kukkantsbeblogomba

A tudomány képtelen, rá se jőn;
de nékünk te mutatsz utat, nagy Isten
Aki értünk halt, egy nap viszajön!
vajon lámpásom eddig megőriztem?

Van ruhám, bár kopott, mit az erény
sovárgó ünnepélye tart ma tisztán;
Nem vallási várakozás e tény!
tudom jól, el nem bukhatok e vizsgán.

Kegyelem idő ablakára nincs
Karácsonyig függöny, hogy a gyertya,
s a napfény ölelkezve várja, mint
ahogy illik, erős hittel megáldva.

Az első gyertyafényt követi még
sok lángocska, élő hit, testvériség.

por a földet nem fedi
mert fúj a szél és kisepri
soha többé meg nem engedi
hiányát porban szenvedni

hamar visszatér - siet
és helyreáll az etikett
ki neki sokat gürizett
csak annak hoz üdvérzetett

por a földet nem fedheti
mert fúj a szél és kergeti
mi urunk visszatér ne félj
nem kell néki engedély

Mózes, mikor a bokorból kiszól
isteni hang, Mammon parancsa lángolt.
kamatja fegyver - bárhol pénzt csihol;
zsarnoki erő csörgeti a láncot.

De jött Jézus -, megállj Mammon! a profit
nem igazisteni jóváhagyás;
javak elosztása egészen más.
Követeljen az - ki érte -, dolgozik.

A idő fordulatot hoz barátom
hiszen kiderült Mammon valahány
huncutsága, hogy jogtalan kaszált.

Tekints körül bűzös nyomortanyákon;
evangélium szele söpörje
ki a szegénységet isten örömére.

Halandóknak menny, vagy pokol ha épült -
falazva téglából, dobszóra fel;
miként lett kerítve szeretettel,
vajon szögesdróttal is kiegészült?

Van-e vándor, ki e kettő között jár
ide-oda, sem itt, sem ott nem él?
Lelke két istent szolgált és ez ég
nem dönthet mely országi ez a polgár.

Nagy út ám, világűri a távolság;
ezerév megállás nélkül bizony,
a számkivetés gyalogútja iszony.

Ma még dönthet ki itt e földön szolgál
mindkét úrnak -, Mammonnak meg másnak;
nemet mondhat még - az egyik királynak.

Alvadásgátlót honnan szerezzek?
mert levegő alvad mifelénk;
alján az oxigén kocsonya réteg,
felül meg kockás a hidrogén.
Látom az ózon is ólmosabb lett,
szalonnás a felhő, s feszt puffad meg.

Ezzel szemben a vér gyorsan alvad.
Boldog a hóhér, na meg a bank,
mert olyanok vagyunk mint a harmat;
arkangyal vállán sárga a rang;
Firhang letépve isten kinézve -
pünkösd van, nincs idő semmiségre.

Volna azért, volna, egy imába
foglalva - pár köbméternyi gáz,
léggömbök áldott súlytalansága;
állítólag ez felvisz, tovább
a mennybe - néhány picike embert.
Ott úgy kell köszönni, hogy " Az ég szent!"