A világtalan csatorna nyúlánk

Tetszik Klárának, hogy önfeledten pihenhet. Na, nem mintha Zsoltnál ne kerülne kifejtésre a pihenésfaktor. Van, aki tényleg önfeledt szórakozás végett érkezik ide. Csak egyszerűen... táncol. Kicsi időre kiterelik a népet és egyvalakit figyelmeztetnek nem megfelelő viselkedésért. Ezért ki kell a kikapcsolódásra vágyókat kérni az udvarra? Egy emberért. Mindegy...!!! Nem tart sokáig. Kézzel figyelmeztetés. Még mindig jobb, mintha verést láttak volna Zsolt meg Klára. Az egyik oszlopnál már le is foglaltatja magát egy nő, hogy adjanak munkát az ajkának. Egy eléggé bombázú arcú dekoltázs ilyen vöröses hajban az előbb még itt volt vagy csak a szem káprázott, hogy veres hajruházata volt? A fenti dobogón látom, de ez nem táncolni ment oda. Kettő fordulónyi csók után jön is le onnan. Ja, hogy ezért utasított el egy urat. Fel kívánta kérni táncolni. A padoknál egy átlagos arcú nőnemű ajkait támadják. Most meg Zsolt derekát. De kiderül, hogy összetévesztette valakivel. Miután megfordult. Az oké, hogy mást keresett a fiú, de férfit lánnyal összetéveszteni? Ez egy has simogatás volt hátulról. Na, mi van? Fáradjon ki a társaság, mert bombariadó van. Van, aki ennek letelte után menekül is ki az udvarra csak, hogy elmerühessen egy csókban. Na, aki eddig magányos volt. Még az a hölgy is a csók árnyékába kerül. Azt meg nem mondja Zsolt ennyiből, hogy ajaktámadás vagy netán még nyelvlecke is az, amit lát. Ez az udvar tulajdonképpen miért is van itt? Azonkívül, hogy kevésbé szűrődik ki ide a zene és a szabad ég alatt van. Aki szellőzésre vágyna. Itt nem lehet leülni, hacsak nincs kedve valakinek azt a lépcsőre ülve intézni. Zsolt kezét elkapják s tessék menni, de hova? Jó, már megyünk is. Megyünk is! Úgy kettőt vagy négyet lehet találni, hogy Klára mit akar. Egy párt ki kell kerülni, mert nekinyomják a lányt oszlopnak, ez nyelvezés. Az tuti. Gondolja Zsolt. Elég jó zenék mennek most, még lassúakat is lenyomnak. Azt mondja Klára, mindegyik odúba hatolás jó, de ez valamiért jobban sikerült az átlagnál. Kiemelkedik közülük. Zsolt kéri most fel táncra és a kanyarodó fényekben próbál nem megvakulva közlekedni. Ennyire még soha nem volt megvilágítva a mozgóaréna. Pedig mindig van valamiféle fény, zenefüggő. Csak az a halála Klárának, ha bebolondul a ritmusra a fénygömb. Na, abban lehet, hogy Zsolt is egyetértene vele. Megvárja Zsolt, amíg az előbbi napszemüveg mögé bújó úr táncba viszi a nőt. Mert ez egy másik s már lehet is lejteni.

(Augusztus)