Mosoly Az Arcokon - Június

MotoszkaDaniel•  2019. április 26. 19:05

Júniusi fák a szélben, szememet dajkálja a napsütésben.

Gombjait bontja a hajnal. Vajon tetszeni fog a lurkóknak?


Éva néni vagyok most is. Minden évnek eljön egyszer a vége, csak az nem mindegy, hogyan?


A gyerekekben több, mint kellemes élményeket hagyott a legutóbbi buszozásos kirándulás velünk.
Ezúttal, ezen a szép júniusi napon is hasonlóval szeretnénk őket megörvendeztetni. Legfeljebb a délután közepéig kell, őket lefoglaljuk. De mivel?
Utána nekik csengetnek. Jön értük anya - apa és nyári szünet. 
Jómagam is a naptárral kell szemezzek, mikor kívánok elmenni szabadságra. 
Ezen jár az agyam, miközben hamarosan jön az igazgató asszony körbe nézni, hol mivel töltjük éppen a gyerekekkel a napsütések királyának első hónap napját.


Az én javaslatom, mialatt a gyerekek a tavalyi nyárról számolnak be nekem: egy kis mini parti, lubickolás lenne.


Igen, de Béla szabadságon van és rajta kívül csak én tudok úszni!


Szilvi igazgató asszony az ötletemet kiválónak tartja: mondja is az óvónőknek. Ez a pár vers meg zene menjen még le, utána a kicsikkel irány a part sekélyebb része és az is számukra felügyelettel! Ügyeljek rájuk én a vízben, aki netán beljebb kíván merészkedni.
A főnök asszonyunk s a többi óvónő ugyanúgy vegye fel a fürdőruhát, csak ezúttal úgymond előléptetésként én leszek az úszómester. Azt is legfeljebb kettő órára tervezve. Attól függően, mennyire tetszik nekik vagy mikor fáradnak el.


Hát... megérkezünk és mesésen fantasztikus az idő, de nagy a vízállás! Most mi legyen?
A kicsik ránk néznek, teszem ki s a többi óvó néni is a székeket, étkeket esetleg.


Homokozni is lehet! Jön a gyors határozat Szilviától. Adél homokozik velük és a parton ügyel még rájuk Enikővel. A vállalkozóbb kedvűek jönnek velem és a sodrásban fürödhetnek, ahogyan még soha velünk. Értük én felelek!
Ilyet még nem csináltunk. Szilvi néni vállalta a kockázatot, amikor mondtam, hogy tudok úszni. Na meg a múltkor látott is már pár rövidet tempózni.


Olyan jól telik ez a tényleg legfeljebb két óra, mi és a kicsik sem vesszük észre. A megérkező szülők kérdezik tőlünk, mivel foglaltuk le a gyerekeiket, hogy mosoly az arcaikon?
Rövidet elbeszélgetünk velük. 
Van, aki heteken belül a trópusokra vagy Olaszországba, esetleg az USA - ba megy pihenni a családdal.


Lenyugvó, bíbor korong a távolban. Mutatja nekem az égaljat. 
Valaki lesben áll egy sarokban s neki nyom a kerítésnek. 
Stílusos! Nyár első napjához forró csók. A férfi az, kihez férjhez kívánok menni. Majd. Amint szabadulok a fantasztikusan ölelő karok fogságából, ajkam viszonzásért kiált s a napnyugta állít meg. Hazáig jön velem.
Gyűrjön bele az ágyba? Ha van nála vörös rózsa, addig és oda gyűr... 
Éva néni viszont nem lát a bácsinál ilyen virágot. Se a napban, se a bíborban. se a bíbor mámor árnyék olvasztotta járda kövezeten, sehol! Így csak séta és további romantikus puszi jár!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!