Ny. Sz. - Nyaralás: Washington D. C.

Ahová most tartunk, arról csak Boglárka s Balázs tud. Nehogymár Enikő s piciny családja előtt le legyen lőve, mi várja őket egy hosszú rájuk nehezedő, a fejük felett rájuk meredő víztömeg alatt utazva egy fantasztikus és hosszú járat után!

Igen, az út hosszú! Csak ott már mindenki kidől pillanatra, amikor hajóra kell parkolni. Az biztos, hogy most a sofőr is hunyhat egyet.

 

Jön fel a nap! Iszonyatosan magas hegyek, völgyek és időnként síkságok, végtelen rónák. Meg kell álljon a sofőr, mert Vám Zollhoz érkeztek. Gépfegyveres őrök. Egy jön fel a buszra és akcentussal ugyan, de a szavak keresése nélkül folyékonyan beszéli a magyart. Eeeez igen! Személyi igazolványokat és útleveleket kér az összes utastól.

Mehet tovább a menet és amit látnak az utasok: Miami Beach, Tennesse állam! Az úti cél megvan és ahogyan az ötvenkettő csillagos zászlók mutatják egymást az ezerrel lobogó szélben, Boglárka a mikrofonhoz tart kéz a kézben Balázzsal. A többiekre néz Bogi, akik már tapsra emelik a kezüket. Polák Boglárka bólogat és most már megszólal: - Igen, az U.S.A. Welcome everybody to the United States of America!

A tapsvihar zeng fel, amint éppen utolsó betűinek kimondásához érkezik. Na, az USA igazi kuriózum. Arra Ő sem gondolt, hogy valaha eljut oda. Nem Kanada a szálláshely, Washington közelében egy kisvárosban intézte el Balázs és Boglárka, hogy az megfelelő lesz.

Az egyik napon egy vasúti kirándulás vár rájuk, ahol egy nem használt tetőtéren főzni és napozni lehet. A beszélt nyelv az angol mellett a magyar, mert vagy némelyik itt élő megtanulta a magyart vagy vannak olyanok, kik még korábban vándoroltak ide s azok bizony beszélik azt. Amerika a fény kontinense. Ez a földrész néhol az indiánok által lakott, de az főleg rezervátumokra jellemző. A kalapviselést meg kell szoknia a társaságnak, mert a vállalkozások illetve farmtulajdonosok ezt hordják. Az amerikaiak kirándulás kedvelők. Van aki rákérdez, hogy vannak a magyarok? Járnak időnként arra.

A hét folyamán jó lenne megmászni és nézni a Szabadság szobrot. Aki rászánja magát, hogy felmegy legfelülre, megkapja ajándékba, hogy a két nagy földrészt elválasztó óceán elterül alatta. Persze, a tériszonnyal vigyázzon!

Bányákat is meg lehet tekinteni. Ez újabb egy hét, július vége van. Boglárka szárnyal az élménytől, ebből vele, Balázs is kiveszi a részét.

Barbara az ötvenegyes körzetnél libegőzni szeretne. Oda tilos belépni még állami személynek is. Mellette viszont némi belépőért cserébe, szabadon megtehető a táj megtekintése. Polák Barbara ura másfelé megy. Boglárkával tűnnek el valahova. A társaság egy része Balázsékkal tart, Enikő is a libegőhöz megy. A velük lévő néhány polgár meséli, az 51-es széléig még be lehet lopózni s pont az az érdekes, hogy még nagyobb a csend, mit a természetben. Mintha nem is lennének arra állatok. Az éj leszáll, Las Vegas fényei veszik most át a programot. A libegő egy órán belül érkezik a kiindulópontra. Évekkel ezelőtt is Barbara játszadozott Balázzsal. Ezúttal ugyanaz történik, csak egy szabadtéri felvonón. Terhes asszony, de hát gondolja belefér az itt Amerika szélén. Enikő, ura s a baba a hegyeken gyalogló sötétben telnek el, kezében gyermekével látja, ahogyan Balázst Barbara megint elláncolja egy kirándulásra. Ezt a mérkőzést az ajkak vívják. Úgy negyedórával az érkezés előttig már mélyen egy mosollyal a végén. Barbara a mély dekoltázsával feláll a kényelmes ülőhelyekről s a nap zárásaként lefekteti őket Las Vegas. A kaszinók városa. Van még miben elmerülni, mert a csapatkapitány sofőr a buszban mikrofont ragad, hogy másfél vagy esetleg két hét itt? Mert látja, tetszik a népnek itt az üdülés.