Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hosszú az út, harminchét km 2.
MotoszkaDaniel 2021. július 7. 16:27 olvasva: 140
Amidőn a kihalt város nyögő morajait elnyelik a temető fejfái, nyílik meg a barlang hűs járata. Nem biztos, hogy pokoli meleg veszi körbe a megviselt testet, de vár minket ott a mélységben úszó tenger moraja mellett tempózva: az út végén a menyasszony érintése.
A naptető tarkította szurdok? Gyönyörű, csak meg lehet főni ott illetve belecsúszni a feneketlen holtág öböljébe. Ez nem fürdésre lett szabályozva, inkább hűsölésre. Megértem, ha egy katona férfiként is gabalyodó mámorral nézelődik a pokoli magasságú pillérek tetejéről. Pontozni tudja a sziklákat, azok szirtjeit. De tovább nem lát s ha nincs hajója, csak gyalogoljon inkább szakadozott kicsiny erkélyeken. Amerre a kíváncsisága ellát, az húsz kilométernyi tömör sós víz ringatózó merengése.
Ugorj félre egy pillanatra, mert valaki nem kötötte ki a tankot. Sok erre a nyaraló, csak kerülgetni kell a leparkolt szekereket. Az odúkban kiválóan lehet hűsölni s a csöpögő víz kisebb patakokat táplál amíg odakint tombol a hőség. Ki ne sodródj a kanyarokban, ha üldöz bármikor egy felbukkanó felezővonal. De az apró házakban mindig felteheted asztalra vagy kanapéra a lábad. Ott lentebb merészkedhetsz a vízbe, csak a sodrásra ügyelj. Alacsonyabb partszakaszok állnak sorakozóban, nem pedig a sziklák szirtjei az omló kavicsaikkal.
A vonattal vigyázz. E hőgutában félrehordhat a sín s a járat a tengerbe zuhan, de tavaly óta hűtik a vasakat és nem is pampogott egy újság sem kisiklásról. Akarod még, hogy meséljek? Akkor felszállunk most járatra, látod azokat a szikla tetőket? Azokon fogunk áthaladni s ama csúcsokon túl vár a nejem. Így nem kell átgyalogolni illetve dzsipezni homok s betonbuckákon. Látod ezt a betonkertet illetve gátszigetet? Onnan jöttünk. Az ott messze pedig, amiről meséltem: az öböl gyönyörű kijárata a sebes holtágból a tengerre.
(Half Life 2., Highway 17.)