A kutya gondolata

Eb feni a nyelvét? Jut a számára őszi vacsora? Méregeti felhők vonulását lihegve maga előtt Betevő után nézelődik a csetres között, nyargaló szemek keresik a csontot. A tuskó vége találkozzon a szikrával s rotyogjon az ebéd? Kutyus jelez, hogy poloska foglalja el a rönkök pihenését.

Kell a paprika a rotyogáshoz. A felfüstölt terasz oszlopai nyúlnak kolbász után. Kedvenc nézegeti a gyülekező melegben gyűrött ujjait az égben. A tengervilágos zománc mellett forog a bogrács. Négylábú tekintete követ egérre vadászó négy macskát.

Lentről utasszállító illatát érzi, ami fent van? Azt mondja az orra, kettő hajót is lát. Dolgozó nózija bajor földön égő nap nyelveket pillant, bizony ezek a szép bárkák zászlajai a partról észak felé haladva. Csónakok habjának oszló tajtéka a füleiben. Itt kóstolja a vakkantó kanalában a pajtását? Még nem is pletykáltak egymással ma az urak: az mit láthatott innen fentről oda le, illetve a fellegekhez biccentve fel?

(Clifford, a nagy piros kutya nyomán)