A vadmacska lételeme a cseppek

Elered az eső, megérkeztünk. Csókkal ébresztem Larry - t, mert én már aludtam. Két nő hajol be neki a karfára, a szőke meg is csókolja. Engem választ, úgyhogy e lányoknak fel kell mennie az emeletre más fuvart kölcsönözni.

A leszállással még várni kell, mert valami lövöldözés végett az út lezárva. Addig gondolok egyet és hátra nézek. Üres a leghátsó részleg, ez a némi pokróc jó lesz. Larry megdug rajta, miközben az eleredt eső beszél itt a hátsó ablakon hozzánk.

Azt mondja Larry, pisálnia kell s vezessem már el a Ferrari - ját. A zivatar mérséklődik és lehet felengedni a cabrio ponyváját. Larry az ajtóba kapaszkodva átmászik, én a pilla ablak negyedéhez nyúlva végzem el a beszállást. Indulás s kaparásnál megvárni a kerekek kipörgését, egyenesben vagyunk. Ez kettesben is kikapar? Az enyém nem.

Mind a ketten elváltak vagyunk. Az Ő fia húsz év körül van, nekem egy kisebb gyerekem van. Fel kell tenni a ponyvát, mert újabb eső van és Larry autójában hazavitetem magam.

Larry vár még az eső végett. Én, Sylvia összeütök valamit. A kicsit, a pár éves gyerekemet az esti mese után elteszem aludni. A tévét elzárom, lementek a hírek. Beszélgetünk meg olvasunk kicsit Japánról. Larry ingre vetkőzik, én vállas top félére. Távolodik a dörgés, amikor (észre veszem azt, hogy) mászik rajta az ajkam. A megvetett ágyra víve Sylvia - t megdugja még távozás előtt a villámok fényében, aztán a száraz zivatar enyhülésével eldörög a Ferrari - ján.

Japánból nem kérünk, a Balkán volt. Vajon a harmadik ajánlat keretében mit kap a csoportunk?