A varjú lakata kiabál

Itt találkozik a szemét. Ha valami nem mozdul, keresd a talicskát. Előbb-utóbb rálel a kéz. Az atya még mindig itt és szorgalmasan rohangál?

Felakasztott szekerek, de rá lehet állni a lábbal. Surranás be az ablakon, ugye nem találkozik a talp szilánkkal? Mordály rőt csövét tartani, ne ugassanak a neszek.

Ugrás be a bogrács liftbe e kondérban. Szökkenni úgysem lehet, mert a magas krákog. Kukorékol a távoli kakas, a kerítés meg itt lent tántorog.

A rács zizeg? Nem, viszont a levegőben lóbál a kéz egy puskát. Idefent élénkebbek s boldogabbak a madarak. A szél szabadságon van, talán egyszer újra dolgozhat. A templom harangjánál köröz e pap arany lábainál.

Most letérdel előttem isten háza s magasra lábal a torony búslakodó kalapja. Minden fekete, de nem telepszik a fejfákra a komor kereszt. Igyekvés a pince aljára vihogó mosollyal.

Hörögnek az apró dombok? A sörét haptákban, de zárni az ajtót. A hajnal oson s a beszéd a csendre letrónol. Pirkadatig a némaság hódol, a piciny ösvények vágatán kiégett fű újra gyökerez a talajon.