Jön a kettőskereszt

Azóta is rühellem, hogy a farkas színében férfi szirénnek kell lennem. Az ordas lépteiben settenkedve a személyem ugráltatása, csak ezúttal az éjben. A hó nem köszön a szemöldökünkre sem, a csillagokat azért hiányolom az égen. Egy tréfa keretében megint bilincstelenítve a kezem.

A tisztek viccelődnek, én humorértést színlelek. E tréfálkozás nekem nem vicces. Komolyra váltják a szót, epekedve figyelek. Kell még nő és Katalin, Júlia is jöjjön velem a múltkori siker tükörjében.

Valamint hordozhatok magammal egy új embert a német tolmácsok mellett, aki töviről hegyire ismeri a terepet. Bort nem szükséges elemelni, de megtiltva sincsen. Olvassa előttem az eligazító jelentést fiatalos nő hangrezgése. Magához kéret, jöjjek közelebb.

Még közelebb, az asztalhoz lépjek s már annyira ott vagyok a leheletének szemében. Néznek tekintetében a pillái, a szavai nem hallgatnak és a nézése rám rebeg. Másszak rá simulásban az ajkára, mért nem ezzel kezdte?

Nem elég, hogy szívatnak a németek. Még ezt is el kell viseljem, A csókban elrévedek, nem mintha ellenemre ellene. Juli meg Kata mögöttem a nézésünkre zárt mosolyban a szemöldökünkre lépked.

A kivonuló szovjet katonák végett a megnyitott síroknál és csak a temetők környékén legyünk résen. Ennyi sok hivatalos rizsát végighallgatni, dehát volt benne lényeg. Ha most megint az ajkát kell célba vegyem a tiszt asszonynak, én lépek!

A múltkori kisbuszban haladva s lányokra cserkészve, nem! Most Ő kéri az enyémet. Ilyen sötétben hasztalan, hogy bárhol is találunk csajokat a polgári lézengésben. Na, végre vége van annak a levélnek!

Nem tudom, hány oldal volt, a lapozások hangjait figyelte a fülem. Az meg nem tud számolni, csak hallani az éjjelben. Az autóban ülő lányok állítása szerint hét volt s ezzel be lehet tenni a borítékba pihenésre.

Mi a fene világít itt? A levelek sincsenek kész hullásban való fekvésre az éjben. Csendes az avar a hangtalanságban, a fegyvereket felhúzni és kézbe! Hát bizony ezek hölgyek a kézjelzéssel az út közelében.

Elengedték őket a szovjetek s vonulnak az éjszaka fekete fehér leplében. Ugrás be ide és járjon nekik fűtés, mehetünk haza ezennel. Fáznak, na mindjárt átmelegednek. Meg sem állunk a határig, papírokat akkor majd készenlétbe.