A szabadság vége

Én még a harmadik hónapban lógatom. Az utolsó hétre bezárok, megkegyelmezek az írnokomnak. Vegyen ki Ő is szabadságot! Az állatoknak van mit legelnie, a többihez meg ott vannak a lovászok.

Hoztam ide szamarakat, megkedveltem ezeket az üvöltőket. A munkáltatóm jelez, hogy szabadon lehet terjeszkedni (Ő azóta több cég tulajdonosa). Na, akkor egy céget hamarosan én is alapítok. A lány meg ha nem jön vele a műkörme: jöhet velem helyettesnek. Ez nem kitétel, csak jó lenne!

Meglyukad az egyik csatorna s szomjaznak az állatok. Szeptember elejére a csapat azt állítja, nem vészes. Elhárítva a gond. Most az asszony magát kirittyentve immáron menyasszonyként mellettem, ismerkedik velem sétálva az új emberekkel.

Amikor elbújik a nap, bejelentésre teper le egy fotel melletti heverőre. Felcsillan a szemem a jó hírre: gyermekünk lesz. Azt várja a szíve alatt egy pár hete, hát akkor én meg ősszel elveszem. Augusztusban a városházára házasságkötés céljából vele, bejelentkezem.

III. évad