kukkantsbeblogomba

Unionista nem vagyok, ám tudom
unalmas szó nincs, tehát mind bejön;
unós-untalan leírva csukom
a versekbe - szeretlek szeretőm!

unikum szeretni - főleg egyet -, mert
ha kettőt szeretsz, egy nap szembejön
a másik, s az kényes...hogy magyarázd meg
a botlást még elvitet, lepedőn...

Univerzális a férfi de extra -
ki páratlanságra nem születik;
kell azért mellé egy szépséges pesztra.

Unszimpatikus nem vagyok, pedig
undok a világ, unalmát nyögöm -,
s az okos közösséget nélkülözöm.

- ki zendül és mi zsendül én s a dal
rivalg lelki-viharban Magyarország
lebomlik -mint-bomlott szénakazal
a régi rend -, nem tudni mik okozzák.

Eleget kormányozták széltolók,
becsukom a szemem nem az én harcom,
ha észre is veszem nem oszt lapot
az űrlény bázis célja békén hagyjon.

Kire vár az űrkomp kiket visz el?
Előbb tisztázni kell kik is a hüllők
na jó, még nem hűltem meg, sőt fázom.

Megy a szőke, vagy tőkeátvitel,
s a barnáról nem nyilatkozva küldök
egy dalt, de tudjuk, messze még karácsony.

fel feljebbre magasan rezegve
dalolj énvelem emberiség
élet vagyok s nektek adom egyre
mindenem itt nem a szükség
az úr, nem óhajok kiélése
hanem az ének hogy belefeledkezz
több milliárd ember örömébe

ne is tudd, hogy van sírás van panasz
mert kinek mondd el - a tolvaj meglop
gyorsan kerüld ki s tiszta maradsz
kell hogy magadról a vámpírt ledobd
fel az evolúciós létrán - hallgass
az énekre mindig az öröm segít
bírd ki a környezet bonyodalmait

Tralala megbolondultunk mi mind
jókedvből daloljunk az egész föld
mit ér élősködök öröme mint
káröröm, mint vigyor zsákmány fölött?
hisz az ember nem anyagszerzés szerint
boldog hanem-ha kedélye fennkölt
vaskos ének de kórusban mennyei
s leszünk a boldogság véletlenjei

tekergő óhatatlanság - kaland
bokán útficam indulj hát kamatláb
érd utol ezt a rút igaztalant
etesd humánosan a zsebes patkányt

nagy zsebességgel dübörög a bank
egy aláírás és csapdába estél
elvek uborkaszezonja varangy
szájú mosollyal vagyonodra eszmél

vakon kérsz kölcsön bankjegyet fiam
azt hiszed az segít neked de tévedsz 
mert a pénzfogalma - anyagtalan

a pálya elgörbül de mihez képest
tekintélyed törpül s ha - visszapattan
a bőr, nagyot rúgtál - hasra-eshetsz

egymagában játszik még a világ
belső rend hulláma húzd meg ereszd el
kényszer és szívtelen forráshiány
ember vagy ha másokért is törekszel

egy szolgáló akartál lenni? mondd
tartozol e annak akit kiszolgálsz
mert így rászedtek s bár nem vagy bolond
csak trükkökkel megkötözve "dilettáns"

- mind az, ki csalni lopni nem tanult
mind visszaeső "megérdemli sorsát"
eltűrte befogják az igába

hát akkor feszülj neki tépd a húrt
szakítsd el a hámot te csóri zsebrák
tesz   majd róla hogy maradj csicskása