kukkantsbeblogomba

Sokan beszélnek ma  egységről , ám az egység - nem a demokrácia része, mert A demokrácia egy olyan szkizofrén állapot amelyben a néptömeg több pártra osztva - nagyon egység ellenes.

 Fogalma nincs a többségnek,  mi az, hogy összefogni, egy akarattal véghez vinni valamit. 

Az ország néhány ember érdekei miatt két-három részre osztva naponta áltéli a széthúzás ártalmas következményeit.
Egyénenként sokan azt sem tudják melyik klikkhez tartoznak. Ám a többség azt vallja, hogy ő jobb vagy baloldali. Olyan ez a társadalom - akár egy szkizofrén beteg - aki azt hiszi a jobb válla beszél a balvállával, azt hiszi több egyén, vagyis személy lakik benne. Nem tartja önmagát egynek, mivel pártokra oszlik - hanem tudathasadásos móddon viselkedik. Hiába lakunk egy országban; az egyik baloldali a másik pedig jobboldali a harmadik valami más agyament elmebaj; stb.
- Ezzel szemben valamikor a régi magyar társadalom egységben élt; és ezt egy országon belül úgy érte el, hogy vérszerződést kötött a különböző származású csoportokkal, s aki megkötötte a szerződést az, már magyarnak számított, független attól, hogy mi a származása. Igy lett egységes és nem pártokra - egyébre értelmetlen osztályra osztott káosz az ország.
Természetesen ha a valaki a múltról kutat könyvekben, egyéb feljegyzésekben, rábukkan hogy akkor jobb volt mint ma, de mit állítanak a politikusaink? Ők tagadjak és azt állítják, hogy a gazdag elnyomta és kihasználta a szegényt, mintha ma nem igy lenne, sőt ma százszor kegyetlenebb módon....

digitális a hatalom, ki látja?
a tévében sok bábu nem is Ő;
de jópofizik - ígérgett, mert fő
a hiszékenység státuszát megjátssza.

digitális lesz a pénz is meglátod
hogy a bukszádban nem látod a pénzt
de hiszel benne nem tagadva létét
mert a pénz istene lesz a barátod

s ha jó leszel hozzáférhetsz, ha "undok"
akkor nincs hozzáférés kiürül
mint a tejfeles dobozból a föl

igy lesz jólét korszaka s benne buldog
minden teremtmény, mint az eb - örül
majd ha vaslánc helyett aranylánc zörög.

Baji kúsz eljött hogy a levegőt
betöltse száraz felhő rétegekkel
Aszály keletkezett; s a fák madárevők,
a füvek rovar evőkké lettek...

Világunk alsó - felső szegletén
a hangyák meg a gyomokat okolták,
mert sok vizet felszívnak könnyedén;
Csak az ember nem tette itt a dolgát.

Nem nézve fel, hagyta hogy Baji kúsz
az égi vizeket fent visszatartsa -
sivatagokat hozhasson létre.

Hamarosan repülni kezdtek új
szárnyszerű lombjukkal a fák magasra,
az égbe s marad a nép sötétbe...

Manapság, bár elcsépelt, hisz vasárnap,
s nem hétfői e múló pillanat;
hibáinkat figyeljük, mind tanárnak
akarunk látszani? fájlaljuk azt,

hogy megvadul bennünk gyakran az önbecs;
s a gőg pléhszamarán boltba megyünk,
szabad akaratot venni, nem bökvers,
csak gyónás e szonett, szavam lecsüng.

Lehet hogy olcsó, mondjuk, a két kilós -
csomagolt, szabadakarat. De kell!
mert elfogyott, vagy ellopták , s ha titkos,
szerelék rajta, gépfegyver kezel.

Manapság már a makacsság se gyógyít;
sok az önfék, kevés mi nevén szólít.

Kezem a tegezen, te vagy a cél
nem moccanj, kedvesem! nyilam kilőni
szerelem segítsen; fejedre szép
almát tett az idő, annyira női.

Ne remegj gyönge kéz, feszült, ha csügg
tekinteted, bátorodva repül ki
a nyíl, s ha kiszakad aprócska fürt
hajadból, szörnyen el fogok ájulni.

De győz a lélek ereje, ilyen
a próba, ki szerek téged, nem téveszt
sosem célt, leképezett az íriszem.

Heves vagyok, virtusom ne fékezd;
mert a tökély nem születés kérdése
hanem az erény tettenérése.