Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Illatos bulldozer
MotoszkaDaniel• 2021. június 7. 13:39 • olvasva: 157
Tűző napon az ing fehérre barnul s kék őszintesége öntözi a betont. A kavicsok szemét markolja az izzadó lánc körme, a báj minden könnyel könyököl a vállán.
A tavak csobogása élénken hullámzik s a vörös téglák új kalapot kapnak. Én most oda fel nem mászok megnézni, de ugye nem áznak el? A vasalt ing őszinte lehelete nézelődik a korlátról.
Meghosszabbított karral se lehet a habokhoz szólni, oly messze van. A bástyákon túl nézve, ragadok meg az élénk vakításában. A hangja is egy kedvességben úszó tisztelet rét ringjében alapozó ökle s ez nem halványul bíborrá. Árnyékba öltözik a rózsa halvány tövisétől, e vékony ajaknak nem kell rúzs. A nap szárnyai nem érik el az arc szatyorjára vigyázó vékony füleket, a mosolyt azért megmérik.