Aláhull 2.

MotoszkaDaniel•  2022. augusztus 27. 22:00  •  olvasva: 69

Ha boldog az arc, a búrája ázhat. A derű nedves, a test néz körbe lengyelül. Az ernyő alatt minden mosoly száraz, ha kecses kéz tartja. A tűz ördöge menekül.

Nem látott még nőt, aki ereszeknél haladva örül? Bennem is ég a szenvedély, akkor engem miért is kerül? Át kell érnem az utcákra a macska zajos kövezetéről a kószán s ökörnyálon ázott cseppek mellől. Szedni kell a baba lábaimat, mert az apró láng meg messzebbről kívánja beáztatni a talpaimat. A rózsákat e nyájas csapadék nem meri tűz alá venni.


Rám néz az ördög, hogy rózsáért nyúljon. Kapualjba tapogok a csurgó szenvedélye elől. A lebomló hajamat érné a víz, az már a tükörnek is sok. Istennő küldi arcát vízfestékkel a cipőimre? Gyönyörű, csak fázom! A haragnak van szeme? Igen, csak nem az égből és az nem vörös. Akkor ez egy dühös villám lesz?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!