Esik az eső 6.

MotoszkaDaniel•  2021. május 19. 00:59  •  olvasva: 129

Széjjel fogok ázni, mint az eltévedt róka. Üres az egész, nagy mező. Ugye, akad itt valami útját kereső fa? Egy lomb már levetkőzött. Remélem, akad váltás ruhája.


A felhők összeállnak s színre lép a kisülések atyja? Száraz az ingem minden gombja, karjával arrébb tolta az ázást? De..., szép ez a rét. Talán szárad egy elhagyott pad széle. Lehet, hogy korhadt: én nem esem a szélére.


Világít a fű szála s esernyőmet tartva, eldobott könyvet kezdek olvasni. Ez most már az enyém, szirének angyali bűvöletében érkezik a pap. Hárítja az apácával a talpam alatt az erdő ázott szélét. Szemerkél még az ég, egér néz körül egy lyukból: átfuthat - e a tisztáson? Beszerezne magának rágcsáló csemegét, csak az ólja össze ne dőljön. Beázott a bejárata, de magabiztosan áll a ház s visszavárja a családja.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!