kukkantsbeblogomba

Történelem
Mikijozsa•  2021. március 14. 10:48

kékszemű rókámmal forradalom után

Nézd a színpadot. de sose hidd el
mit előadnak - kimért hatás;
színészek nyöghetnek, mégse rí fel
ott a fájdalom, se bú se más;
Bár együttérzést mímelnek "érzőn",
de nevetve jönnek le a lépcsőn.

Hisz a valóság csókja kegyetlen,
mért szenved mondd -  börtönben - akit
ártatlan csuktak le és védtelen,
dézsmálják kevéske álmait.
Azt nem előtted teszik - ki látja
mit művel sok önkényes szadista ?

Baj, hogy a világ ezt meg se kérdi;
mások kínzatása mért jogos?
elkövette vagy sem, hogyha sérti
pár puhány hatalmát - már gonosz?
Érzékenységünket bánat ejti,
de az övéket a pénz csalja ki!

Van különbség, és ha dalba kezdek -
Vérző sebek, gyalázat rezeg
húrjaimon - nem úgy, mint a képzett
énekes, ki forgatókönyvek
ritmusára színlel keserédest -
másként vernek  el   hőst a pribékek.

Énekelni könnyű ha van kotta,
ám ne feled kottából csak az
nótázgat kinek nincs isten adta
érzülete; annak a panasz
csak egy dallam, vagy zenetéma -,
könnyen átválja gyakran poénra.

És leverték bíz a forradalmat
nos, "megtorlás" következett.
S tudjuk a hatalom logikátlan,
Elhajtja az országból veszett
dühével még a jóra valót is
tömlöcbe veti, és bohóckodik.

De nem úr az önkény, hisz töketlen;
Félelem mozgatja - retekész -,
Fut nyugatra a rókám - tömegben;
tartok vele én - mindenre kész.
Ágyat vetettünk bécsi peronra,
éjszaka a rádió bemondta:

Mit egyébként megírt ott az újság,
táborba jöhet jelentkező!
Két kézzel várja a magyar munkást.
Máris lehetnék liftkezelő.
Kékszemű rókám csizmája sikkes,
gyorsan szemet szúrt nem két shillinges!

Ejha! micsoda elegancia,
más szemmel nézve a világot
megcsóválta fejét pár francia;
kékszemű rókám mit mondhatott,
hogy ő menekült? á, hagyjuk ezt most
Lágeres hangúlatra nem szított.

Hányódtunk mi Bécstől Kanadáig
Sok vasaltinges politikus
vartyogta rólunk spicces dumáit.
nem voltunk gazdasági mókus,
nem gyűjtöttünk pénzt bankárosoknak
s az otthonlévők levelet kaptak.

Mikijozsa•  2021. március 13. 16:54

Kékszemű róka és én meg a forradalom

Felment a nap, reszkető fényekkel
összegyűlt sok magyar - népi kör;
Bátor erős menthetetlenekkel;
Volt egy róka meg én - síricsönd
benn szakadt - s tán ropogott a fegyver,
ellenség jött horror színezettel.

Nagylelkű gyilkosok csak szelíden
lövöldöztek - mormolva imát;
"Istenem bocsátsd meg - leterítem
ezt a csinos magyar kisleányt;
Nem akartam mégis hasba lőttem -,
ez volt a parancs miért állt előttem!"

Ilyen egyszerű embernek embert
végezni ki, fegyvere se volt,
látta róka és csak ő - neheztelt;
mások valószínű összefont
kezekkel dacoltak nem szaladtak,
Lőjj csak ruszki félnek az elvtársak!

Gondold el ha az elvtársak akkor
eltakarodtak volna simán,
Mit veszítettek volna aranykor
hajnalán? Némi lóvét - mi mást:!?
Hogy volt szívük pár bankjegy papírért
oltani ki embertársak életét?

Bámult a róka - bundája kormos,
kékszemében a könny picit sós.
Dávájj komcsi Lenin-gyilkológép -!
Zászlod véres már vagy csak piros?
Mérlegelte esélyeit olykor,
Harckocsikra békegalambot rajzol.

Nem jobb lett volna jót csavarogni,
együtt piknikezni réteken?
Nem jobb lett volna bármit játszani
ezzel a rókával és velem?
Persze nem vagyok, csak tartalékos,
puska sincs kezembe se fustélyos.

Mikijozsa•  2021. február 21. 14:25

A referens sehol

Referens jőj elé, egy cinke szólít;
de mit tudunk a cinkékről? vajon
eszi még a tavalyi fűmagot, mint
csöves a küszöböt, fekve hason...

Üvegajtón át odujába sétál
miniszter úr, a nagy törpe s talán
verébnek álcázná magát bús mélán,
uralma kínzűrös alkonyatán.

Megy a néprombolási nosztalgia -
valamikor de jó volt, sztalin meg
a népvédő brigád - vörös ruszkipók;

Szóvivő átadja neki - grácia
behálózta ismét a parlementet,
Egyén, szolgáltasson be egy disznót!




Mikijozsa•  2020. augusztus 20. 16:33

szomorúan szép

Szomorúan szép öregség - örömdal
hisz innen nemsoká menni lehet
s itt hagyhatom ezt az őrületet
és leomlik előttem a börtönfal.

Sose felejtem szent hazám keserved
sajog szívem éltem estjén nagyon
hogy néped védtelenül itt hagyom
megszállás alatt vagy sorsod kegyetlen.

Sokat érted már nem tehetek ordít
a szükség nyöszörög az elnyomott
dühöngj kufár a lóvé elfogyott

Alattomos az ellen élve csonkít
tagad és lop - sírba-visz - tönkretesz
szomorúan szép öregség körbevesz.

Mikijozsa•  2020. május 25. 09:32

világok harca

van holdvilág is, hát igen de itt
a földön van jó is meg rossz is kérem
magyar-világ meg magyartalan (csitt!)
és ott az a mikrovilág a vérben

színes és színtelen egy féltekén
félvilág éhező s néhány tanácstag
nem mintha csakis őket védeném
de aránytalan birtoklást kreáltak

s világtemplom lesz a következő
persellyel ellátott világjobbító
ahova majd a sok lopott holmit -

ugye - megbánás mellett letehető
aztán lesz új világ szigorító
s végre kimoshatjuk azt a zoknit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom