megszokom, hogy itt nem az a nyüzsgés van. Legalább a természetben leszek :)"

Felszállunk, bepakolunk. Sült a nyárson szalonna kenyérrel. El lehet azt tenni útra is. Paradicsom, paprika is akad. 

Hajrá, nekünk menet! Komótosan indítja a motort Piroska és araszolunk a holtágból. Nem veri fel csendjét. Hadd úszkáljanak a halak. Közeledik a nyílt víz. Balra kezdjük. Fordul a kormány és nyomja a hajtóművet. De szép hangja van! és hasítjuk is már a vizet. Laci most megy ki, csak nézte, Piri mindent jól csinál-e. Szájpuszival jutalmazza a hibátlan vezérlést majd kijön a vizet nézni. 

Így, hajóval nem mentünk még a Türr István híd alatt. Ezt is át kell élni. Vén Dunába pillantás be. 

Mohácsig a természet minden szépsége köszönt ránk. Szél simogatja JENNY-t a habok között. Sehol egy zátony. Erdőségek, kőhányások, horgászok, csónakokban családok fiataok, illetve fiatal párok, akik szemünk elé tárulnak.

Csendőrkanyar, mint valami szép filmben és "óra" indul. Kérdezem Piritől: meddig megyünk? A válasz: végig az egész magyar szakaszon, de sehol sem állunk meg; hogy a végére érjünk. Nekik is vissza kell érniük egyenlőre Budapestre. Akkor ez azt jelenti, hogy fel a fővárosba, onnan ők visszahoznak minket a Halászlé fővárosába. Ők pedig estére, maximum éjjelre kikötnek Budapesten. Pontosan. Ez a menetrend! Bólogat, Piri.

Kimegyek a korláthoz. Hullám alattunk, víz előttünk. És a suhanó táj káprázata. Szent László híd. Na innen már mindenkinek ismeretlen a környék. Paks. Szárnyashajó megy mezsgyéjén és tart országhatárunk felé. Következő vendégünk szemből egy német utasszállító. Az ablakra nézek Pirire és Lacira. A többiek is ezt cselekszik. 

"Kis hullámlovaglás, fiatalok. Semmi pánik! :-)"

Én ehhez nem értek, oldalról kezdi meg az átkelést a hullámokon. Hát kb. ugrat rajtuk. Kapaszkodom, a többieket nincs módom figyelni, mit tesznek. Félelmetes és egyszerre fantasztikus is! Kikiabál Piri és Laci: Ugye, milyen izgalmas? :-) Ezt át kell élni!"

Dunaújváros, az iparváros, Dunavecsét érjük el. A főváros: Budapest. Megérkezünk. Itt aztán van hajóforgalom. Egy vizitpercnyi hunyásra lehorgonyzás. Eszünk-iszunk. Van szépsége ennek az Aquincum-nak is. Én ezt meg nem számolom, mennyi időt töltünk itt. Olyan gyors. Díszkanyarral fordulás és habok szárnyán haza. Egyben eszünk mindent és jól is lakom. Jégrkrém jár még hozzá. Jön velünk ugyan egy utasszállító, de lehagyjuk. Hullámait viszont meg kell tiszteljük, mert kiindulópontunkhoz előbb érkezett :) Egy függőágyszerűség található e hajón. A fiúvendége azaz a társaságunkból nem élnek vele. Bari és én azért igen, hiszen hosszú az út. 

Alisca!!! Na látod, Bogi. Ez elkerülte figyelmedet odafelé. Most nem! Jó kis nap ez. Azt se tudom/tudjuk, hogyan köszönjük ezt meg. Folytatással válunk el. 

Meghallgatjuk Piri és Laci szavait. nemrégen jelentették. Jó, hogy már ma éjjelre a fővárosba érkeznek vissza a "ladikkal". Türelmetlen a front és reggelre eléri az országot. 

Elsuhan mellettünk minden szépségében a JENNY yacht. Integetünk. 

Mi sietünk haza. Ha reggelre itt az eső, legyen tető a fejünk fölött. Kalandos kirándulás megannyi élményével búcsúzik ettől a naptól. Fantörpikusan gazdag élményekkel vár mindannyiunkat az ágya.