Havazik III - Az Ébredő Város

Lilla főz. Zsófi ágyakat húz. Csenge valamerre szintén itt a templom környékén. Brigovity atya a havat hányja. Gyík Kezű Zsófi felől érdeklődik Lillától, nagy elfoglaltsága van-e? "Szerintem nem. Beszélni szeretnél vele? Jó, hogy rákérdeztél, mert önszándékodon kívül megbántottad. Nem rágott be rád, de menj oda hozzá."


Az úr felmegy és megkeresi Zsófit. Közli vele, megvárná. 
"Miért? már a végén vagyok. A szobám előtt megvársz?" Kis fertályóra és meg is érkezik. "Kiszólok, ha átöltöztem.." Ez alig pár perc. "Gyere!"


Gy.K.: "Áll még amit a napokban kértél tőlem? Szeretnéd?"
Zs. : "Elutasítottál engem. Miben változott meg azóta az álláspontod? Miért cselekednél az ellenkezőjeként?"
Gy.K.: "Megígértem neked valamit és szerintem nem vállalhatatlan kivitelezést illetően."
Zs. : "Próba." Az ajtóra pillant a lány. Kulcsra fordítja Tomasz.


"Milyen szép ez a szoknya." 
"Beszarok tőled, a szép szoknyámat nézed? Azt hittem, engem vagy a testemet! Ne haragudj... köszönöm szépen amúgy. Valóban szép a kék és örülök, hogy tetszik! Miért feküdtél le Emőkével?"
Nyom rajta egy gyengédet Tomasz, miközben az udvarhölgy szemébe néz kérdő csodálkozással. "Ezt meg honnan tudod?"
"Nem vagyok süket." és a csalódottságtól, de nem bőg. "Kétszer is megfektetted."
Gy.K.: "Még azután is." A tiéd jobban tetszik."
Zs.:  "Mi...?"
Simogat rajta. Zsófi sóhajt. "Ohh! :-) köszönöm! Nem használok ajakrúzst, esetleg szájfényt. Hahó!" Nyom rajta párat megint. 
Gy.K.:"Szép, Formás." 
Zs.: "Azért nem értettem, miért nem velem csinálod."
Gy.K.: "A teste tetszik csak. A te formáid szebbek."
Elmosolyodik Zsófi és sóhajt. "Nincsen több gomb. :-)"
Az ajtó felé néz Tomasz. "Nem fognak zavarni minket. Az ágyak készen és ez a lakosztály részleg. Nem a templom." Megsimítja arccát és testét. "Dolgozz csak rajtam."
Gy.K.: "Emőke kalandor típus. Gondotlam téged is kipróbállak. És elegánssan öltözködsz vele ellentétben." Zsófi megfeszül, mert elérte a Niagarát. Behunyja szemét, sóhajok serege hagyja el ajkát. "...Nagyon megy ez neked, Kék vezér..."
Gy.K.: "Újra majd esetleg a napokban?"
Felcsillan az ágyról ülve Zsófi szeme "Köszönöm, kedves tőled. Igen, nagyon örülnék neki! Most mész helyre tenni Emőkét? :-)"
Gy.K.: "Valami olyasmi. Já! Keresni foglak. Veled jobb. Ő gyorsan szeret túl lenni rajta.
Zs.: Még mielőtt megkérdeznéd, ebben leszek. Látom, szereted a szoknyát, kis Gyík Kezűm :-)"


Csengetés a Jenny laknál. "Ugye nem szeretnél egész nap itt szobrozni? Az imént mentek el a munkások. Pár nap és újra jönnek. Igen, jól látsz. Tavasziasra váltottam." Bezárja kettőre az ajtót.
"Ettél már?" Kortyolja kávéját. "Finom túrós sütemény? De pizza és melegszendvics is van, Elemér"
"Valami más van most rajtad, kis Tilda."
"Majd meglátod. Van még egy utolsó kortyom ebből a főztből. A szemem kell neked vagy Én?" mosolyog arca a csésze mögül Elemérre. "Gyere az udvarra. Megnézzük a napsütést." Kellemes az idő odakint. Amíg nyár van, ki lehet majd ülni ide. Le lett meszelve a fal is. ...Ezt is itthagyhatjuk. :-)" Az ajtóhoz megy. Pár lépcső szegélyezi csak "Vár bent valami, amit szeretnék tőled. Ki kell próbálni egy új ágyat a tárgyalóban. -Súgja fülébe.
"Kapura rúgás vagy becsúszó szerelés jön?"
"Becsúszol hozzám, aztán felvihetsz az emeletre. Én is tudok ilyen szövegeket. :-)"
"Szép darab."
" :-) Most fekszem rajta először. Uhh, de selymes tényleg. Meg... ez is... Olyan jól melegít a nap." Szép kis pisze az orrod." ":-) Ez is szép?" "Ez másik. Ez aztán címer." ":-) A Jenny laké lesz." "Ohh így már jó." "A többi gomb marad., habár nem biztos, hogy ma jön az atya." Elnyújtózik Tilda. Naaa, haladsz te ebben a barlangban. Elérte a Mount Everestet. "Magamra kapok valami aprót. Kicsi kihallgatás a padláson?"
"Ott mit csinálunk? :-)"
Tubust nyújt neki Tilda. "Nem biztos, hogy jól áll rajtam minden. És kirúzsozol? Megcsodálhatsz a virító napfényben. Van a környéken nálam jobb vagy fontosabb számodra?"
T.-F. E.: "Szép színe van és mehetünk oda fel."
Tilda :"Öltöztesd fel a napot, mert utána nyitja rád kapuit a holdudvar." T.-F. E."Hm?"
"De szép! Köszönöm, nem erre gondoltam, de ouhh... Ide húzd fel. Ez az ujjam még szabad." "Ez nem jegy gyűrű, Tilda. Csak hoztam. Hátha örülsz neki."
Tilda.: "És most ezt is felmelegíti a nap! :-)"
T-F. E.: "Jajj, majd' elfelejtettem. Milyen vastag legyen?"
T.: "Rád bízom, Elemér. Melegíti testemet a nap, úgyhogy siess ;-)"
T.-F. E.: "Nem láttam még ezt a szép fehér tavaszi vékony dzsekit rajtad. Így..."
T.: "Még sok mindent nem láttál rajtam. Úgy... Megcsókolsz úgy, ahogyan a barátnőmet szeretted volna? Melegszik itt rajtam ez a címer. Mellesleg is jó lesz?...Hamar idetaláltál újra? :-)"


'Nem lehetne legközelebb majd máshol?" 
"Miért? Mi a gond ezzel a hellyel?"
"Mondjuk, hogy ötödjére kúrtál meg ebben a régi raktárban."
"Még átgondolom. Jó. Nevedet megtudhatom?"
"Ezt még senki sem kérdezte meg, akivel itt volt dolgom. Pollakity Nóra vagyok és köszönöm. ... Mmm. Nincsen kedved járni velem?"
"Legközelebb ugyanitt?"
Könny csordul Nóra szemeiből, csalódott. "Dugjál mást! :-("
"Várj! várj. Hol laksz? Van telefonszámod? Nem gondoltam, hogy esetleg... De...kilátózás vagy mozi?"
Szipog még a lány, de halvány mosoly rajta és partnere szemébe néz. "Várj meg itt a sarkon, adom a választ. Ha megmondod nekem is hamarosan a nevedet, oda megyek veled, ahova szeretnél. Mások is dugnak engem, de neked nem a kurvád akarok lenni. Szeretlek!" Újabb könny csordul le arcán. Szikráznak szemei a reménytől. "Megvárlak a sarkon és ne sírj." Letörli a könnyet orcájáról.