Kék fényben

Végzem a másolásokat, amikor kopogás. (Tessék, jöjjön be!) Futár az valami postástáska félével és levelet nyújt be (bocsánat, leveleket! Csak a második az Emőke részére szól). Hát ez? Szlovákia a feladó. Felvont szemöldökű érdeklődéssel bontom fel. Örömmel fogadták a Forgó lángok fellépését és hogy van egy kisebb réteg akiket érdekel ez a zene. Magyar zenekar nem sűrűn jelenik ott meg, ezért legközelebb is szívesen látják őket. Aprót elbóbiskolok, Emőkével álmodom, amint sürög-forog főleg laza öltözékben. Behajol és barátságos dörgölőzések, de a munkakapcsolatot ábrázolja nekem. Egyszerű titkárként kezdte. Azt nem tudni, hogy ennél feljebb lép - e a ranglétrán. Beül az ölembe végül az arcomat puszilgatva meg majdhogynem semmi nincs rajta. Én simogatom Őt és a lányokról értekezünk. Ekkor ébredek fel. 

 

Állás fel és robogás át hozzá. Nincs becsukva az ajtó, ezért hát: benézek. Szunyókál a pamlagán, de mozog és lélegzik. Forgolódik. Jövök ki, már a helyén a titkárnő s mondja; amikor ő megérkezett, még nem volt elterülve az ágyon a kiadónál dolgozó Emőke asszony. No akkor én oda leadom a levelet. Futás vissza apró léptekben magamhoz. Valahogyan dél körül hívom. /Na, még sose hívtál fel. Fény vagy a szememben, Zoltán! Mondták, hogy láttál aludni. Csak kimerült voltam, mert sokat agyaltam. Nagyon fel kellett öltöztetned? Levágtam magam és aztán... ma szerintem előbb haza is megyek./ [Később átmegyek a kiadóvezető asszonyhoz, megvannak az album példányok.] /13-re fáradj be. A nekem címzettben az áll, hogy Rezső írja továbbra is a Forgó lángok dalszövegeit. Nálam kötött ki, az én kezem alá dolgozik. Én még megtűröm, de undorító egy pasas. A szerződését kellett aláírnom. Kegyelemből elláttam a kézjegyemmel. Alkalmazom, mert két helyről kirúgták már. De addig van alattam, ameddig tud viselkedni. /

 

Átrobogok és nyitva az ajtó. Na, mi a fene! A kiadóért dolgozó asszony várja Önt. Lépjen be, Zoltán. Tegyél le mindent az asztalomra - alig léptem be s így fogad Emőke (illetve, hogy kérésére becsukom az ajtót). Rájuk néz és legelteti a szemét a dizájnon. Foglaljak helyet a pamlagon. Ráfigyelek, mert felém fordul (válaszolnom kell, mert megkérdezi, tetszik - e a legújabb ruhadarab, amit rajta látok a bontott ing alatt. Megnézem deréktől az illatos nyakáig csók nélkül és igennel felelek). A szlovák tapasztalatokat ecsetelem neki, illetve hogy a szlovák fellépés miképpen nézne ki a továbbiakban. Azt mondja, hogy vigyünk szép ruhákat is ha má újra arra járunk majd. Fellépés gyanánt. (Örülök neki, akkor figyel arra, amit mondok. Ugyanis mialatt én vázolom neki a zenei 'térképet', ő simogatja magát. Akarom mondani, Emőke kiadó. kiadásért felelő asszony.)

 

Eltoloncolom magam magamhoz és másnap reggel bóbiskolok be. Keresem a hajamat, amikor csörren a vezetékesem. Na, ez meg ki a bánat lehet? Szűk nyolc óra van. Jenő gratulál az eddigi eredményekhez, ez a harmadik a legsikeresebb lánycsapat eddig. A többi nem járt külföldön. Hogyan is állnak ezek a lemezek? Jenőnek kell majd vigyek kazettát. Kompakt lemezből kevesebbet, mert abból múltkor már kapott. Kitől nem tudom végigírni a sort a címkén? Emőke kéret be és most azonnal, ha lehet. Ez valami tréfa-féle lesz, mert nem indulatos hangja volt és megvárta a válaszom. Nem csapta le a telefont.

Délután jöttem el tőle és ment is haza. Naplót kell egyeztetni? Elképzelésem nincs, mit akar. 

Fáradjon be. Emőke várja Önt. - Hát ez nem túl bőbeszédű kísérőszöveg, de legalább volt valami. Emőke ruházatát kell megnézni kérem szépen. Összevissza gombolkozik meg forog. Mutatja a szerződést, Rezső a szélső irodában kap helyet. Ott írhatja szépen a dalszövegeket.

 

Indulás! A lányokkal menni kell, ahol is közép- és valamennyivel idősebb korosztály előtt lépnek fel. Az új dalokból szemezgetve énekelnek a harmadiktól a negyedikig. A közepesen hangos tapsokból meg éljenzésekből következtetve jól fogadják. Kékbe szökő fényben végül karácsonyiakat adnak elő.

 

Próbálok írni dalszövegeket saját kútfőből, csak zavarosak a gondolataim és nem megfelelően mélyek a sorok. A harmadik végénél a negyedik darab mondatait írom, amikor csörren a telefon. Majdhogynem nincsen még nyolc óra. Emőke az és frissült hangban köszönti a reggelt. Ez az első napja Rezsőnek nála és hogy szurkoljak. Érzem, pont ki akarná mondani, de megelőzöm. Talán ezt szeretné hallani: Sok szerencsét!

Rezső a délelőttbe lépve tíz óra környékén javaslatokat helyez Emőke asztalára. Átlátszó ruhában van. Emőke elfogadja és írogatna tovább, Rezső azonban nem megy el, a kezét nyújtja. Emőke feláll, elfogadja azt. Ölelés az nincs. Mosoly csusszan ajkán meg egy köszönöm s lehet visszafáradni dolgozni.

Én délben tárcsázom. Talán így illik? Meg lehet, örül is a kiadó asszony. Azt mondja: Úgy dolgozik, mint a kisangyal. Van ebben a gyerekben tehetség, csak nem akar viselkedni. 

14-kor átmegyek-e egy teára. Ilyen kérdést? 

 

Nemcsak teát kapok, mást is. Megint a pamlagra kell helyet foglalni, egy ideje már nem az ügyfélszékre kéri, hogy üljek.

(hetedik évad)