Muki az űrben

Lerobban a gerinc, és hangok a nyomomban. A padlózat szakad fel a talpam alatt. A mennyezet fejtetőn néz rám és haladok rajta gyalog.

Szól hozzám a kabin összes szobája, de nem hallok semmit. Torzók körülöttem. Lehet, időnként csak lopakodnak a szellőzőkben? De a mentőmellényemet ráncigálják.

Felpakolta a szél a batyumat, viszont ki követ engem a sötétben? A fegyveremnek van utánpótlás tölténye? Éppen egy testen tapos a lábam hegye.

A járatok üvöltenek, hallatszik az utolsó csepp lélegzetem. Biztosan egyedül vagyok a hullámzó fényekben? Ezek az árnyékok itt körülöttem nagyon is élnek.

Sérültet látnak el a közelben. Nem is kell számolnom a métereket, majdhogynem nekiütközik az orrom hegye. A nő ruházata szétszaggatva, gyönyörű a haja s arca! Az őt ápoló nővér a kezében bárddal vág egyet magán és a kérdésem feltevése elveszik a műtő asztalán. A színvonalas testet megszállta valami? Miért oltotta ki az életét, amikor a lépteim hozzá lihegtek?

A vágat leoltja a villanyokat, a falak ordítanak. Tovább én most az ajtókat járva merre haladjak?

(Alvó zajok 6. Dead Space - 2008)