kukkantsbeblogomba

Magánrepülőn ha jövök
egy filmet magamról nem küldök.
Hamarabb odaér, s ha megérkezem
nem lesz rám kíváncsi senki sem.

Nézeteltérés fent, vagy lent -,
mint mellékhatás, rapszodikus :),
lenézek s ti felnéztek, engem
felhőbe burkoltan, mily - mágikus.

Tiszta égbolton minden egészen más
cserebogár csápjaim celluloid háncs.
Alant perzselődik egy disznó
jó magas egekig felfelé pirosló.

Mi ez a grimasz a pilóta fülkében,
bekötik szemem, félre ne értsem?
Jobb ez, mint egy hazug felelet -,
nem is fáj, élvezem, lebegek.

Idők haladnak visszafelé, órák
ismétlik egymást, gépem lelassítják.
Elvész a múlt- jövőt se látok már,
valaki ósdi aeroplánt manévrál.

Mióta érkeztem, mióta megyek?
Repülni könnyi, irigyelnek a hegyek.
Blatton nyert szerelem plusz áfa.
Hazug érkezés netovábbja.

kevésbé fáj, ha a gép megint felszáll
Velem repül szerelmem, megdorgál:
Ne igyál sokat, eső lesz belőle,
könnyezni lehet még, sírhatok felőle...

Opálos csendben lusta Nap kémlel;
Mezőt vetít a földre, havas homályt.
Ember rak egymásra sziklaköveket;
kő alá giliszta vájta be magát.

Varázsszemű éhes madárka száll.
Ezüst mellkasán tollpihe didereg.
Ki tudja sorskovács mit kalapál;
Szemnyílásnyi sejtelem mért hiteget?

A fiú a lányra bukkant, itt vagy?
Csókot nem ad, kissé bizonytalan.
Visszanéz a csaj örült szomjasan.

Óra ketyegése, sürgető, fahang.
Minden elmúlik egyszer, átmenet
az élet, ne válasz halálnemet!

Kék a béka, hogy lett kék?
lép a veréb, hova mégy,
Csuka tátog, nincs kis hal,
harcsa bezzeg  nem sarkall.

Köimárna kő alatt,
de a balin rábukkant;
Pecabot ha meghajlik -,
horogra akadt, kövi csík.

Emberszabású félmosoly
reményvesztett, de nem komoly;
Kukában várja száraz kenyér,
de jó, elmúlt már a fele tél!

Másik fele kezdődik,
februárban végződik,
márciusban saláta
azt a koldus zabálja.

Újgazdag sem éhezik
ölebével étkezik;
szolganép hord néki mannát,
nem falja fel, csak a legjavát.

Mért van ily nagy különbség?
Ha ez dőzsöl, amaz tán "balfék?!
Mondják, sok ám a balfácán,
hét bőrt húznakj le a hátán.

S a szerelmes mennyire szerencsés?
ölel még férfit az asszonykéz?
Hát as nőt megbecsülik-e,
Béengedik még a parlamentbe?

Csak ágyban szorítanak neki helyet,
meg a konyhába, főzzön bablevest :).
S mennyire gondozottak gyermekeink?
vajon az árvát is megbecsülik?!

Mily szép lenne, ha megszűnne
az egyenlőtlen elosztás vétke;
Harácsolás lestoppolva,
az osztályharc végleg letudva.


Elmélkedtem ekként, mint egy balga,
tudom jövőre is be leszek én csapva.
Mégis csak azt kérem a világtól,
szabadítson meg a hazugoktól.

Hatalomféltő szkizofrén dumák -
zsebetekből potyognak a piculák,
Zsákszámra vissza adjátok a szajrét,
s így valahogy megbékél a magyar nép.

Földbe-süllyedt templom harangja
még mindig kihallatszik;( ördög
rángat harangkötelet); rajta
csüng ezer éve, s az idő pörög.

Mostanában újra hangosabb,
szinte dübörög, mintha ott lent
is megelégelték volna, nagy
hévvel rezeg, felkölt botfülest.

Ha, ha!  mily különös harangzaj!
Nyugtalan ki nem hallja, mégis
fejét felkapva fülel, tolvaj
lopta el álmát? fél egyébként is.

Ki kell ásni a templomot, hamar!
Nehogy süketté váljon örökre
az egész ország, neki kapával,
ásóval, vegyük vissza sietve.

fiktiv  epikai hitrege

Összenéztek a zsarnokok, jön az ünnep
de ehhez szeretet kell ám, nem csalás!
Jelentkeztek a hívők, adva lelküket -,
"Vizsgáld meg önkényuram, tiszta rajongás".

Hüm, hüm, hümmögött az elnyomó, "Ezt kétlem"
ennél kézzelfoghatóbb indok szükséges.
Fényképes igazolvány, s az én pecsétem,
Létre is hozták a Hivatalt, nem vicces!

Kihirdették nagy elánnal - a neten,
"Köteles tenni, minden állampolgár,
vizsgát, módszerest, szeretetét személyesen
mutassa be, mit ő szubjektíven elbírál.

Nagy sor kígyózott, disznófejű nagyúr pedig
kirakta fényképét, s ha valaki leköpi,
azt e hazából ki kell utasítani, míg
ő itt a góré, ajánlatos megcsókolni!

Nyalták is e szörnyű képmást, azonban még
az sem volt elég, mert aki becsukta szemét,
azt mind egy szálig pótvizsgára küldték,
S akadt olyan is, hogy fizetett hálapénzt.

Karácsony nemsokára be is köszönt szépen,
Szeretetestére készültek igazolványt
birtokló polgárok, de akinek nincsen,
annak nincs leállás, folytassa a munkát.

Így ment ez egy darabig, aztán kitalálta
haspók a disznófejű, fizessenek már
adót az igazolványért mert drága
a létszámlisták kezelése, ez így dukál.

Itt jön képbe egy igazhívő kiállása,
Éhségsztrájkot tartott -, kezében tábla,
"Krisztus megfizette, meg vagyunk váltva,
Kapzsi uraság elmehet a Gyehennába!"

Epilógus

Milyen szép, hogy máma a bűnös pap is
prédikálhat a templomban, noha tudjuk,
nincs szeretet igazolványa, bár jampis;
pénzünket öblös perselyébe  dobjuk.